„A nép nevében”, „Marine elnök” – ilyen szlogenek láthatók Marine Le Pen plakátjain. Szakértők szerint nem véletlen, hogy sem a párt nevét, illetve logóját, sem pedig a jelölt vezetéknevét nem használják a politikai hirdetéseken. Ezzel akarják a közvéleménnyel feledtetni azt a negatív képet, amely a Nemzeti Frontról és annak alapítójáról, Jean-Marie Le Penről maradt bennük. Az Ifop közvélemény-kutató cég igazgatója a The Guardian brit lapnak elmondta: a pártnál tapasztalható átalakulás több annál, mint amit általában egy francia elnökjelölt szokott tenni azért, hogy kampánya a személyéről szóljon. Jérőme Fourquet szerint „mindenki ismeri a Nemzeti Front logóját és a Le Pen nevet Franciaországban, és sokan még mindig tartanak tőlük”. „A logó és a vezetéknév elhagyásával, a jelölt keresztnevének használatával egyértelmű, hogy a párt közelebb akar kerülni a választókhoz, és olyan terméket akar bemutatni, amely már nem annyira kemény, aggasztó vagy ijesztő” – véli az elemző. További példaként hozza fel erre, hogy tavaly szeptemberben a Nemzeti Front bejelentette, hogy évente megrendezésre kerülő konferenciájukat átnevezik: „a nyári egyetem” név helyett a „nyári rendezvény”-t fogják használni, az erről készült plakátokon pedig egy tengerparti naplemente látható. Fourquet szerint a stílus és a színhasználat inkább a francia riviérán töltött nyaralás reklámját idézte, mintsem egy politikai rendezvényét.
Mindezekből is látható, hogy Marine Le Pen mekkora erőfeszítéseket tesz pártja szalonképessé tételére a politikai arénában azóta, hogy 2011-ben átvette a Nemzeti Front vezetését. Az arculatváltáson átesett Nemzeti Frontban még az alapító apjának sem maradt helye. Jean-Marie Le Pen ugyanis ragaszkodik antiszemita gyökereihez: a holokausztot továbbra is a történelem „kis részletének” tartja. Lánya azonban Franciaország legégetőbb kihívásait tűzte zászlajára. Kiemelten foglalkozik a bevándorlással, az Európai Unióval és az iszlám fundamentalizmussal, az antiszemita és idegengyűlölő jelzőt pedig igyekszik lemosni pártjáról. A 88 éves férfi nem ért egyet az irányváltással, és provokációkkal próbált nyílt háborút folytatni lánya ellen. Ezért Jean-Marie Le Pent, aki 1972-ben alapította a Nemzeti Frontot, és közel negyven éven át volt az elnöke, 2015-ben kizárták a pártból.
Hogy a Nemzeti Front valóban szakított antiszemita hagyományaival, azt sokan kétlik, főleg annak fényében, hogy tavaly ősszel Marine Le Pen bejelentette: a közterületeken megtiltaná a muzulmán fejkendő, valamint a zsidó fejfedő, a kipa viseletét. A pártelnök azzal indokolta a lépést az amúgy is fenyegetettségben élő zsidó közösség előtt, hogy ez „egy szükséges áldozat a politikai iszlám elleni harcban”. Ugyanakkor tény, hogy Marine Le Pen elérte, hogy nagy az esély arra, hogy az elnökválasztás második fordulójában ő legyen a konzervatív jelölt kihívója. A Brexit és Donald Trump győzelme pedig még inkább felbátorította. Elemzők azonban nem tartják valószínűnek, hogy ő lesz a végső befutó, bár már nem olyan esélytelen, mint évekkel ezelőtt.
A Nemzeti Front eddig még nem tudott 6,5 milliónál több szavazatot szerezni, a győzelemhez pedig ennél sokkal több kell. 2007-ben Nicolas Sarkozynek, 2012-ben pedig François Hollande-nak is 18-19 millió voksra volt szüksége ahhoz, hogy az elnökválasztás második fordulójában diadalmaskodni tudjon. Ugyanakkor, ha Le Pennek sikerül akár 10 millió szavazatot is összegyűjtenie, az már jelzés-értékű lehet, amivel a francia politikai élet még meghatározóbb tényezőjévé válthat.
A francia közvélemény-kutatók a François Fillon–Marine Le Pen párharc mellett Fillon és a független jelöltként induló egykori szocialista gazdasági miniszter, Emmanuel Macron csatáját tartják még elképzelhetőnek a második fordulóban.
A kormányzó szocialisták a hónap végén választják meg jelöltjüket – a legesélyesebb befutónak jelenleg Hollande volt miniszterelnöke, Manuel Valls tűnik.
Hekkerveszély
Finis a baloldalon
2017. 01.13. (XXI/02)
