A gyönyörű hófedte erdei tájon, a fák között, libegő viszi fel a síelőket a sípályákig. A lenti épületkomplexum is azt sejteti, hogy itt valami komoly síközpont épült az elmúlt időszakban. Furcsa is kicsit, hogy Magyarországon van ilyen, de ahogy emelkedünk felfelé, valósággá válik.
Azoknak, akik autóval szeretnék megközelíteni a sípályákat, van egy kis parkoló, de az gyorsan megtelik. Így a jegypénztáros ingyenes nullás jegyével élvezhetjük a libegőn a csendet és a hideget egyaránt. Nagyon kedves, segítőkész személyzet irányít bennünket, rakosgatja a léceinket. Akinek nincs felszerelése, az is tud bérelni a helyszínen. Hó van bőven, ha nem is esne fentről, akkor sincs gond, mert hóágyúzzák a pályákat. Síelők láthatók mindenfelé, de akad olyan is, aki szánkót hozott. A szánkózható részen egy nagy kerek szalmabála állja el a szánkózó gyerekek útját a teljes felgyorsulástól. Még mondja valaki, hogy a mai gyerekeknek nincsenek korlátai…
Három felvonó is működik, ha minden jól megy. A pályák piros és kék szakaszokból állnak, kezdők és haladók egyaránt élvezhetik a síelés örömeit. Egy pataki lakostól megtudjuk, hogy itt hajdanán is sípálya volt, ő még itt tanult meg síelni, afféle drótos-deszkás felvonókkal.