Vagyim Arisztov

219 Cikk

2000. 12. 09. (IV/50)

A Teológiai kolhoz

A Teológiai kolhoz

A kommunizmus bukása ellenére Oroszországban még mindig fennmaradt sok kommunista elnevezés, főleg vidéken. Találkozhatunk olyan mezőgazdasági szövetkezetekkel, amelyek a volt kolhoztól örökölték a nevüket: "Iljics végakarata", "A lenini úton", "Kommunár", "Bolsevik" stb. Az Ukrajna melletti Belgorodi körzetben, a Gorkij–5 nevezet? faluban pedig egy igen különös elnevezés? termelőszövetkezet működik, a "Teológiai".

Vagyim Arisztov / Háttér

2000. 11. 18. (IV/47)

Menekülnek az oligarchák

Menekülnek az oligarchák

Folytatódik az oligarchák elleni küzdelem, amelyet Putyin elnök megválasztása óta folytatnak az orosz állami szervek. Borisz Berezovszkij és Vlagyimir Guszinszkij a fő céltáblái a harcnak. Úgy hírlik, egyikük sem térne vissza szívesen Moszkvába.

Vagyim Arisztov / Külföld

2000. 11. 11. (IV/46)

Visszavágnának a Holdért

Visszavágnának a Holdért

Ez év tavaszán Moszkva legkorszer?bb filmszínházaiban megkezdték a "Misszió a Marsra" cím? új amerikai film vetítését. A történet a következő: 2020-ban az emberiség történetének első Mars-expedíciója balul sikerül, így hát egy második expedíció érkezik a vörös bolygóra, hogy megmentsék az egyetlen túlélő kozmonautát. Pontosabban asztronautát, ugyanis mind az első, mind a második expedíció amerikai, és míg Oroszországban kozmonautáknak, addig Amerikában asztronautáknak nevezik az űrhajósokat. Amikor a Marsra szállt amerikai asztronauták első dolga elplántálni a bolygón egy csillagos sávos amerikai zászlót, az orosz nézők általában ironikusan tapsolnak és jót nevetnek.

Vagyim Arisztov / Háttér

2000. 11. 04. (IV/45)

Nemzetközi űr

Nemzetközi űr

A szovjet időkben Oroszországban volt egy vicc: Miután az amerikaiak kiléptek a holdra, a kommunista párt vezetősége a Kremlbe hívatta az orosz űrhajósokat, és megparancsolta: "Ha az amerikaiak felszálltak a Holdra, ti menjetek a Napra!" "De hát ott elégünk!" – próbáltak tiltakozni az űrhajósok. "Ti teljesen hülyének néztek minket? – válaszolták szigorúan a Politikai Bizottság tagjai. – Természetesen éjszaka mentek!"

Vagyim Arisztov / Háttér

2000. 10. 21. (IV/43)

Kényelmes távollét

Kényelmes távollét

Az orosz újságírók és politikai megfigyelők egészen az utolsó napig találgatták, vajon részt vesz-e Oroszország a közel-keleti válság megoldására összehívott nemzetközi találkozón, vagy nem. Egyesek arról számoltak be, hogy Oroszország belügyminisztériuma kifejezte készségét a részvételt illetően, és ezért az orosz elnök és a külügyminiszter mindenképpen elutazik Egyiptomba. Mások azt bizonygatták, hogy a találkozó első napján Putyin megkezdi üdülését a Fekete-tengernél. Legalábbis ez a tervezett programja, és változásokról még senki sem adott hírt. Oroszországban, úgy tűnik, a legtöbben az első variációnak adtak hitelt; azonban a másik teljesedett be.

Vagyim Arisztov / Külföld

2000. 10. 14. (IV/42)

Oroszország és az iszlám

Oroszország és az iszlám

"Két fiatal keresztény hölgy megismerkedne két fiatal kereszténnyel. Ilyen és ilyen postafiók stb. Kaukázusiak kíméljenek." Efféle hirdetésekkel manapság gyakran találkozhatunk az orosz, kiváltképp a moszkvai sajtóban. Arról tanúskodnak, hogy az orosz társadalom, főleg a fiatalok, mind jobban és jobban elfogadja az iszlámmal szembeni ellenállás eszméjét. Hiszen a kaukázusi népek többsége alatt muzulmánokat kell érteni. Sok orosz nem szeretne semmilyen közösséget vállalni velük, és nem érti: hogyan beszélhet a Közel-Keleten tárgyaló Ivanov külügyminiszter békefolyamatról, amikor a muzulmán csecsen lázadók által elkövetett terrorakciókban orosz katonák százai vesztik életüket.

Vagyim Arisztov / Háttér

2000. 10. 07. (IV/41)

Alekszandr Karelin

Alekszandr Karelin

A sydneyi olimpia vége felé az orosz válogatott igencsak meglepte szurkolóit: valahogy sikerült megelőznie a kínaiakat és megállapodni a második helyen. Ez a siker némiképpen enyhítette azt a vereséget, amelyet Oroszország első számú sportembere, Alexandr Karelin birkózó szenvedett, aki pedig már 1987 óta egyetlen mérkőzést sem engedett át ellenfeleinek. Ez alatt az idő alatt Karelin háromszor nyert olimpiát, kilencszer világbajnokságot, tizenháromszor pedig Európa-bajnokságot. Hat ízben a Szovjetunió, és tizenkét ízben Oroszország bajnoka volt. Ilyen győzelemlistával egyetlen birkózó, de talán még sportoló sem büszkélkedhet. A százharminc kilogramm súlyú Karelin Oroszország fizikai erejének egyfajta szimbólumává vált – amolyan legyőzhetetlen "orosz medvévé".

Vagyim Arisztov / Kávészünet

2000. 09. 30. (IV/40)

Részvények a szabadságért

Részvények a szabadságért

Valami ilyesmi elnevezést kapott napjaink egyre terebélyesedő botránya, amelyet Vlagyimir Guszinszkij, a Média Moszt Holding vezetőjének neve fémjelez. Ő az egyike az úgynevezett oligarcháknak, akiknek a Kreml Putyin elnöklése óta gyakorlatilag hadat üzent. Elsősorban azért, hogy bebizonyítsák: a hatalom csak egy helyen, a Kremlben összpontosulhat. Azon belül is az elnök és az elnöki hivatal kezében. E harc másik frontja a Szövetségi Tanáccsal való küzdelem (ez a szervezet az Orosz Parlament Felsőháza, amely magában egyesíti az Orosz Föderáció összes régióinak vezetőit). Itt az államhatalom függőleges láncolatának megerősítése a cél; az oligarchákkal való küzdelem lózungja pedig a vállalkozók állam előtti egyenlőségéről, és úgymond az üzleti élet tisztaságáról szól.

Vagyim Arisztov / Háttér

2000. 09. 23. (IV/39)

Leszorulnak a dobogóról

Leszorulnak a dobogóról

Kellemetlen meglepetést hozott az olimpia első hete Oroszország számára: válogatottja az aranyérmek számát tekintve csak a hetedik. Nemcsak az amerikaiak és ausztrálok előzik meg, hanem még a parányi Hollandia is. Pedig valamikor éppen a Szovjetunió és az USA között zajlott a legnagyobb csata a tekintetben, kinek van a legtöbb első helyezettje, ami nem is egyszer ez előbbi javára dőlt el. Most viszont az oroszok részéről inkább olyasféléket lehet hallani, hogy "nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos".

Vagyim Arisztov / Kávészünet

2000. 09. 09. (IV/37)

A szigetek összetartják Oroszországot

A szigetek összetartják Oroszországot

Szeptember elején múlt ötvenöt éve, hogy befejeződött a második világháború. Mindez még inkább kiemelte annak abszurditását, hogy Japán és Oroszország között még ma sincs érvényes békeszerződés. Putyin orosz elnök hivatalos tokiói látogatása éppen az évfordulóra esett – aligha véletlenül.

Vagyim Arisztov / Külföld

2000. 09. 02. (IV/36)

A néma torony

A Puskin téri metrórobbantás és a Kurszk tengeralattjáró tragédiája után egy hónapon belül a harmadik csapás érte az orosz nemzeti büszkeséget. Az osztan-kinói tévétoronyban pusztító tűzvész következtében négy ember meghalt, és a moszkvaiak milliói adás nélkül maradtak. Az adásszünet sajátos médiaháborút indított el, ugyanakkor nem igazolódott a szakemberek félelme, hogy az elsötétült képernyők bűnözési hullámhoz vezethetnek az orosz fővárosban.

Vagyim Arisztov / Külföld

2000. 09. 02. (IV/36)

A néma torony

A Puskin téri metrórobbantás és a Kurszk tengeralattjáró tragédiája után egy hónapon belül a harmadik csapás érte az orosz nemzeti büszkeséget. Az osztan-kinói tévétoronyban pusztító tűzvész következtében négy ember meghalt, és a moszkvaiak milliói adás nélkül maradtak. Az adásszünet sajátos médiaháborút indított el, ugyanakkor nem igazolódott a szakemberek félelme, hogy az elsötétült képernyők bűnözési hullámhoz vezethetnek az orosz fővárosban.

Vagyim Arisztov / Külföld

2000. 08. 26. (IV/35)

Orosz tragédia

Orosz tragédia

Semmi nem rázta meg anynyira az orosz közvéleményt, mint a Kurszk tengeralattjáró Barents-tengeri katasztrófája. Sem a moszkvai robbantás, sem a kaukázusi terrorakciók, sem a csecsen háború tragikus epizódjai. A tengeralattjáró legénységének halálát hatalmas fájdalommal és felháborodással fogadták. A halottak hozzátartozóinak fájdalmában milliók osztoznak. Ez ugyanis nemcsak a honfitársaik halála miatti fájdalom, hanem az Oroszországot és fegyveres erőit, köztük a haditengerészetet jellemző állapot miatti keserűség.

Vagyim Arisztov / Háttér

2000. 07. 22. (IV/30)

Sértett milliárdos Putyin ellen

Sértett milliárdos Putyin ellen

Borisz Berezovszkij, a leggazdagabbnak tartott orosz üzletember lemondott képviselői tisztségéről. "Nem tudok minden nap részt venni ebben a színdarabban, nem tetszik a rendezés" – jelentette be az oligarcha, utalva ezzel a Kreml és a Putyin elnök bábjává alázott duma működésére.

Vagyim Arisztov / Külföld

2000. 07. 08. (IV/28)

Csecsen merényletek Hamasz módra

Csecsen merényletek Hamasz módra

Az orosz hadsereg vezetői már nem egyszer közölték, hogy a csecsen háború a végéhez közeledik. A Szerzsin-Jurt mellett június végén zajló harc ismét megmutatta, hogy a nyílt összecsapásokban a hadsereg legyőzi a csecsen fegyvereseket. Ám nem bizonyult megalapozottnak az a meggyőződés, hogy a szövetségi erők teljesen ellenőrzésük alatt tartják a cse-csenföldi eseményeket. "A csecsen fegyveresek ma már nem képesek széleskör? terrorakciókat végrehajtani" – állította Trasev orosz tábornok, a Csecsenföldön összevont szövetségi erők főparancsnoka. Pontosan egy héttel később a csecsenek öt hatalmas erej? robbantással cáfolták a tábornok kijelentését. A terrorakcióknak közel száz halott és sebesült áldozata volt.

Vagyim Arisztov / Külföld

2000. 07. 01. (IV/27)

Felébredtek a kormányzók

Felébredtek a kormányzók

Oroszországban ismét harcban állnak egymással az államigazgatás felsőbb szervei, Putyin és kremlbeli környezete központosító törekvéseinek egyenes következményeként. A Föderációs Tanács – az orosz parlament felsőháza – június 28-án megvétózta a testület összetételének megváltoztatásáról szóló törvénytervezetet.

Vagyim Arisztov / Külföld

2000. 06. 24. (IV/26)

Putyin és a Család

Putyin és a Család

Szabadon engedték Vlagyimir Guszinszkijt, az NTV tévétársaság valamint a Moszkva visszhangja rádióadó és több újság tulajdonosát, akinek a múlt heti letartóztatását nemzetközi tiltakozás kísérte. A botrány azonban még mindig nem csendesedett el: a politikusok és az orosz média az egész elmúlt héten át letartóztatásának lehetséges okait és üzenetét taglalták.

Vagyim Arisztov / Külföld

2000. 06. 17. (IV/25)

Rettegő elit

Az ellenzékinek tartott sajtó megfélemlítése lehetett az egyik célja annak, hogy a héten Oroszországban letartóztatták és bebörtönözték Vlagyimir Guszinszkijt, az ország egyik legjelentősebb üzletemberét.

Vagyim Arisztov / Háttér

2000. 06. 10. (IV/24)

Clinton pere Oroszországban

Clinton pere Oroszországban

"Felhívás vallomástételre egy Oroszország-elleni összeesküvés vádlottjaként." Valahogy így jellemezhető Bill Clinton háromnapos látogatása.

Vagyim Arisztov / Külföld

Szövetségbe forrt régiók

Szövetségbe forrt régiók

Putyin hivatalos elnöki pozícióba lépése után Oroszországban a reformok új időszaka kezdődött el. Most éppen a közigazgatás került sorra: Putyin aláírta az ország hét szövetségi kerületre történő felosztásáról szóló rendeletet. Ezekbe tartozik majd mind a 89 oroszországi szövetségi egység, melyek megőrzik a maguk eddigi belső vezetési struktúráját, azonban sokkal erősebben fognak függni Moszkvától. Az új szövetségi körzetek élén az elnök képviselői állnak majd. Ilyen intézmény régóta létezik: már a 90-es évek elején elnöki képviselőket neveztek ki mind a 89 régióban, csakhogy a Kreml rajtuk keresztül nem tudott nagy hatást gyakorolni az egyes régiókra. Jelenleg a képviselők száma sokkal kevesebb, jogaik pedig jelentősen megnövekedtek. Ahogy az egyik volt képviselő kifejezte magát, "ennek az intézménynek vonalasabbnak és keményebbnek kell lennie a jövőben".

Vagyim Arisztov / Külföld

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!