Az orosz repülőgép roncsai Svájcban. Még mindig keresik a felelősöket Fotó: Reuters
A spanyolországi repülőút jutalom volt a kitűnően tanuló fiataloknak – akik közül a legidősebb tizenhat, a legfiatalabb tízéves volt. Mindannyian a baskír főváros, Ufa iskoláiban tanultak. A repülőgépen ötvenkét tanuló, öt felnőtt kísérő és tizenkét főnyi személyzet tartózkodott, s mindannyian életüket vesztették a Bodeni-tó közelében történt balesetben. Az őket szállító TU–154 repülőgép egy német Boeing 757-es teherszállító géppel ütközött össze, a Boeing két pilótája szintén életét vesztette. A gépek egy lakóövezet közelében zuhantak le, s az égő darabok mintegy harminc kilométeres körzetben zuhantak az erdőre.
Július másodikán és harmadikán az orosz híradásokban a balesetről szóló hírek fő helyet foglaltak el, háttérbe szorítva az Észak-Kaukázusban levonuló újabb árhullám híreit is. Az első hírek hallatán mindenki értetlenül áll a történtek előtt, mivel az ütközés nem egy repülőtér közelében, fel- vagy leszállás közben történt, hanem egy légifolyosóban, több mint tizenegy kilométerrel a föld fölött. Hogyan ütközhettek össze ilyen helyen a repülőgépek?
Az első, svájci eredet? hírek szerint az orosz gép pilótája rosszul beszélt angolul, s nem értette meg a svájci légiirányító parancsait, ezért csak az ötödik felszólításra reagált. Ezt az állítást azonnal cáfolták mind a moszkvai, mind a baskír légitársaság vezetői, mondván, a pilóta több mint tíz éve repül európai városokba. A müncheni repülőtér – ahol üzemanyagot tankolt a TU–154 – alkalmazottai is azt állítják, hogy a pilóta kifogástalanul beszélte a nyelvet.
Ezután a figyelem a légiirányítók munkájára terelődött: mint kiderült, a TU– 154 az ütközés előtt öt perccel kirepült a német légiirányítás területéről, és átkerült a svájci légiirányítókhoz. A fekete doboz tanúsága szerint süllyedésre vonatkozó parancsot a svájci légiirányítótól mindössze ötven másodperccel az ütközés előtt kapott, mivel az automatikus korai figyelmeztető rendszert a késői órákra való tekintettel már kikapcsolták. A svájci vélemény szerint enynyi időnek elégnek kellett volna lennie a katasztrófa elkerülésére, a német hatóságok azonban arról adtak tájékoztatást, hogy két gép előre látható ütközése előtt 5-10 perccel kell jelzést leadni. További kérdés az is, hogy a katasztrófa időpontjában miért csak egy légiirányító volt szolgálatban.
A balesetet azonban nem csak a késői figyelmeztetés okozta. A híradások szerint, amint a TU–154 – huszonöt másodperccel az ütközés előtt – elkezdte az ereszkedést, a Boeing is süllyedni kezdett, hogy megelőzze a balesetet. Valószínűleg ez okozta a tragédiát. Úgy hírlik, a teherszállító gépen bekapcsolt az ütközés-elkerülésre kifejlesztett automatika, mivel veszélyes közelségben repülőgépet érzékelt. A két gép pedig azért került veszélyes közelségbe, mert a svájci légiirányító későn figyelmeztetett. Így zárul be ez a végzetes kör.
Úgy tűnik, a német légtérben történt tragédia a sors fintora. Az ötvenkét iskolásnak és az öt kísérőnek június 30-án egy menetrend szerinti járattal el kellett volna utaznia Spanyolországba. Tévedésből azonban rossz reptérre szállították ki őket. Moszkvában két napot kellett várniuk, amíg Ufából értük jött a baskír légitársaság egy TU–154-gyel – a légitársaság legújabb, speciálisan európai utakra felkészített gépével. A gyermekek zöme gazdag baskír családokból származott; a szülők fele a baskír kormánynak dolgozik, két apuka minisztériumi osztályokat vezet, mások az olajiparban dolgoznak.
2002. 07. 05. (VI/27)
