Bush Putyinnal való találkozása valóban történelmi eseménnyé válhat, már a találkozó előkészítése is szokatlanul sok témát érintett, és rendkívül alapos volt. A megbeszélések nem holmi ünnepi, esetleg jelképes egyezményről szólnak, hanem Oroszország végrehajtó és törvényhozó hatalmának vezetőivel, vezető politikai erőivel zajlanak a közös nézőpont megtalálásáról. Erről tanúskodnak az Egyesült Államok elnökének megérkezése előtt lezajlott ülésekről és politikai találkozókról kiszivárogtatott információk. Május 21-én például az orosz állami duma és az Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságának közös ülésére került sor Moszkvában. Az orosz parlament alsó- és felsőházának bizottságai először vettek részt ilyen közös ülésen – már ez a körülmény is az elnöki találkozón megvitatandó kérdések fontosságáról árulkodik. A megbeszélésen részt vett Igor Ivanov orosz külügyminiszter is. Noha részletes híreket nem hoztak nyilvánosságra, nem nehéz kitalálni, miről volt szó. A küldöttek, Oroszország végrehajtó hatalmának képviselői minden valószínűség szerint támogatókat próbáltak találni a törvényhozó hatalom képviselői között az orosz atomarzenál csökkentéséhez.
Az, hogy az atomfegyverkészleteket csökkenteni kell, minden épesz? ember számára világos, úgy Oroszországban, mint Amerikában vagy bármely más országban.
Ugyanakkor mind Oroszországban, mind Amerikában sok olyan ember van, aki egyformán fél az atomfegyverektől és azok számának gyors csökkentésétől. Ami Oroszországot illeti, polgárai és politikusai félelmét attól, hogy a fegyverzetcsökkentés után gyengébbek lesznek Amerikánál, s ezt némileg a Szovjetunió szétesése utáni ameri-
kai külpolitika is indokolja. Oroszországban sokan úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok megbízhatatlanságról tett tanúságot, illetve hogy Oroszország meggyengülését arra kívánja felhasználni, hogy teljesen befolyása alá vonja. Ráadásul az oroszok egy része meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok valamikor a jövőben háborút indít országuk területének és természeti javainak elhódítására. "Abban a helyzetben, amelyben Jelcin uralma után találta magát Oroszország, csakis egy erős atomarzenál nyújthat védelmet" – így gondolkodnak azok, akik nem hiszik el, hogy Amerika szeptember 11-e után megváltozott, és Oroszországot nem tekinti többé ellenségnek.
Putyin és környezete azonban úgy gondolja, hogy a helyzet alapjaiban megváltozott, Oroszországnak és Amerikának egy közös ellensége van – a nemzetközi terrorizmus. Ezért fel kell számolni a két nép közötti szembenállást, és végigvinni a leszerelési programot. Az Állami Tanács május 22-én Putyin vezetésével lefolytatott ülését szemmel láthatóan ennek szentelték. Itt egyes-egyedül a nemzetközi politikai élet Oroszországra gyakorolt hatásáról esett szó. A felolvasott dokumentum, amely nyolc hónapig készült, arról az egész világot érintő krízisről szól, amely a szeptember 11-ei események után alakult ki, és mélyen érintette Oroszországot is. A fő veszélyek között az iszlám terrorizmus és fundamentalizmus, a csecsen helyzet, az oroszországi iszlám köztársaságok ingatag állapota és az ország felé irányuló menekültáradat kérdése szerepel. Sem a NATO keleti kiterjesztése, sem pedig Amerikának a bolygó egyetlen szuperhatalmává válása nem jelent fenyegetést. Ez szintén történelmi jelentőség? megállapítás, amely arról tanúskodik, hogy Oroszország jelenlegi vezetése az Amerikával és a Nyugattal való hidegháború teljes befejezésére törekszik. Putyin megpróbálja bebizonyítani, hogy Oroszország az európai civilizáció kebelén van, ugyanolyan szellemi értékek birtokában, mint Európa és Amerika. Ezért nekik fel kellene hagyniuk Oroszország ellenségként való kezelésével.
Amennyiben a stratégiai támadófegyverek csökkentéséről szóló egyezmény abban a formában kerül aláírásra, ahogy a két fél jelenleg elképzeli, akkor az atomrobbanófejek száma hatezerről 1700-2200 darabra csökken mindkét országban. Ezt nagymérték? közeledés kell hogy kövesse Oroszország és a NATO, illetve az EU kapcsolatában.
A terrorizmus Oroszországot, de a nemzetközösséget is fenyegető veszélyeiről az orosz média is beszél; a híradások a csecsen gerillák által George Bush tiszteletére szánt merényletsorozatról szólnak. Május 22-én Cse-csenföldön aknára futott egy páncélozott csapatszállító jármű, több orosz katona megsérült. Még aznap egy másik hír is napvilágot látott: az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoka, Trosev ezredes bejelentette, hogy Samil Baszajevet, a hírhedt gerillavezért megölték. Ezt bebizonyítani nehéz lesz, Trosev szavai szerint ugyanis Baszajev testét egy robbanótöltet darabokra tépte
2002. 05. 24. (VI/21)
