"A múltat végképp eltörölni  Rabszolgahad indulj velünk!  A Föld fog sarkából kidőlni,  Semmik vagyunk, s minden  leszünk!"Az Internacionálé strófáját a Szovjetunióban mindenki jól ismerte már gyermekkora óta. Ez a dal kísérte végig az 1917-es bolsevik forradalmat, sőt 1944-ig hivatalos himnusz is volt. A kommunista párt hatalmának utolsó évében már nem volt túl népszerű, de 1991. augusztus 19–21-én a régi kommunista rendszer viszszaállításának megakadályozásáért felkelő szovjet emberek tömegei mégis sajátjukénak érezték. A demokraták élén Borisz Jelcin lépett fel – szó szerint is –, egy tankon állva buzdította ugyanis az embereket épp úgy, ahogy annak idején Lenin.

Tavaly augusztusban sülylyedt el a Barents-tengeren az orosz Kurszk atom-ten-geralattjáró, 118 fővel a fedélzetén. Elmúlt egy év, de a Kurszk iránti érdeklődés maradt a régi. Igaz, Oroszországban a katasztrófa okairól mostanában a kiemelés problémájára irányult a figyelem. A szkeptikusok máris kijelentették, hogy az akció nem fog sikerrel járni, legalábbis idén biztosan nem. A hatalom és a kormánypártiak határozottan állítják, hogy 2001. szeptember végéig sikeresen kiemelik a tengeralattjárót.

Július 16-án hétfőn Csiang Cö-min, a Kínai Népköztársaság elnöke és Vlagyimir Putyin aláírták Moszkvában a barátságról és együttműködésről szóló orosz–kínai egyezményt. Másnap a kínai vezető a Moszkvai Állami Egyetemen ismertette programbeszédét: "Kína mindig segíteni fogja Oroszországot gazdaságának helyreállítása, valamint jog- és érdekvédelem szempontjából" – bizonygatta Csiang Cö-min az egybegyűlteknek, majd hozzátette, hogy az új világrend létrehozásának érdekében szükség van Kína és Oroszország együttműködésére. A kínai vezető oroszul olvasta fel beszédét, ami különösen jól esett a hallgatóságnak. Az orosz média és a szakértők többsége úgy értékelték Csiang Cö-min vizitjét és az aláírt egyezményt, mint az orosz külpolitika feltétlen győzelmét.

Június 25-én az orosz média központi helyen számolt be arról, hogy egy különleges hadműveletben meghalt Ar-bi Barajev, az egyik legvéreskez?bb csecsen gerillavezér. Barajevnek még az első csecsen háború során vált ismertté a neve, nemcsak Oroszországban, hanem a határokon túl is. 

Valamikor a hetvenes években a The New York Times leközölt egy fotót a következő aláírással: "Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Kádár János. A hölgy kiléte ismeretlen". A hölgy – Barta Nádja – viccesen meg is jegyezte: "Hát enynyire gyenge munkát végeznek az amerikai titkosszolgálatok?"

Az utóbbi hónapokban az Oroszország és az USA közötti nyilvánvaló elhidegülést és egyfajta új hidegháborút emlegető megjegyzések fényében Bush baráti hangvétele a Putyinnal való találkozón bizonyára sok orosz számára meglepő volt. Ugyanakkor egy kis megkönynyebbülést is hozott a találkozó hangneme. Még a politikában és a gazdaságban nem túlságosan jártas szemlélő számára is világos, hogy az Egyesült Államokkal való újabb konfliktus tovább csökkentené az életszínvonalat Oroszországban. 

Vlagyimir Putyin elnök személyesen utazott az árvíz sújtotta szibériai körzetbe, ahol megdorgálta a helyi vezetőket, hogy elhanyagolták a most megáradt Léna folyó medrének kotrását. Putyin a téli fagykárokhoz hasonlóan ismét központi kézbe vette az újjáépítést is, nem először jelezve ezzel, hogy az orosz lakosság minden helyzetben számíthat vezetőjére.

Magyarország és Oroszország között 2001. június 3-tól új vízumrendszer lép életbe. A két ország közötti utazás már tavaly júniusban sem volt problémátlan, amikor bevezették az úgynevezett "ideiglenes kiegészítő rendtartást" az Oroszország és Magyarország között utazó polgárok részére. Ennek megfelelően ahhoz, hogy egy orosz állampolgár Magyarországra utazzon vagy egy magyar Oroszországba, az útlevélen kívül magánszemélytől vagy cégtől kapott meghívólevélre is szüksége volt, méghozzá annak eredeti példányára, melyet a határon kellett felmutatnia. Amennyiben a beutazónak nem volt meghívója, vagy annak csak másolatát tudta felmutatni, vízumot kellett váltania. Június másodikáig ez a szabály érvényes, június 3-tól azonban a két ország között már az új vízumrendszer működik: a meghívók önmagukban keveset érnek, ahhoz azonban szükségesek, hogy az adott országok nagykövetségein vízumot kapjunk. 

A héten Szentpétervárott találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár. Oroszország, úgy tűnik, igen nagy reményeket fűzött a megbeszélésekhez, amelyeket az orosz média "pétervári dialógus"-ként emlegetett. Az orosz geopolitika a hagyományos elképzelésekhez híven újra inkább Németországot tartja fő stratégiai partnerének, mint az Egyesült Államokat. A Berlin felé irányuló legújabb közeledési kísérlet mögött valójában az egész egyesült Európa megszerzésének kísérlete húzódik meg, amely kompenzálhatná Oroszország Amerikával való szembenállása során elvesztett geopolitikai pozícióit. 

Hallottad, hogy csinálják ki az NTV-t? – kérdezték tőlem mindjárt köszönés után budapesti ismerőseim szerda reggel, majd hozzátették: Kész. Az NTV-nek vége.

A múlt hét végén három robbanás zavarta meg a Csecsenfölddel szomszédos orosz üdülőváros, Minyeralnije Vodi nyugalmát. A terrorakciókban huszonhárman meghaltak, százharmincegyen megsebesültek. A főügyész helyettese a tévében már két nap múlva nyilatkozott az esetről, miszerint a robbantás csecsen terroristák, azon belül a jordán származású Hattab műve. Az elkövetők közül hármat sikerült elkapni – folytatta –, s hamarosan a többiekre is sor kerül. Ezzel azt a meggyőződését is kifejezte, hogy akárhány terrorcselekmény is történne Csecsenföldön és a vele határos övezetekben, a helyzet urai mégsem a csecsen terroristák, hanem a törvényes orosz vezetés, továbbá Csecsenföld Oroszországhoz való tartozása is végleges tény. Így hát, aki bűncselekményeket követ el az orosz törvényhozás ellen, az nem kerülheti el a büntetést.

Az orosz televízió élőben közvetítette az Orosz Lég- és Űrhajózási Ügynökség, a Roszaviakoszmosz bejelentését arról, hogy megkezdték a Mir űrállomás "tervezett elsülylyesztését". A hír oroszok milliói számára úgy hangzott, mint egy halálraítéltnek az utolsó ítélethirdetés. Reményeik, hogy az űrállomást még ideig-óráig megőrzik az orosz kozmonauták saját bázisaként, szertefoszlottak. 

"Le Kucsmával!", "Bíróság elé Kucsmát!", "Kucsma nélküli Ukrajnát!" Ilyen és ehhez hasonló jelszavakkal folynak az ukrán elnök leváltását követelő ellenzékiek tiltakozó megmozdulásai. A független orosz NTV tévéadó, valamint a nyugati csatornák a tüntetők és az ukrán rendőrség közötti elkeseredett küzdelmet is sugározták annak bizonyítékaként, hogy Ukrajnában egyre mélyül a politikai válság.

"A kommunista frakció destabilizálja a duma munkáját és az ország helyzetét. Olyan törvényeket terjesztenek elő, amelyek nem egyeztethetőek össze a költségvetéssel. Lehet, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtunk be a kormány ellen, hogy feloszlassák az Állami Dumát" – ezt a meglepő bejelentést tette Borisz Grizlov, a Jegyinsztvo (Egység) nev? kormánypárti tömörülés vezetője. Így a soros oroszországi politikai válságot a Kreml-barát és kormánypárti erők arra használják, hogy ismét megpróbálják eltávolítani a kommunistákat a politikai arénából. Ehhez még az orosz törvényhozás alsóházának feloszlatása is kapóra jönne. 

Vlagyimir Putyin több sikeres nyugati látogatása után újból a Keletre összpontosította figyelmét. Ezen a héten hivatalos vizitre utazott Dél-Koreába és Vietnamba. Az orosz vezetést azonban még a keleti kapcsolatok rendezése közben is a Nyugattal kapcsolatos problémái foglalkoztatják.

"Ez egyfajta jelzés a Közel-Kelet számára: Ne gondoljátok, hogy elmegyünk Közel-Keletről, továbbra is aktívan be fogunk avatkozni a dolgokba. Jelzés a szövetségeseknek: titeket nem kérdeztünk, ahogy akarjuk, úgy is csináljuk. No és végül jelzés Oroszországnak: vegyétek tudomásul, hogy határozottan fogunk cselekedni minden alkalommal, ezért legyetek óvatosak" – nyilatkozta Vlagyimir Lukin, a duma egyik elnökhelyettese, az USA pozícióját kommentálván Bagdad bombázása után. 

Vlagyimir Putyin Ausztriából hazafelé Ukrajnába látogatott. Mindössze egyetlen napot töltött el ott, ennek ellenére az orosz média az utóbbi évek kétoldalú kapcsolatának legjelentősebb eseményeként értékelte látogatását, melynek során Oroszország és Ukrajna vezetői számos együttműködési egyezményt írtak alá. Ez a tény arról tanúskodik, hogy Moszkva és Kijev új – és úgy tűnik, a Szovjetunió széthullása óta legkomolyabb – korszakába lépett a kölcsönös közeledésnek. 

A héten Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a még elődje, Borisz Jelcin által Csecsenföldre küldött katonák egy részének hazatérését, miközben Strasbourg-ban megkezdődött a vita az orosz duma Európa tanácsi delegációja szavazati jogának visszaállításáról, amelyet tavaly nyáron függesztettek fel. 

"Nézeteink teljesen egybevágóak. Úgy véljük, hogy az országaink közötti viszonynak minden területen fejlődnie kell… A kapcsolatok fejlesztéséhez a nemzetközi és a belpolitikai helyzet egyaránt kedvező." Ezek a szavak Martonyi János magyar külügyminiszter szájából hangzottak el Oroszország külügyminiszterének, Igor Ivanovnak budapesti látogatása során. A találkozóra január 12-én került sor, az európai körút utolsó mozzanataként. A vizit meglehetősen rövid lefolyású volt, de – legalábbis a fő tárgyalópartnerek szerint – sikeres.