A Nyugat hosszú idő után végül is elismerte: Oroszországban piacgazdaság van. Bár először az európaiak vetették föl, az USA ismerte el elsőként hivatalosan is a piacgazdaság létét a kontinensnyi országban. Más kérdés természetesen, hogy ez az inkább politikai íz? gesztus tényleg hasznára van-e az orosz gazdaságnak, s ha igen, mennyit is ér mindez? Annyi viszont már most bizonyosnak látszik, hogy a napi megélhetésért aggódó orosz milliókat mindez nem teszi boldoggá. Egyelőre legalábbis biztosan nem.

Miközben az Egyesült Államokban és Európában tovább folynak a viták és találgatások az Irak elleni fellépésről, hideg zuhanyként érte a Szaddám Huszein megdöntésében bízó politikusokat a hétfői bejelentés, miszerint Oroszország és Irak között tárgyalások folynak egy átfogó keretegyezmény aláírásáról. Az öt évre tervezett program ügyleteinek összege legkevesebb 40 milliárd dollárt tesz majd ki, és mintegy 67 szerződés köttetne meg keretein belül.

Az egykori Szovjetunió utódállamai légi közlekedésének fekete napjaiként aposztrofálta a Nyezaviszimaja Gazeta július utolsó hétvégéjének eseményeit. Múlt szombaton Ukrajnában egy légi bemutató során a nézők közé esett az ukrán légierő SZU–27-es vadászgépe, aminek következtében nyolcvanhárom ember halt meg, és közel kétszáz sérült meg. A halottak közül huszonhárom gyermek. Oroszországban pedig vasárnap a legnagyobb és legmegbízhatóbb orosz utasszállító, az IL–86-os zuhant le tizennégy ember halálát okozva. 

Budapest ember léptékű, élhető város, bár kissé sok benne a kutyapiszok – többek között ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Fővárosi Önkormányzat által létrehozott Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutatóközpont végzett Budapesten élő külföldiek között. A külföldiek szerint a város kellemes és biztonságos lakóhely, jó a tömegközlekedés, bár a járatok egyre ritkulnak, és nem könny? jegyet venni, ha nincsen. Veszély nem a testi épséget, sokal inkább az emberek lakását és autóját fenyegeti. A magyarok azonban kedvesek, nyitottak és segítőkészek – kivéve, amikor hivatalnokként állnak szemben valakivel, ilyenkor kioktatóan és fölényesen viselkednek. A külföldiek negatív jelenségként emelték ki a rendőrségi korrupciót, és kifogásolták, hogy a város gazdag kulturális életéről nem jelennek meg idegen nyelv? előzetesek. Így látják Budapestet a legalább fél éve itt élő külföldi diákok, üzletemberek és hozzátartozóik. Abba, hogy mit gondol róla a Magyarországon élő számos orosz, munkatársunk, Vagyim Arisztov készülő új könyvének egy részlete ad némi betekintést.

Július 6-áról 7-ére virradó éjjel egy ukrajnai szénbányában tűz ütött ki, melyben harmincöt bányász lelte halálát. Sajnálatos módon ez csupán egy eset volt az utóbbi évek oroszországi, és főleg ukrajnai katasztrófasorozatában. Földrajzilag egészen pontosan a Donyeck-medencéről van szó, amely az egész Szovjetuniónak, sőt még a cári Oroszországnak is az első számú szénellátójának számított.

Hétfőn éjszaka a német– svájci határ felett egy utasszállító és egy teherszállító repülőgép összeütközött. A tragédia során hatvankilencen vesztették életüket, túlnyomórészt baskír gyermekek, akik éppen egy spanyolországi jutalomnyaralásra utaztak. 

Körülbelül hetven ember meghalt, nyolcvanhatezret kitelepítettek, és kétszázezer az anyagi kárt szenvedettek száma. Negyvennégyezer házat érintett az ár, ebből háromezer összedőlt, további négyezer súlyosan megrongálódott. Különböző mértékben károsodott kétszázharminc híd, kilencszázötven kilométer autóút, ötszáz kilométernyi villamos távvezeték, százhúsz kilométernyi gázvezeték és negyven kilométer vízvezeték. Száztíz település maradt ivóvíz nélkül – ezek a száraz tényei annak az áradásnak, amely az orosz föderáció kilenc tagjának területeit sújtotta. 

Június 9-én vasárnap Oroszország válogatottja 0–1 arányban kikapott a japán válogatottól. A meccs vége előtt néhány perccel Moszkva központjában a fiatalokból összeverődött tömeg dühödten tombolni kezdett: autókat, üzleteket, állami intézmények épületét rongálták meg; békés polgárokra, rendőrökre támadtak. A több mint hetven megtámadott személy közül ötvenet – köztük tizenhat rendfenntartót – kórházba kellett szállítani. Két ember életét vesztette, egyikük rendőr volt.

Ez az atommeghajtású, víz alatti cirkáló egyike volt a világ legnagyobb méretű, fegyvernemében pedig legnagyobb tűzerej? tengeralattjáróinak. Elsődleges feladata a várható ellenség – Amerika – anyahajóinak megsemmisítése volt. Ez a tengeralattjáró azonban gyakorlatozás közben, partközelben elpusztult, és vele együtt odaveszett teljes, száztizennyolc fős legénysége is. Tragédiája 2000. augusztus 12-én, a hideg Ba-rents-tengeren következett be, a neve: Kurszk. Most a tengerfenékről az utolsónak maradt orr-rész roncsait kísérlik meg a felszínre hozni. 

George W. Bush amerikai elnök oroszországi látogatása "pozitív hangnemben és eredményesen zajlott le" – jelentette be Vlagyimir Putyin az orosz kormány tagjaival találkozva. Putyin szavai szerint a Moszkvában aláírt dokumentumok "Oroszország és az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálják, és nagy előrelépést jelentenek a béke biztosítása szempontjából".

George Bush, az Egyesült Államok elnöke a héten előbb Berlinbe, majd Moszkvába érkezik hivatalos látogatásra. Az elnök három nappal korábban bejelentette: Moszkvában történelmi jelentőség? megegyezést fog aláírni a stratégiai támadófegyverekről, amely "felszámolja a hidegháború örökségét".

Oroszország május 9-én ünnepelte a fasizmus feletti győzelem 57. évfordulóját. A hagyománynak megfelelően a hatalmas ország gyakorlatilag minden városában felvonulásokat és megemlékezéseket tartottak. Amikor aztán a tévén és a rádión megkezdték a rendezvényekről szóló híradásokat, a nézők ünnepi hangulatát a Dagesztánban történt véres merénylet híre árnyékolta be. A kaukázusi köztársaság területén elhelyezkedő Kaszpijszkban a tengerészgyalogság katonai díszszemléje idején egy hatalmas erej? robbanószerkezet lépett működésbe. Negyven ember azonnal életét vesztette, kettő pedig nem sokkal ezután, a kórházban halt meg. Az áldozatok között tizenkét gyermek volt. További húsz gyermek megsebesült, a sérültek száma eléri a százat.

A Vörös Hadsereg katonáinak emelt Szabadság téri emlékm? az utolsó ilyen köztéri mementó a magyar fővárosban. A második világháború befejezése és a fasizmus feletti győzelem után ezekből jóval több volt, egy részük az 1956-os események során tűnt el. Némelyiküket ma a XXII. kerületi szoborparkban láthatjuk viszont.

Az utolsó áprilisi hétvégén, Kelet-Szibéria egyik távoli, hólepte vidékén légikatasztrófa következtében meghalt a krasznojarszki régió kormányzója, Alekszandr Lebegy. "Oroszország egy jelentős és nagy embert veszített" – kommentálták a balesettel kapcsolatos vizsgálatot vezető orosz elemzők, még olyanok is, akik nem számítottak Lebegy tábornok mint politikus támogatói közé. "A mai Oroszország legkiemelkedőbb és legeredetibb politikusainak egyike halt meg" – emlékezett Vlagyimir Putyin elnök. Mindez nem túlzás. Pontosan ilyennek, eredeti, különleges és színes személyiségnek maradt meg Alekszandr Lebegy mindenki emlékezetében. Olyan embernek, akinek az 1990-es évek közepén jó esélye volt rá, hogy a hatalmas Oroszország elnöke legyen. 

Vlagyimir Putyin lengyelországi látogatása az orosz, sőt talán az egész európai külpolitika egyik legfontosabb eseménye volt a héten, ilyenre ugyanis az utolsó nyolc év alatt nem volt példa. Lengyel számítások szerint az oroszországi piacról való távozást és az Európa felé való nyitást követően Lengyelország kétmilliárd dollárt és 150 ezer munkahelyet vesztett el. Most újra eljött az együttműködés ideje.

Ilyenre Sztálin és Hruscsov óta nem volt példa: Putyin elnök (aki egyben főparancsnok is) elbocsátott, illetve lefokozott tizennégy, az orosz haditengerészeti flottában szolgáló admirálist és magas beosztású vezérkari tisztet. Többségük az északi flottánál szolgált, ahol 2000 augusztusában az utóbbi tíz év legmegrázóbb tragédiája történt: a Barrents-tengeren elsülylyedt a Kurszk tengeralattjáró, száztizenhét fős legénységgel a fedélzetén. A leváltások éppen ehhez az eseményhez kötődnek.

"Az orosz katonák kategorikusan tiltakoznak az ellen, hogy bármilyen módon részt vegyenek az Afganisztán területén folyó hadműveletben – sem tűzzel, sem vassal, sem emberekkel" – jelentette be Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter Brüsszelben. Ezzel végleg világossá váltak Moszkva tervei a tálib rezsimet és az ellenük tervezett amerikai hadműveletet illetően. Moszkva ugyanakkor igyekszik saját hasznára is fordítani a kialakult helyzetet, elsősorban nyugati integrációja érdekében. A nemzetközi terrorizmus elleni harc jegyében máris ultimátumot adott a csecsenföldi gerilláknak a fegyverletételre. 

Az Egyesült Államok a terroristák elleni hadműveletre készül. Jelenlegi ismereteink szerint ezt a csapást elsősorban az afgán tálibok kapják. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb orosz vonatkozású kérdés: köteles-e Oroszország részt venni az amerikaiak hadművele-tében, és ha igen, akkor milyen formában?

"Ez nem lehet igaz! Repülők lerombolták a New York-i Világkereskedelmi Központ épületét, sőt még a Pentagont is Washingtonban? És te ezt el is hiszed?" "Hát, nem igazán. Azért kérdezem tőled: hallottál már erről valamit?" Ez a párbeszéd egy budapesti barátom irodájának küszöbén hangzott el. Útban hozzá még nem láttam a tévét, nem hallgattam rádiót, így nem is tudtam a szeptember 11-i hírekről.