A Jukoszról és vezetőjéről a magyar olvasók is hallhattak már, mivel nemrégiben tízmillió dollár érték? olajszállításban egyezett meg a Mol-lal. Hodorkovszkij nem ismeri el a vádakat; a sajtónak adott nyilatkozatában az ellene indult eljárás jogszerűségét megkérdőjelezve kijelentette: "Amit az ügyészség munkatársai művelnek, csak annak demonstrációja, hogy az országban nem létezik semmiféle törvény."
Hasonlóképpen fogalmazott az egyik legismertebb nagyvállalkozó, az Oroszországi Egyesült Villamosművek vezetője, Anatolij Csubajsz is, kifejtve: az üzleti szféra bizalma gyakorlatilag nullára csökkent a jogvédő intézmények és azok vezetői iránt.
Putyin válaszul az október 27-én összehívott kormányülésen a következőket mondta: "A törvény előtt mindenki egyenlő kell, hogy legyen – máskülönben sosem birkózunk meg a gazdaságilag
hatékony és szociálisan kipróbált adórendszer létrehozásának problémájával."
Az egyik orosz internetes hírportál már júliusban arról adott hírt, hogy "sorozatosan pánikhullám lesz úrrá a zömében tisztességtelenül szerzett vagyon felett diszponáló orosz oligarchákon. A lakosság egyre gyakrabban igényli a privatizáció felülvizsgálatát, és úgy tűnik, ez el is kezdődött." Akkortájt indult el a széleskör? nyomozás a Jukosz és Mihail Hodorkovszkij háza táján. Rövidesen nyilvánosságra került, hogy Roman Abramovics, az ismert oligarcha eladta
összes érdekeltségét, idén október 17-én pedig az oroszországi Gyártulajdonosok és Iparosok Országos Szövetségének (GYIOSZ) szóvivője bejelentette: "A mi feladatunk, hogy megosszuk vagyonunkat a nincstelenekkel."
Amennyiben a GYIOSZ valóra váltja történelminek mondható bejelentését, új korszak kezdődhet el Oroszországban: a jelcini építmény teljes megsemmisítése. Borisz Jelcin új társadalmi berendezkedést ígérve lerombolta a szovjet rendszert, majd egy lényegesen igazságtalanabbat hozott létre. Ebben egy szűk elit pillanatok alatt jutott hihetetlen vagyonokhoz, míg a lakosság fennmaradó része a kommunista éra alatt sosem látott nyomort volt kénytelen elszenvedni. Az újgazdag elit szemérmetlenül a politikai hatalmat is privatizálni óhajtotta, és ennek az óhajnak Jelcin sem állt ellen. Soraikból sokan közvetlenül is befolyásolták a kormányt, miniszterek, miniszterelnök-helyettesek kerültek ki közülük.
Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésével azonban borús napok virradtak az orosz oligarchákra: Borisz Berezovszkij Londonban volt kénytelen politikai menedékjogot kérni, Vlagyimir Guszinszkij (Berezovszkij korábbi ellenfele) először Spanyolországban keresett menedéket, jelenleg pedig Görögországban van házi őrizetben. Amikor a főügyészség elkezdte vizsgálatait a Jukosz ügyeiben, nyilvánvalóvá vált, hogy Putyin és csapata véglegesen el akarja távolítani a politikai hatalomból az oligarchákat, és bizonyos tulajdonátcsoportosításokat kíván végrehajtani az állam és/vagy saját bizalmasai érdekében.
Az oligarchákat és a hatalom, gazdagság tekintetében hozzájuk közel állókat az orosz lakosság nagy többsége gyűlöli, de legalábbis nem nézi jó szemmel – a szociológiai felmérések szerint. Ez a harag nem abban gyökerezik, hogy Oroszország hetven évig a kommunizmus fogságában leledzett, sokkal inkább abban, hogy a jelenlegi generáció szeme láttára ment végbe a világtörténelem legnagyobb fosztogatása, a világ – területét és erőforrásait tekintve – legnagyobb országában. Ma a vagyon és az erőforrások tulajdonjoga egy szűk réteg kezében van, míg a lakosság több mint egynegyede havonta kevesebb mint ötven dollárból kénytelen megélni.
A hihetetlen vagyonokat összeharácsoló oligarchákat rendszeresen igazságtalansággal vádolják még az amerikai elit részéről is. Tavaly decemberben Steven Forbes így nyilatkozott: "Az oligarchák nem kapitalisták, egyszerűen rablók. Nálunk, Amerikában nincsenek oligarchák." Közismert, hogy Forbes a világ száz leggazdagabb embere között orosz oligarchákat is számon tart.
Akkor hogyan is gondolják megmenteni magukat az orosz oligarchák? Részt kívánnak venni a fogyasztói és jelzálog-hitelezésben, valamint új munkahelyek teremtésével, az egészségügy és a közoktatás fejlesztésével kívánnak az ország helyzetén javítani. Javaikat a szó szoros értelmében természetesen nem kívánják megosztani. Nem kívánnak halat adni az emberek asztalára, hanem horgot és a pecázáshoz szükséges tudást.
Idővel kiderül, hogyan értékeli az oligarchák lépését az orosz társadalom és az államhatalom. Ha a nagytőkések legújabb taktikája nem jön be, mind a horgaikat, mind a halkészleteiket elveszíthetik. A pecázást felügyelő Putyin pedig akkor olyan népszerűségre tesz szert, hogy nemcsak 2004-ben vagy 2008-ban választják újra, hanem az elnöki poszt az élethivatásává válik. Ha éppen úgy akarja.
2003. 10. 31. (VII/44)
