"Mi történt itt?" – kérdezik az oroszok. Némelyek szerint ez a futballhuliganizmus egyik megnyilvánulása, aminek alapját az orosz nacionalizmus képezi. Így magyarázhatóak a japán áldozatok, például az az öt japán zenész, akik a Pjotr Csajkovszkij nemzetközi zenei verseny résztvevői voltak. De a meccs előtt megvertek egy japán egyetemistát is. Amikor az állati indulattól tomboló tömeg épületeket kezdett rongálni, egy japán étterem is áldozatul esett a Tverszkaja utcában.
Ugyanakkor a fiatal drukkerek haragja, agressziója elsősorban nem a japánok vagy más külföldiek ellen irányult: a megvertek többsége – mint a két halott is – orosz. Így a pogrom fő motívuma nem a nacionalizmus volt. Felismerhető egy hatalomellenes vonás is, ezt támasztja alá a rendőrök megtámadása. Ráadásul a randalírozók megtámadták az Állami Duma épületét, betörve a földszinti ablakokat. Felmerülhet, hogy a tömeg a gazdagokkal szembeni ellenszenvét akarta kinyilvánítani az üzletek kirakatainak, az éttermek és a fényűző Moszkva Hotel ablakainak betörésével. Összetörtek és felborítottak negyven személyautót, tízet pedig felgyújtottak. Ez azonban meszsze nem írja le a zavargások jellegét, hiszen a szegények által gyakran hálóhelyül használt metróállomást sem kímélték.
Lehetséges, hogy a futballhuligánok megnyilvánulása mögött politikai okok vannak, és pogromjaikkal akarták magukra terelni a hatalom, a társadalom figyelmét? Mint az előbbiek, ez a magyarázat is alaptalan. Cáfolja az, hogy újságírókat is megtámadtak. A fanatikus szurkolók felborították az egyik távközlési cég autóbuszát, berendezéseit tönkretették. Megtámadták az egészségügyi dolgozókat is, akik a zavargások helyszínén a sebesülteket látták el. Pedig az egészségügyiek a lázadókat is ellátják
A huligánok egy mentőautót is megpróbáltak felborítani, és amikor ez nem sikerült, az ablakait betörték, az orvost és a vezetőt pedig olyan súlyosan megverték, hogy őket is kórházba kellett szállítani.
De hát akkor mi volt az oka ennek a zavargásnak? Úgy gondolom, a lényeg sokkal egyszer?bb, mint azt az orosz média nagy része állítja. Az ok az orosz fiatalság egy részének teljes lelketlensége. Mellesleg nem csak az oroszé. Ilyen a fiatalság egy része gyakorlatilag a civilizált világ minden országában. Ez a lelketlenség pedig – nyilvánvalóan – egyenes következménye a korszer? nyugati civilizációnak, azaz a fogyasztói társadalomnak.
A római "cirkuszt és kenyeret" kétezer év elteltével újra aktuálissá vált Oroszországban is. A nyugati fogyasztói kultúrát megízlelt fiatalság olyan függőségbe került tőle, mint a kábítószerektől. Fogyasztani, semmit sem adva a társadalomnak cserébe – ez a jelszavuk. Ha pedig a fogyasztás e folyamatában fennakadás jelentkezik, a bosszú és a méreg a környezetre árad. Ez a zavargás az orosz válogatott veresége miatt tört ki, de a futball csak az alkalmat szolgáltatta. Az ok az említett lelki pusztaság. Ebben az értelemben Moszkvának, de Európa többi városának huligánjai is veszélyesebbek az iszlám terroristáknál.
Mostanában Oroszország, Amerika és Európa szövetkeznek a terrorizmus elleni harcra. Ugyanakkor senki nem foglalkozik az olyan rétegekkel, mint a futballfanatikusok vagy az ifjúság általában. A moszkvai események azt mutatják, hogy az általuk végrehajtott pogromok a terror új formái. Ennek a terrornak bárki áldozatul eshet, aki kéznél van. Ezért veszélyességéről nem ártana elgondolkozni. A moszkvai hatalom képviselői azt nyilatkozták, hogy ilyen többé nem történhet meg Moszkvában, ugyanakkor az utcai kivetítőket sem kívánják leszerelni. Az állami hivatalnokok és a moszkvai lakosok nagy része úgy véli, hogy az okok a kivetítőkben és a közelükben árusított alkoholban rejlenek – azaz tisztán technikai jellegűek. Az okok azonban lelkiek.
2002. 06. 14. (VI/24)
