Az autópályák is ár alá kerültek Dél-Oroszországban. Valamit visz a víz Fotó: Reuters
A katasztrófa az elmúlt napok folyamatos esőzései után jött: a folyók elhagyták medrüket, több helyen földcsuszamlás következett be. Hatvan körzet kétszáznegyven települését érintette az elemek tombolása Sztavropol, Krasznodarszk környékén, az Észak-Oszét, Karacsáj-Cserkesz, Kabard-Balkár, Adigla, Dagesztáni, Ingus és Csecsen Köztársaságokban. Gyakorlatilag a teljes Észak-Kaukázus árvíz sújtotta területté vált, a településeket viszonylag gyorsan elöntötte az ár. A lakosságot sikerült időben biztonságos helyre szállítani a szomszédos, a kiáradt folyónál magasabban fekvő falvakba. Az evakuáció során a legtöbben csak igazolványaikat és otthon levő pénzüket tudták magukhoz venni, minden mást kénytelenek voltak veszni hagyni. A víz az ingóságokon túl magával ragadta a házakat, állatokat. Amint az egyik orosz tudósítónak a tizenhét éves Artyem Mozgovoj elmondta: "Házunkat szemünk láttára rombolta le, ragadta magával az ár. Egy szomszédos ház tetejéről néztük végig, ahogy beomlottak a falak, megrogyott a tető, majd az egész a víz martalékává lett. A víz az utcán görgette maga előtt az éjjeliszekrényt és az ágyat. Az állataink közül a kacsák fészekalja maradt meg: kifogdostuk őket a vízből, és a szomszédunk padlásán helyeztük el. Na meg egy nyulacska, amelyik egy farakáson talált menedéket. Az ingóságainkból csak a rajtunk lévő ruha maradt meg." Az állva maradt házakban sem lehet élni. A tudósítók a helyszínről azt jelentették: "Teljesen értelmetlen az élet a bokáig sárban álló helyiségekben, ahol az ágyak és az ágyneműk leginkább egy mocsokkal teli szivacsra emlékeztetnek. Nincs se ivóvíz, se gáz, se áram."
Más hírforrások már a tragédiát követő üzérkedésekről szólnak: az élelmes kereskedők a normálisnak nyolcszorosára emelték áraikat, egy üveg ivóvízért például nyolcvan rubelt (körülbelül nyolcszáz forintot) kérnek.
Az áradás következtében a katasztrófa sújtotta körzetekben életveszélyes helyzet van kialakulóban. Ennek egyik oka, mondhatni, természetes. Az ár levonulása után a települések környékén döglött állattetemek hevernek szerteszét, amelyek gyorsan bomlanak, így járványok potenciális forrásai lehetnek.
A második ok mögött a modern ipar áll. A kiáradt Szunzsa folyó a Csecsen Köztársaságban olajtározókat rongált meg. A folyó most olajat is szállít a Kaszpi-tengerbe, ökológiai katasztrófával fenyegetve a parti vizeket. Oroszország Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának a bajba jutott emberek problémáin kívül ezt a kérdést is meg kell oldania.
A katasztrófa következményeinek elhárításában az említett minisztérium mellett részt vesz a hadsereg is. Külföldi országok, köztük az Egyesült Államok, Szlovákia, Ukrajna humanitárius segélyek szállítását ajánlották fel. E segélyek elfogadásáról július másodikán dönt egy különleges bizottság.
A hatalom helyi képviselői is próbálnak segíteni a helyzeten, a krasznojarszki körzet kormányzója például a legszükségesebbek beszerzésére ezer rubel pénzsegély azonnali folyósítását rendelte el. A korábban említett árfolyamon számítva ez tizenkét üveg ivóvízre elegendő
Az embereket leginkább az foglalkoztatja: hova mehetnek ezután? Sokak helyzete kritikussá vált, ugyanis a kárt szenvedettek jelentős része háborús területekről kényszerült idetelepedni. Amit a háború elől sikerült megmenteni, azt most az ár vitte el. A hatalom képviselői azonban egyelőre hallgatnak. Egy Groznijból elmenekült asszony szavai szerint: "Egyik háborúból a másikba keveredtünk."
2002. 06. 28. (VI/26)
