Az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága tizenkét igen, négy nem és tíz tartózkodás mellett elutasította az adatvédelmi biztos elmúlt évi beszámolóját. Első ízben fordult elő, hogy az Országgyűlés valamely bizottsága elutasította egy országgyűlési biztos beszámolóját. Lapunknak nyilatkozó ellenzéki képviselők a kormánypártok politikai bosszújának tartják az esetet.

A háború a szegénységről szól – mondta alig néhány hete egy kétgyermekes fiatalasszony Kanizsán. Szavainak súlya akkor még elkerülte kint járt riportercsoportunk figyelmét. Most azonban sajnos beigazolódni látszik az, amiről beszélt. A több mint egy hónapja tartó háború ugyanis kezdi felemészteni a gazdasági tartalékokat a Vajdaságban is: egyre több az olyan razzia a környéken, amely után a mozdítható, a katonák számára hasznosítható dolgok és élelmiszerek eltűnnek a gazdák és a vállalkozók portájáról. "A hazának szüksége van rá" felkiáltással az erre a feladatra kirendelt emberek elszállítják a fatelepről a fákat, a mezőgazdasági farmról a több száz malacot, sőt szinte kifosztják a piacot is. A fuvarosokat, a teherautóval rendelkezőket vagy otthonukban keresik fel, vagy az utcán állítják le, és foglalják le járműveiket. S hogy mindezt visszakapják-e valaha, arra természetesen semmi biztosíték nincsen. Mindemellett most már nem csak a benzinnel spórol az állam: napok óta csak néhány órára van áram és víz a térségben, a fizetések pedig késve, és olykor csökkentve érkeznek meg. Ebben a helyzetben az állam által eddig támogatott, nehéz körülmények között élők sem számíthatnak anyagi juttatásokra már hónapok óta. Őket, éppúgy mint a menekülteket, a Vöröskereszt próbálja támogatni: Szabadkán legutóbb – a Józan Élet Egyesület jelentős hozzájárulásával és közreműködésével – 42 olyan családnak adtak élelmiszercsomagot, akik árva gyerekeket fogadtak magukhoz, és vállalták felnevelésüket. Ezen kívül 60 segélycsomag, valamint ruhanem? vár még szétosztásra a következő hetekben. A termékek lefoglalása ellen egyébként nem nagyon lázadoznak az emberek. Megértik, hogy hiába is fordulnának bárkihez. Egyesek aggódnak egy kicsit: az, hogy az eddigi életszínvonalat esetleg nem tudják megtartani, talán még elviselhető lenne, de a nélkülözéstől már tartanak. A begyűjtések ellenére sincs túl jó sora a katonáknak. A Vajdaságban a kisebbségekből álló tartalékosoknak például – értesüléseink szerint – nemcsak a köztük és az állományt vezető szerb tiszti kar közötti feszültséget kell leküzdeniük, hanem a természetes környezet adta nehézségeket is. A katonák ugyanis többnyire a szabad ég alatt alszanak a saját maguk által kiásott árkokban, fürdeni egy héten egyszer tudnak, ha hazaengedik őket. Rendes ételt, főtt ebédet pedig két hete ettek. A délebbre szolgálóknak alighanem még ennyi sem jut. Egy fiatal tartalékos viszont nem ezt tartja a legrosszabb dolognak: "Szemünk láttán semmisül meg az ország, de mi csak vicsorgunk, ugatunk, mert bátrak és erősek vagyunk" – mondja keserűen.

A statisztikák szerint nem növekszik, illetve egyes megyékben csökken ugyan a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, de a szakemberek ennek okát nem a fiatalok erkölcsének javulásában, hanem az érintett korosztály számának csökkenésében látják. Sajnálatos tendencia, hogy egyre növekszik a drogot fogyasztó fiatalok száma, illetve "erősödött" a gyermekpornó is.

Történelmi hagyományaikat a katolikus eszmék előterébe helyezésével szeretné megünnepelni az ezredfordulót az a nyolc város, amely a Szent István alapította püspökségek mai székhelye. A városok fideszes országgyűlési képviselői a héten alá is írták a közös ünneplésről szóló nyilatkozatot a Parlamentben. A megállapodás szerint a harmadik évezredbe való átlépésről a jövő nyáron egy közel két hónapos rendezvénysorozattal emlékeznének meg, amelyen világi és egyházi programok is szerepelnének.

Elkészült a Mátrai Hőerőm? privatizációjának körülményeit vizsgáló parlamenti különbizottság jelentése. Mint Lázár Mózes, az albizottság fideszes elnöke kijelentette: valószínűleg törvénytelenség történt, de erre az albizottság csak gyanakszik, ezért ezt konkrétan ki nem mondhatja, így felkéri az Állami Számvevőszéket a részletek feltárására. Az eddigi vizsgálatok szerint 1995-ben 74 millió dolláros megállapodás jött létre a kormány – amelynek nevében Suchman Tamás akkori privatizációs miniszter járt el – és a magánosító német RWE konzorcium között, amely mellett egy különmegállapodás is született. A vásárló 26 millió dollárt fizetett azért, mert a privatizációs társaság ígéretet tett: a német cég építhet két, legalább 400 megawattnyi villamos áramot termelő erőművet. A gondot azonban a bizottság szerint az jelentette, hogy amellett, hogy tévesen lett megítélve az ország várható energiaigénye, a paktum titkos volt. Az albizottság álláspontja szerint Suchman Tamás olyan dolgokra vállalt kötelezettséget, melyre nem volt felhatalmazása. Suchman Tamás, szocialista képviselő lapunknak nyilatkozva cáfolta a jelentésben közölteket. Elmondta, hogy az ügy nem volt titkos és az ÁPV Rt. mai vezérigazgatója, Gansperger Gyula kapta meg először a dokumentumokat. Suchman, véleménye szerint, helyesen döntött, amikor aláírta a megállapodást, és ezt négy dologgal indokolta: "1995-ben a privatizációs szerződésekben nem lehetett előírni az építési kötelezettséget és nem is volt jelentkező. A 93–95 között folyó erőm?építési koncepció viszont 5500 megawatt fejlesztést írt elő, és azt is, hogy mennyi erőm?-kapacitás szűnik meg. Nekem ezért volt kötelességem gondoskodni arról, hogy a megszűnő erőművek helyett újak épüljenek. Mivel azonban erre a feladatra nem volt jelentkező, nem volt versenyhelyzet sem. Összességében egy munkaerőhiányos térségben 4000 új munkahely megteremtéséről, megtartásáról, egy 400 milliárdos beruházásról döntöttem a jogszabályoknak megfelelően. Nem eladtam valamit, hanem beruházás-fejlesztésben állapodtam meg. Az egész ügyet kizárólag politikainak tekintem, ráadásul a törvényben a házszabály 36. paragrafusának egyik pontjában nekem jogom lett volna észrevételezni a jelentést, de meg sem kaptam. A sajtótájékoztatón véletlenül vettem részt, ott ismerkedtem meg az anyaggal" – tette hozzá Suchman Tamás.

A kormány a héten elfogadta a közlekedési tárca tíz évre szóló autópálya- és gyorsforgalmi út fejlesztési koncepcióját. Ennek értelmében az elkövetkezendő évtizedben 140 kilométernyi autópálya és 577 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi út, valamint egy Duna-híd épül hazánkban, mintegy 600 milliárd forint értékben. A terveket ellenzéki politikusok is jónak mondták, hiszen annak jelentős részét még az előző kormány dolgozta ki. Szakemberek szerint a tervek megvalósulása serkentő hatással lesz hazánk gazdasági fejlődésére.

212 millió forintos kárt okozott az a lopott szoftverekkel kereskedő szervezet, amelynek ügyét a héten zárta le a győri rendőrség. A bűnüldöző szervek több mint 10 millió forintot költöttek az ügy feltárására és a lefoglalt adatmennyiség feldolgozására.

"Magyarországon olyan erős a gyűlölet a belpolitikában, hogy az a vezető politikusokat súlyosan emészti. Saját szemeimmel láttam, ahogy Antall József ez alatt az erő alatt megroppant; magam is tapasztaltam, hogy milyen kibírhatatlan ennek a gyűlöletnek a terhe. Tönkre lehet menni ezalatt. Emiatt, ha nyertünk volna is, egy vagy két év után átadtam volna a helyemet másnak” – mondta Horn Gyula, szocialista képviselő, volt miniszterelnök Békéscsabán, az MSZP immáron szokványossá váló ország(rész)gyűlésének egyik előadásán.

Patthelyzet alakult ki Koszovóban. Nemcsak azért, mert nehéz az ügyet megoldani, hanem azért is, mert ha a koszovói albánok ezek után megkapják az autonómiát, akkor az úgy tűnhet, hogy érdemes fegyverrel harcolni a kisebbségi jogokért. Ugyanis a szerb–albán kisebbségi vitában mindkét fél fegyverhez nyúlt. Ez az észak-ír, palesztin és kurd "fegyveres" kisebbségvédelmi politika elismerését és egyfajta legitimációját is jelenti, egyben a békés határontúli magyar kisebbségvédelmi technikák kvázi elutasítását is – hangzott el azon a fórumon, melyet az MSZP Közép- és Kelet-Európai Tagozata szervezett.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete eltökélten folytatja katonai akcióit a jugoszláv erők ellen, amit a térségbe vezényelt újabb NATO harci repülők is bizonyítanak. A koszovói válság lehetséges kimeneteléről kérdeztük Dérer Miklóst, a Magyar Atlanti Tanács főtitkárát.

Az ellenzéknek komoly fenntartásai vannak a kormány közoktatásról szóló törvénymódosítási tervezetével szemben. Pokorni Zoltán parlamenti magatartását ezen véleményük nyilvánosság elé tárása ellen intézett tudatos akadályozásnak tartják. A miniszter tudniillik másfél órán keresztül beszélt a közoktatási törvény vitájának folytatásán, és ezzel sikerült a témára szánt összes időkeretet egymagának kitöltenie.

A parlament keddi ülésnapján a kisgazdák két alkalommal is leszavazták Deutsch Tamás sportminiszter válaszát, melyet a magyar labdarúgás ügyében feltett kérdésekre adott. Ezek után a nagyobb koalíciós párt szintén élt az "el nem fogadás" eszközével a vidékfejlesztési miniszterrel szemben: leszavazták Torgyán Józsefet. A résztvevők és az elemzők szerint inkább csak villongásoknak lehet nevezni ezeket az ügyeket, mintsem komoly koalíciós feszültségnek.

Ismét fellángolhat a hazai maffiaháború Seres Zoltán kivégzése nyomán. Amennyiben ugyanis bűnözői csoportok állnak a brutális gyilkosság hátterében, a néhány hetes gyász leteltével megindul a harc Seres érdekeltségeinek megszerzéséért – vélik a téma szakértői.

– Milyen jelenleg az élet Vajdaságban? A "kisemberek" hogyan élik meg ezt a rendkívüli válsághelyzetet?– Érthetően mindenki próbálja átvészelni ezt az időszakot. A VMSZ a maga eszközeivel igyekszik a feszültségeket és a félelmeket a lehető legkisebbre csökkenteni, de nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hisz Magyarország tevőlegesen segíti a NATO-t. Szerencsére magyarokat nem ért atrocitás; eddig csak albán tulajdonú üzletekben okoztak garázdák károkat. Az ellátás nagyjából elfogadható, ehhez tudni kell azt is, hogy már a bombázás előtt is rossz volt a gazdasági helyzet. Egyedül üzemanyagból van hiány, alapvető élelmiszereket lehet kapni. Áram, víz és más közművek üzemelnek. Mindenki tisztában van azzal, hogy hadiállapot van.– A magyar médiának milyen hatása van errefelé?– Meglehetősen nagy a hatása, elsősorban persze a tévéadásoknak. Itt körülbelül a határtól durván egy olyan jó 50 kilométeres sávban minden probléma nélkül foghatók a magyar adók.– Önök mennyire látják kontrasztosan azt, hogy az egyes csatornák milyen módon közelítik meg ezt a háborút?– Ezt nehéz minősíteni: a média rá tud feküdni egy adott témára, és ez megtörtént most a jugoszláviai helyzettel is. A legtisztességesebb szakmai igyekezet mellett sem lehet teljesen átfogó és megbízható képet kialakítani, hiszen katonai jelleg? információkhoz a média nehezen tud hozzájutni. Így a helyzet katonai értelemben vett alakulásáról megbízható információnk nincs. Belföldi hírforrások erről nem beszélnek, ezért nem tudjuk, hogy az áldozatok terén – itt elsősorban az anyagi áldozatokra gondolok, – mi a pontos helyzet. Ezt nem közvetítik a külföldi hírműsorok sem. Tartok tőle, hogy a háború mérlegét, mint ahogy az egyébként is lenni szokott, mi majd csak jóval később fogjuk megtudni.– Miként értékelték Kasza úrnak, a VMSZ elnökének a nyilatkozatára adott magyar választ? Ő azt szerette volna, ha a magyar politikai vezetés átértékeli politikáját, s erre egyfajta elutasító válasz jött. – Nagyon elégedettek volnánk már akkor is, hogyha a magyar politikai retorika csillapodottabb volna. Úgy vagyunk ezzel, hogy mindenki végezze a saját dolgát ott ahol van, és úgy, ahogy kell, és minél kevesebbet beszéljen róla. Ennek igen súlyos indokai vannak részünkről. Most létérdekünk az, hogy Magyarország irányából ne aggasztó és ingerlő hírek érkezzenek. – Miért? – A magyar médiára nyolc füllel és tizenkét szemmel figyel itt mindenki, nemzeti hovatartozástól függetlenül. Ha Magyarország felől rosszul és félreértelmezhető hírek, nyugtalanító, irritatív információk érkeznek egy hadiállapotban lévő országba az aggasztó. A pánikkeltésre alkalmas hírek feszítik a húrt a nemzetek közötti viszonyokban is.– A szerb médiában miként viszonyulnak Magyarországhoz: agresszornak számítunk?– Nem annyira direkt módon, mint amennyire a nyugat-európai hagyományos NATO-tagállamok, de Magyarország minősítése sokat romlott. Az első napon elhangzott, hogy a támadás Magyarország irányából is érkezett. Őszintén szólva mi a mai napig nem tudjuk, hogy valóban érkezik-e támadás Magyarországról, de hát ezek a részletek már el is sikkadnak.– Többen elemezték, hogy Magyarországnak lehetne egy közvetítő szerepe a válság megoldásában.– Tartok tőle, hogy nem túl sok esély van erre. Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa eme mezsgyevonalán a történelmi események sokszor tanúskodnak a magyar és a szerb nemzet közötti villongásról. Igaz, hogy majdnem a XXI. században vagyunk, de ilyen érzékeny kérdésekben úgy gondolom, hogy annak az országnak, melynek igen jelentős számú kisebbsége él a háborús területen, nem lesz túl nagy elfogadottsága egy ilyen kezdeményezés során.– Ön szerint ez a helyzet mennyire mérgezte meg a szerb–magyar viszonyt: ha holnap abbamaradnának a NATO-csapások sikerülne-e békésen a dolgokat rendezni?– Gyorsan helyreállna a viszony, az ellenérzések hamar lecsillapodnának. Ennek gyakorlatias magyarázata van: a határ magyar oldalról továbbra is átjárható, a telefonvonalak, a különböző kommunikációs és ilyen-olyan szállítási lehetőségek Magyarország részéről biztosítottak. Tehát Magyarország a jobbik arcát tartja továbbra is Jugoszlávia felé. Nagyon szeretném, ha ezt nemcsak a vajdasági magyarok észlelnék, hanem mások is, akik velünk élnek, tehát mindenki.

Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke Békés megyei körútjának záró állomásaként érkezett Békéscsabára. A közel háromórás találkozón a párt önálló arculata megteremtésének lehetséges módjairól folyt az eszmecsere. Emellett olyan témák is napirendre kerültek, mint a hadkötelezettség eltörlése, az abortusz, a drog és az adórendőrség kérdése.

Múlt héten Lovass István jobboldali újságíró állításai gerjesztettek indulatokat a magyar értelmiség körében, az "ünnepek" alatt a Fradi szurkolói és a Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ) kopaszai ragadtatták magukat antiszemita színezet? kijelentésekre. Ez utóbbi kapcsán vita is kialakult az ORFK és a pártok között. Az utóbbiak szerint a rendőrségnek meg kellett volna akadályozni a MNSZ akcióját.

Újjá alakult az Országos Szakképzési Tanács (OSZT). A több milliárd forint elosztására is hatást gyakorló szervezetben több kormánypárti országgyűlési és önkormányzati képviselő is helyet kapott.

A jól értesültek már akkor tudták, hogy bizonyos személyek távoznak a posztjukról, amikor még nem is volt biztos a helyhatósági választások eredménye. Az élet azóta bebizonyította: a "kisvárosi hírszolgálat" kitűnően működik. Szekszárdon önként mondott le hivataláról Farkas László, Tolna megye főjegyzője, valamint Palkó László, a megyei jogú város jegyzője.