– Lesz-e különbség Ön szerint az elmúlt, illetve az idei parlamenti munka intenzitása között?– A Parlament őszi ülésszakát mindenképpen szorosabb, feszesebb munkatempó kell, hogy jellemezze, hiszen az előzőhöz képest lényegesen több és összetettebb a feladat.– A tények azt mutatják, hogy a parlamenti munka éles konfliktusokkal terhelt. Lát-e esélyt ezek feloldására?– Meggyőződésem, hogy az ősz kevesebb konfliktust hoz majd nekünk. Bízom abban, hogy értelmes kompromisszumok segítik a párbeszédet a kormánypártok és az ellenzék között. Nem lesznek "kivonulások", az országnak ugyanis olyan törvényhozó testületre van szüksége, amely józanul és bölcsen túlemelkedik az apró személyes érdekekből fakadó csatározásokon, és helyette az ország fontos megoldandó problémáira koncentrál.– Mint láthattuk, a parlamenti viták többsége elhajlott rosszindulatú személyeskedésekbe. Önnek mi erről a véleménye?– Ma a parlament törvényhozó testülete nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy személyes érdekekből fakadóan a képviselők fékezzék a törvényhozói munkát, ezzel ugyanis akadályozzák társadalmunk értékteremtő erejét is. Bízom abban, hogy az országgyűlésünk munkastílusa mind jobban fog hasonlítani a kulturált, nyugat-európai mintákhoz.– Az MDF mely törvényjavaslatok tárgyalását fogja kitüntetett figyelemmel kísérni?– Kitüntetett figyelemmel kísérjük a büntetés-végrehajtás szigorítására vonatkozó módosító javaslatokat. Emellett érdeklődéssel várjuk a kisvállalkozásokkal kapcsolatos, illetve az összeférhetetlenségi törvénynyel kapcsolatos új módosító javaslatok megvitatását is. De ez még nem minden, mert Meggyasszay László képviselőnk a nemzeti földalap ügyével kapcsolatban új módosítási javaslatot nyújtott be. – Említette, hogy az idei évadban több lesz a munka. Várhatóan gyakrabban fog összeülni az országgyűlés?– Bár most háromhetes ülésszak kezdődik, de olyan óriási feladat hárul a közeljövőben az országgyűlésre, hogy véleményem szerint október végétől fokozatosan sűrűsödnek majd az ülések. – Természetesen az országgyűlés kiemelt feladatai között első helyen a költségvetés vitája áll majd. Ismert, hogy a kabinet nem teljesíti Torgyán József miniszter mezőgazdaság- és vidékfejlesztés támogatására vonatkozó 413 milliárd forintos kérelmét. Milyen konfliktushelyzetet teremthet ez a tény?– Orbán Viktor és Torgyán József között a vidékfejlesztés támogatása kapcsán szerintem semmilyen különösebb konfliktus nem lesz. Torgyán József egy felkészült, nagy formátumú politikus, aki átlátja azt, hogy tárcája nem kaphatja meg a kért 413 milliárd forint támogatást, hiszen a költségvetés ez évi többlete csak 156 milliárd forint, amiből egyértelmű, hogy nem lehet a kért összeget teljesíteni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mi nem értünk egyet a vidékfejlesztés programjával. Sőt, támogatjuk azt, s ha jól megnézzük, más tárcák kereteiből is jut a vidéknek, ami összesen több mint 500 milliárd forint fejlesztést jelent. Egyetértünk és segítjük a GYED és a lakástámogatás kormányprogramját is. Abban is bízom, hogy ezeket a javaslatokat is különösebb konfliktusok nélkül fogja megtárgyalni a parlament.

A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX csütörtökön 106 pontos emelkedéssel, 7065 ponton zárt. A szerdai záróértékéhez képest ez 1,5 százalékos növekedés, mivel szerdán a záráskor az index értéke 7000 pont alá süllyedt.

A tartós béke érdekében átfogó koncepciót kell kialakítani a demokratikus kormányzásról, a gazdasági növekedésrol és a biztonsági együttmuködésrol - hangoztatta Martti Ahtisaari, az Európai Unió soros elnöki tisztét betölto finn államfo a Balkán rendezésére szolgáló konferenciát megnyitó beszédében. A világ vezetoi a nagyívu konferencia szervezésekor "elfelejtkeztek" Szerbiáról, ugyanis egyedül a Szlobodan Milosevics vezette állam képviseloit nem hívták meg. Sandy Berger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója ezt az összejövetel legfontosabb elemének nevezte, ami véleménye szerint azt is jelenti, hogy nem lesz részese az újjáépítésnek, azaz lemarad a gazdasági növekedés és a jobb életkörülmények lehetoségeirol. Berger valószínusíti, hogy emiatt erosödik a belso ellenállás Miloseviccsel szemben. "Mi támogatni fogjuk azokat, akik a demokratikus rendszerért küzdenek Szerbiában" - szögezte le. A belgrádi kormánypártok éles bírálattal illették Jugoszlávia mellozését, független közgazdászok viszont Szerbia elszigetelodésének veszélyére figyelmeztetnek. Ivica Dacsics, a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) szóvivoje egyenesen "Délkelet-Európa, illetve Jugoszlávia szétverését szolgáló paktumnak" nevezte a stabilitási szerzodést. Mint mondta: országa nélkül nem létezik egységes Délkelet-Európa, és cáfolta, hogy Jugoszlávia összeomlana a nemzetközi pénzügyi támogatás nélkül. Pedig a gazdasági élet továbbra is kaotikus képet mutat a szétrombolt Koszovóban. Úgy tunik, hogy senkinek nem sietos a dolog, pedig nem üzemel a posta, nincs telefon, nincsenek újságok, de még nyitva tartó bankok sem. Rosszabb a helyzet, mint a második világháború utáni Európában, akkor ugyanis a harcok leállta után körülbelül két hét múlva Európa nagy részén már elkezdodött a gazdaság talpra állítása. A térség lakossága nagyon szkeptikusan fogadta a konferencia hírét, nem hisznek abban, hogy a Balkán problémája csupán kívülrol kezelheto lenne. Duska Juridics, egy független boszniai televízió munkatársa szerint: "Illúzió azt gondolni, hogy a tanácskozások megoldást hoznak. Valóban segítségre van szükségünk, de a legtöbbet nekünk, itt éloknek kell tennünk." A tekintélyes Wirtschaftswoche címu német gazdasági magazinnak nyilatkozó Nuri Bashota albán közgazdász szerint a mezogazdaság sem állítható helyre egykönnyen, mivel az állatok zöme elpusztult vagy elhajtották, a traktorok és az ekék 80 százaléka hiányzik. Az élelmiszerek beszerzése gyakorlatilag nyersanyagok és elektromos áram ellenében történik. A villamos eromu az egyetlen gazdasági létesítmény, ami muködik, ez is csak azért, mivel a KFOR számára nélkülözhetetlen, így az eromu felügyeletét a brit hadsereg végzi. Egyébként június eleje óta mintegy 730 ezer menekült tért vissza Koszovóba, és most igen gyorsan kell gondoskodni számukra ivóvízrol, táplálékról, az alapveto infrastruktúráról, egészségügyi ellátásról és nem utolsósorban szállásról. Az Európai Bizottság adatai szerint a tartományban 120 ezer lakás vált teljesen vagy részben lakhatatlanná, és helyreállításuk mintegy 1,1 milliárd euróba kerül majd. A japánok lekörözték az európaiakat: egy hétezer fo befogadására alkalmas, futheto sátortábort rendeztek be, ami segíthet a hideg télben, de a térség gondjai igazából megoldatlanok maradnak. A Balkán nagy kérdése az, hogy az etnikai gyulölettel átitatott régió számára a külso anyagi segítség elegendo-e az élet normalizálásához.

Várhatóan a keddi kormányülés után hozzák nyilvánosságra a jövo évi költségvetés tervezetét, mely szerint eloreláthatólag a 2000. évben nem fog emelkedni a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviseloi illetményalap. Az érintett szakszervezeteket összefogásra szólította fel Vadász János, a Közgyujteményi és Közmuvelodési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke: ha a kormány nem hajlandó figyelembe venni fenntartásaikat, utcai demonstrációkkal szereznek érvényt követeléseiteknek. A Népszabadság információi szerint az érdekvédok között születendoben van egy megállapodás, melynek célja a szakszervezeti igények sikerre vitele, érdekegyezteto tárgyalások kikényszerítése, és az érdekvédelmi szervek közötti ellentétek feloldása. A "parakonföderációs" együttmuködést az eddigi sikertelen megmozdulások tették szükségessé. A kormány és a szakszervezetek képviseloi között legutóbb lezajlott tárgyalások eredménytelensége miatt, melyek során az érdekvédok szinte minden kezdeményezését "csípobol visszalotte" a kormány, felvetodött, hogy ha a meghatározó kérdésekben most sem sikerül kompromisszumos megoldást találni, akkor várhatóan akár országos munkabeszüntetésekre is sor kerül, illetve a költségvetési vitát lezáró szavazást utcai demonstrációk elozik majd meg. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Heteknek nyilatkozva elmondta, hogy a munkavállalók alapveto kérdésekben már megállapodtak, így egyetértés van a 4-5 százalékos reálbér-növekedés szükségességérol is, ezen felül pedig, hogy a létminimumon élok életszínvonala nem csökkenhet tovább. Az elnök szerint igaz ugyan, hogy szervezetten kell fellépni, de - mint mondja - elobb mindenkinek a saját portáján kellene rendet raknia, és egyeztetni azokkal a csoportokkal, amelyeket képviselnek. Ha a szakszervezetek ellenlépéseket tudtak volna tenni a kormánnyal szemben, akkor azt már tavaly is megtették volna - vélte Palkovics, majd hozzátette: A munkavállalók meg vannak félemlítve, számukra fontosabb a munkahely, mint a keresetnövekedés. Ha választás elé kerülnének, a munkahelyet fogják választani. Úgy látja: a magyar szakszervezetek eddig nem igazán tudták a munkavállalók érdekeit átfogóan és eredményesen képviselni. Véleménye szerint, ha a kormány most is elutasító lesz, a szakszervezetek még nincsenek felkészülve az egységes fellépésre. A Szakszervezetek Együttmuködési Fóruma (SZEF) szerint a Pénzügyminisztérium tervei nem képezhetik tárgyalás alapját. Egyes értesülések szerint a SZEF levelére reagálva Chikán Attila gazdasági miniszter kész az érdekek ütköztetésére.

Németh Miklós hazatér, és több mint valószínű, hogy az MSZP sorait erősíti. A párton belül szinte egyöntet? vélemény, hogy ez mindenképpen nyereséget jelent számukra, azonban az még vita tárgya, hogy milyen posztot, illetve feladatkört kapna a rendszerváltást levezénylő volt kormányfő. A konzervatív pártok még nem nyilatkoztak az esetleges visszatérésről.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága helyt adott a Hit Gyülekezete beadványának, amelyet A HÉT cím? televíziós műsor egyik vallási témájú riportja nyomán nyújtott be a testülethez. Az egyhangúan meghozott döntésben az ORTT Panaszbizottságának eljáró tanácsa kötelezi a Magyar Televízió Rt.-t, hogy a soron következő A HÉT cím? műsorának elején értékelő magyarázat nélkül tegye közzé az alábbiakat.

Hoszni Mubarak százötven éve az első olyan egyiptomi elnök, aki 18 évig hivatalban maradt. Sikerei tagadhatatlanok: Egyiptomban már évek óta 5 százalékos az éves gazdasági növekedés, az inflációt 25 százalékról 6 százalékra vitte le, stabilizálta az árfolyamokat. A gazdasági fejlődés ugyanakkor együtt járt azzal, hogy politikai, társadalmi és kulturális szinten az állam növelte az ellenőrzést – az egyiptomi elnök amerikai látogatása alkalmából a Washington Post közölt elemzést Mubarak rendszeréről.

A Pénzügyminisztérium (PM) – tudomásul véve a bírósági döntést, mely által megállapítást nyert, hogy a 4-es metró megépítéséről szóló háromoldalú szerződés a kormány, a főváros és a megbízott beruházó között érvényes – minden észszer? tárgyalásra kész a Fővárosi Önkormányzattal. A megbeszélések azonban csak arra irányulhatnak, hogy mi módon ne épüljön meg a Dél-Buda–Rákospalota metróvonal – nyilatkozta egy sajtótájékoztatón Varga Mihály, a PM politikai államtitkára. Varga fontosnak tartaná a fővárossal való jó viszony kialakítását és fenntartását a jövőbeni beruházások sikerének érdekében. Indoklása szerint az országnak inkább autópályára van szüksége, mint még egy metróra. Megtudtuk, hogy az állami költségvetésnek 133 milliárd forintot kellene kiadnia a metróra. Ebből 48 milliárdot tennének ki a felvett hitelek kamatai tizenöt évre. Az államtitkár szerint az előző kormány olyan döntést hozott a választások előtt, amire nem volt fedezet, és a PM akkori vezetése sem támogatta. Gulyás László, a főváros által megbízott beruházó, a DBR Kft. vezetője lapunknak azt nyilatkozta, hogy szerinte is tárgyalásokra van szükség. Ám ezeknek – a bírósági döntés nyomán – arról kell szólniuk, hogy mikor és hogyan bocsátaná a kormány a kft. rendelkezésére az építkezéshez szükséges összegeket. Elmondta, hogy az előkészítő munkálatokat tavaly november óta sem szüneteltették, azok továbbra is folynak. Amennyiben a kormány nem akarja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, akkor a megbízó újabb pert indíthat. Gulyás meglátása szerint nincs igazi akadálya az építkezésnek, a metró mindenki javát szolgálná. Nincs érdemi indoklás a "nem"-re.

"Gratulálok a Ferencvárosnak és Torgyán József elnök úrnak, aki el tudta érni, hogy legalább 2002-ig megakadályozza a Ferencvárosi Torna Club államosítását" – közölte az MTI-vel csütörtökön Lányi Zsolt, a Független Kisgazda Párt (FKgP) alelnöke, az Újpesti Torna Egylet társadalmi elnöke, miután tudomást szerzett a Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, valamint Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter között megszületett megállapodásról az FTC-sportingatlanok jövőjét illetően.

Az Islamic Affairs Analyst cím? londoni folyóirat szerint a nyugati média tévesen értelmezte a májusi izraeli választásokat, amikor azt állította, hogy a választók elsöprő többségben a békére szavaztak. Némelyik arab kommentátor szerint ugyanis Ehud Barak még nagyobb problémát jelent miniszterelnökként, mint elődje, Benjamin Netanjahu, ugyanis az előbbi sokkal nagyobb támogatást élvez az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak részéről. De ezt látszik alátámasztani például az a tény is, hogy Barak az izraeli választások után elmondott győzelmi beszédében újra elismételte ígéreteit, melyek szerint országa nem fog kompromisszumot kötni Jeruzsálem jövőjével kapcsolatosan, fenntartja a Nyugati Parton és a Gáza-övezetben található izraeli települések szuverenitását, és nem fog viszszavonulni az 1967 előtti határok mögé. A londoni újság szerint "Barak megtörte Izrael elszigeteltségét, és megszerezte magának a békecsináló címet anélkül, hogy bármiféle engedményt is felajánlott volna. A palesztin vezetésnek az izraeli miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai egyáltalán nem lesznek rózsásak. Még az is szerencse lesz, ha a Wye-folyónál megkötött megállapodás Barak négyéves hivatali munkája alatt megvalósul. Nem fogunk meglepődni, ha elkezdődik a Netanjahu és napjainak elmúlása fölötti siránkozás." Azt a gondolatot, hogy az arabok vágyakozással tekinthetnek vissza a Netanjahu-korszakra, a szaúd-arábiai Asharq al-Awsat cím? napilap is megismétli, így fogalmazva: "Barak győzelme nem jelenti azt, hogy most már vége az arabok problémáinak. Sőt, az ellenkezője is megtörténhet." A szaúdi újság állításának alátámasztására a következő indokokat sorolja fel: Barak lekötelezettje a Likud politikusainak, akik előzőleg magára hagyták Netanjahut; azt állította, hogy nem fog kompromisszum köttetni Jeruzsálemről, a jövőbeni határokról, illetve a Nyugati Parton és a Gáza-övezetben fekvő izraeli településekről; végül pedig tény az is, hogy Barak bírja a nyugati hatalmak támogatását is. A jordán Fakhri Ka\'var az al-Ra\'i cím? ammani napilapban azt állítja, hogy a stílust kivéve csak csekély különbség van az izraeli Munkapárt és a Likud között. A lap szerint a Barak vezette kormány azért tud majd a Likudnál nagyobb fenyegetést jelenteni az arabokra, mert a Munkapárt stílusa sokkal szimpatikusabb. Egy másik jordán kommentátor, Raja al-Issa ugyanennek a lapnak a hasábjain még sötétebb képet fest az arabok jövőjéről, akik szerinte semmi jelentős előrehaladást nem fognak tudni tenni a Barak vezette Izrael rovására: "Eközben az új izraeli miniszterelnöknek azt mondjuk: Mi ismerünk téged. Ismerjük a múltadat. Tudjuk, milyen szereped volt a Kamal Nasszer (PFSz szóvivő, akit egy izraeli katonai egység 1973-ban meggyilkolt) és kollégái, valamint Abu-Dzsihád (Khalil al-Wazir, akit Tuniszban izraeli kommandósok öltek meg 1988-ban) ellen elkövetett orgyilkosságban. A múltja miatt kétségeink vannak vele kapcsolatban, nem beszélve Barak legutóbbi nyilatkozatairól, amelyek a jövőt illetően aggodalommal töltenek el bennünket." Az Egyesült Arab Emírség al-Khalidzs cím? napilapja így ír: "Előbb vagy utóbb azt fogjuk látni, hogy Barak Netanjahunak a másolata, és csak külsődleges különbségek vannak az előd és az utód között." Ezt a nézetet még határozottabban hangsúlyozza a pánarab al-Hayat május 19-i számában Abdelvahhab Badrakhan: "Barak előtérbe kerülésével az Egyesült Államok olyan új eszközre tesz szert, mellyel újrafogalmazhatja a térségben zajló folyamatokat, és lehetővé teszi, hogy folytatódjon, ami Jichak Rabin korában elkezdődött." Így tehát Badrakhan szerint az a cél, hogy "olyan béke legyen, melynek ára az arabok meghódolása". Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek a választások után elmondott megjegyzéseiből világossá vált, hogy Kairó is osztja ugyanezeket az aggodalmakat. Mubarak kifejezte aggodalmát Barak választási győzelme után tett nyilatkozatával kapcsolatban. Úgy tűnt, az újonnan megválasztott miniszterelnök a kemény vonalat választja a Nyugati Parton és a Gáza-övezetben elhelyezkedő zsidó településekkel, Jeruzsálem státuszával, valamint Izrael végleges határainak kialakításával kapcsolatban. Mubarak azt nyilatkozta, hogy ezek a kijelentések a béke akadályaivá válhatnak, és rossz hatással lehetnek az egyiptomi és arab közvéleményre.

"Egy évvel a választások után elmondhatjuk, hogy a magyar polgárok nagyobb biztonságban élnek, és kevésbé kell félniük a szervezett bűnözéstől, mint korábban" – jelentette ki Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a párt jogi kabinetje által a múlt héten megrendezett szervezett bűnözés elleni konferencián. Úgy tűnik, a másik érintett fél – a szervezett bűnözői csoportok – nem igyekszenek alátámasztani a politikus állítását: az elmúlt hétvégén három bombát is robbantottak a fővárosban.

"Az 1992. október 23-án történteknek egyenes folytatása ez a mostani eset" – nyilatkozott lapunknak Mécs Imre szabaddemokrata képviselő, a hét közepén Nagy Imre újratemetésének tizedik évfordulója alkalmából megrendezett ünnepi megemlékezés utózöngéje kapcsán. A jeles eseményre ugyanis sem őt, sem az 56-os Emlékbizottságot, sem az 56-os Intézetet nem hívták meg a szervezők.

"Benny Hinn elsősorban a katolikusok felé tartja magát elhívott szolgálónak, katolikus körökből hihetetlenül nagy az érdeklődés júliusban tartandó istentiszteletére" – mondta a Hetek kérdésére Jim Sandersné, az eseményt szervező Krisztus Szeretet Gyülekezet képviselője. Sandersné nem érti, miért határolta el magát az eseménytől Paskai László bíboros, esztergomi érsek, miközben a római pápa többször is áldását adta Benny Hinn szolgálatára. Csordás Eörs, az esztergom–budapesti érseki iroda igazgatója lapunk kérésére ismertette a bíboros által kiadott körlevél tartalmát: eszerint Paskai felszólítja a papságot, hogy a hívekkel egyetemben határolódjon el Benny Hinn szolgálatától. Gyulay Endre, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke ugyanakkor lapunknak kijelentette: "Nem tudok teljes mértékben elzárkózni Benny Hinn dolgaitól."

A vasfüggöny lehullása után "a magyarok ezt a nagy embert választották vezetőjüknek" – mondta Bill Clinton amerikai elnök a Fehér Ház kertjében Göncz Árpád köztársasági elnök fogadásán, s a magyar államfőt Václav Havel cseh elnökhöz és a dél-afrikai Nelson Mandelához hasonlította, akik a szabadságért folytatott küzdelmükben életüket kockáztatták, meggyőződésükért és tevékenységükért bebörtönözték őket. "Nagy megtiszteltetés és öröm a számomra, hogy Göncz Árpád elnököt, barátunkat, partnerünket és szövetségesünket köszönthetem" – tette hozzá Clinton az ünnepélyes eseményen, amelyet – a koszovói béketárgyalásokkal kapcsolatos elnöki bejelentésre is várva – élőben közvetített a CNN hírtelevízió.

A Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Püspöksége szervezésében először rendezték meg Magyarországon az 1867-ben Angliában alakult Keresztény Katonai Társaságok Szövetsége tanácskozását a balatonkenesei Honvéd Üdülőben. A tanácskozássorozaton a NATO-tagállamok katolikus és protestáns felekezetekhez tartozó tábori lelkészein kívül több, öszszesen huszonkilenc ország képviselteti magát. Megnyitójában Szabó János honvédelmi miniszter a következőket emelte ki: "Magyarország ma válaszút előtt áll. Vagy bátran felvállalja múltját, őseinktől ránk hagyott keresztény örökségét, annak normáit, erkölcsi tartást adó hazafiságát, az örökséggel együtt ránk hagyott isteni áldását, a Magyarok Nagyasszonyának őrző oltalmazását, vagy egy posztkommunista kapitalizmus, egy álamerikai pénzistenimádó szemlélet fogja szétzülleszteni sorainkat, és alakít majd át bennünket jellegtelen masszává." Lapunknak a jövővel, illetve a felekezetsemleges tábori lelkészi szolgálattal kapcsolatos kérdésére Szabó János megerősítette: "A tábori szolgálat felfejlődőben van, a következő években ez meg fog erősödni, és a sorkatonák részéről is egyre nagyobb lesz az igény." A rendezvény házigazdáit Csuka Tamás protestáns püspök képviselte. Arra a kérdésre, hogy milyen elvek alapján szerveződik a Honvédségen belül a tábori lelkészi szolgálat, elmondta, hogy a kormányrendelet értelmében a négy történelmi egyház, a katolikus, a két protestáns és az izraelita alakít tábori lelkészséget. Az összes többi bejegyzett felekezet a protestáns tábori püspökségen keresztül szervezheti meg saját lelkigondozói szolgálatát. Nézete szerint a konferencia magyarországi megrendezésének célja, hogy a kelet-európai nemzetek is bekapcsolhatóak legyenek a mozgalomba. Arra a kérdésre, hogy a Magyarországon bejegyzett keresztény egyházak közül a negyedik legnagyobb, és 1996 óta a Honvédelmi Minisztériummal kötött megállapodás alapján tábori lelkészi szolgálatot is ellátó Hit Gyülekezete miért nem kapott meghívót, a püspök azt a választ adta, hogy ők valójában csak a helyet biztosítják, a meghívásokkal kapcsolatban a Keresztény Katonai Társaságok Szövetsége az illetékes. Béres Sándor, a Hit Gyülekezete tábori lelkészi szolgálatának a vezetője kérdésünkre megerősítette: csak a négy úgynevezett történelmi egyház képviselői kaptak meghívót, felekezetük nem. Kifejezte reményét ugyanakkor, hogy egyedi esetről van szó, és a Magyar Honvédségben továbbra is érvényesül az elmúlt években tapasztalt vallási türelem. "Meggyőződésem, hogy NATO-tagságunk új lehetőségeket ad felekezetünk szolgálata számára is" – mondta a tábori lelkész.

Újabb, nagy indulatokat felkavaró bejelentést tett Csurka István pártelnök szerdai sajtótájékoztatóján. A MIÉP szerint az esedékes koszovói békerendezés után Magyarországhoz kellene csatolni délen a Zombor–Verbász–Szenttamás–Törökbecse–Nagykikinda-vonal által, északon pedig az országhatár által körülfogott területet. Ez a visszacsatolás nem az egész Vajdaságot érintené, hanem annak alig egy harmadát kitevő, magyarok által lakott területet. Csurka István szerint az ott élő több mint 300 ezer fős magyarság egy ENSZ által felügyelt népszavazással dönthetne hovatartozásáról. "Egy kis népvándorlás és egy kis áttelepedés" nemcsak Magyarország és Jugoszlávia viszonyát rendezné, hanem tartós békeállapotokat is teremtene – tette hozzá a pártelnök, aki meg van győződve, hogy ez a vajdasági magyarok többségében hatalmas örömöt eredményezne. Elképzelésükhöz egyelőre Magyarországon keresnek híveket. Ezt a célt szolgálják majd a hétvégi trianoni évfordulón rendezett MIÉP-megemlékezések is. Simicskó István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese nem sok esélyt lát arra, hogy Csurka akár a közvéleményt, akár a parlamenti pártokat maga mellé tudná állítani az ügyben. A MIÉP-en kívül sem kormánypárti, sem ellenzéki parlamenti pártok képviselői nem támogatták a vajdasági területek visszacsatolására vonatkozó javaslatát. "Mi itt könnyen magyarkodunk, de tekintettel kell lennünk a szóban forgó területeken élő magyarokra is, hogy ne nehezítsük a helyzetüket" – mondta Atyánszky György kisgazda képviselő Csurka nyilatkozatára reagálva, melyet elhamarkodottnak és rossz időben előhozottnak tart. Kósáné Kovács Magda (MSZP), az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság elnöke leszögezte: amit Csurka István rögtönzött sajtótájékoztatóján, azon egy nemzet sorsa múlhat. A mi nemzedékünk feladata a megörökölt gyűlölet sebeinek meggyógyítása. Aki új sebeket fakaszt, az az egész nemzetnek árt, még akkor is, ha a kabátján a Bocskai-sujtást nemzetiszín? szalagból készítteti is el – fejtette ki az elnök asszony.

Sok kisegyház tevékenysége társadalmi szempontból is hasznos, ezek között említhetjük a Hit Gyülekezetét – mondta Lugosi Győző, a Budapesti Ismeretterjesztő Társulat igazgatója a Magyarok Házában. A kisegyházakról, szektákról szóló rendezvény résztvevőit MIÉP-ünnepségre is invitálták a szórólapot osztogató ajtónállók. A pattanásig feszült, lincshangulatú rendezvényen azonban nem a szakértők véleménye dominált, hanem például olyan közbekiabálóé, aki szerint a Hit Gyülekezete feszítette keresztre 2000 éve Jézus Krisztust, és ha tehetné, ma is megfeszítené.

Szakértők és politikusok üzenetérték? fordulatként élik meg, hogy a Magyar Televízióban leváltották az eddigi vezetőket, és helyükre MIÉP-, illetve kisgazda-szimpatizánsnak tartott személyeket neveztek ki. Elemzők szerint szélsőséges irányban radikalizálódhat az elméletileg a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapjának tartott közszolgálati televízió.

Idén májusban akkreditálták az első, nem történelmi egyház által alapított hittudományi főiskolát, a Szent Pál Akadémiát. Mészáros István László, az intézet főigazgató-helyettese történelmi jelentőségűnek nevezte az eseményt, hiszen – mint mondta – Magyarország ezeréves történetében most először kap állam által elismert főiskolai rangot teljes evangéliumi, pünkösdi-karizmatikus teológia.