A legutóbbi választás, ahol ez a kérdés felmerült, Ausztriában történt szeptember 29-én. A választáson győztes FPÖ (Freiheitspartei Österreich – Osztrák Szabadságpárt) köztudottan euroszkeptikus, bevándorlásellenes és nemzetpárti politikát folytat – olyannyira, hogy politikai ellenfelei igyekeznek szélsőjobboldalinak beállítani.
Hasonló problémával küzd Németországban az AfD (Alternative für Deutschland – Alternatíva Németországnak) nevű párt, amellyel szemben a többi párt a szélsőséges bélyeg mellett azt is szorgalmazta, hogy tiltsák be a pártot, a német Alkotmányvédelem figyelje meg a politikusait, illetve olyan javaslatok is rendre elhangzanak a német Bundestagban, hogy a pártot nyíltan támogató polgárokat el kellene tiltani attól, hogy állami hivatalokat vállaljanak. Az AfD ugyancsak euroszkeptikus, erősen bevándorlásellenes és egy erős, autonóm Németországban gondolkodik.
Nem áll meg azonban a probléma a német nyelvterületen, ugyanis tavaly év végén Hollandiában is parlamenti választásokra került sor, ahol a Geert Wilders által vezetett PVV (Partij voor de Vrijheid – Szabadságpárt) szerezte meg a legtöbb szavazatot, és lett ezzel a legnagyobb parlamenti frakció a holland parlamentben. A PVV ugyancsak minden mérvadó médiacsatornán szélsőjobboldaliként, sőt idegengyűlölőként szerepel, mivel ellenzi a bevándorlást. Nem élvezhette viszont a győzelmet, ugyanis hosszú ideig nem sikerült a kormányalakítás. 2024 májusában hoztak tető alá egy négypárti megállapodást a koalíciós kormányzásra, amit aztán július 2-án a holland király aláírásával szentesített.
2024.10.04. (XXVIII/40)
