Az OSZT elődjének számító Országos Képzési Tanácsot (OKT) 1992-ben hozta létre
az Érdekegyeztető Tanács. Fő feladatai közé tartozott a munkaadók által befizetett
szakképzési hozzájárulásból képződő Szakképzési Alap elosztása, valamint a
szakképzés stratégiai kérdéseinek megvitatása. A Szakképzési Alap jelenleg a
Munkaerőpiaci Alap Szakképzési Alap részeként működik, évente mintegy nyolcmilliárd
forint szabadon felosztható kerettel.
Az OKT három oldalán a kormány, a munkaadók és a munkavállalók foglaltak helyet.
1996-ban, a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítása kapcsán
hozta létre az akkori munkaügyi minisztérium az OSZT-t, amely mint a szakképzésért
felelős miniszter tanácsadó testülete jött létre, és kibővült a gazdasági kamarák
és az iskolafenntartók képviselőivel. A képviselők megbízatása három évre szól,
így most került sor a tanács tagságának megújítására. A tagokat a delegáló
szervezetek javaslatára a szakképzésért felelős miniszter, jelenleg az oktatási
miniszter választja ki. Az OSZT-ben több új szervezet és tag is helyet kapott. Az
iskolafenntartók oldalán bekerült a négy történelmi egyházat képviselő Oláh Gábor,
a Magyar Püspöki Kar küldöttje. A munkaadók oldalán az ÉT Munkaadói Oldalának összes
képviselője foglalhatott helyet. Eddig csak hat szervezet képviseltette magát az
OSZT-ben.
Több személycsere is történt, így a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségét
Endre Sándor, fideszes országgyűlési képviselő, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
elnöke, a Megyei Jogú Városok Szövetségét pedig Somogyi Béla, Debrecen ugyancsak
fideszes alpolgármestere képviseli.
1999. 03. 13. (III/10)
