hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A Koszovó-minta veszélyei

1999. 04. 17.
Patthelyzet alakult ki Koszovóban. Nemcsak azért, mert nehéz az ügyet megoldani, hanem azért is, mert ha a koszovói albánok ezek után megkapják az autonómiát, akkor az úgy tűnhet, hogy érdemes fegyverrel harcolni a kisebbségi jogokért. Ugyanis a szerb–albán kisebbségi vitában mindkét fél fegyverhez nyúlt. Ez az észak-ír, palesztin és kurd "fegyveres" kisebbségvédelmi politika elismerését és egyfajta legitimációját is jelenti, egyben a békés határontúli magyar kisebbségvédelmi technikák kvázi elutasítását is – hangzott el azon a fórumon, melyet az MSZP Közép- és Kelet-Európai Tagozata szervezett.



Ideiglenes komp pótolja a lebombázott újvidéki hidakat    Fotó:
MTI

Tabajdi Csaba szocialista honatya, kisebbségügyi szakértő szerint ha az előbb vázolt
állítást nem veszi figyelembe a nemzetközi és hazai politikai elit, akkor könnyen újabb
Koszovók jöhetnek létre. Ugyanis a Koszovó-technika mintává válhat. Kisebbségi ügyek
nem kezelhetők fegyverekkel – tette hozzá.

Tolnay László biztonságpolitikai szakértő lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a
NATO-nak, illetve a Nyugatnak nem annyira a globálpolitikai összefüggések alapján van
szüksége Koszovóra, hanem inkább abból a szempontból, hogy a Balkánon keresztül
vezet az összeköttetés Európa és a Közel-Kelet, valamint a Földközi-tenger keleti
medencéje felé. Kétségtelen tény ezért, hogy biztonságpolitikai és katonapolitikai
megfontolások is szerepet játszanak ebben a térségben. Másrészt a Balkán instabilitása
már elég hosszú ideje áttekinthetetlen helyzetet eredményez, és ez Európa számára
biztonsági szempontból probléma. A koszovói albán menekülteket öt-tízezres,
illetve 50 ezres kontingensenként próbálják elhelyezni valahol az európai térképen:
ez nem az európai stabilitás irányába mutat, hanem a problémák számának növekedését
idézheti elő.

A szárazföldi beavatkozással kapcsolatban kifejtette a szakértő: jelenleg "fifty-fifty"
helyzet állt elő. Azt a célt, amit a NATO kezdetben meghatározott és föltételezett,
hogy egy légi villámháború keretén belül Milosevicset térdre lehet kényszeríteni,
szét lehet verni a jugoszláv szerb katonai erőt, azonkívül az Koszovói Felszabadítási
Hadsereget, az UCK-t változatlanul valamilyen formában fenn lehet tartani, nem sikerült
elérni. Ez a helyzetértékelés hiányosságára utal. Milosevics tulajdonképpen szétverte
az UCK-t: a menekülőkkel együtt gyakorlatilag kiszorították az albán gerillák bázisát
is. Ezért az UCK felfegyverzése nem lehet reális alternatívája a szárazföldi
beavatkozásnak.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!