Földvári Katalin

Magyarországon élni nem olcsó mulatság. Magyar fizetésből legalábbis. Az átlagkereset nemigen közelíti meg az európai színvonalat, az árak ellenben gyakran túl is szárnyalják. Ma már tipikus eset, hogy egy magyar család átruccan Ausztriába a heti nagybevásárlásra, és ott nagyjából 27 ezer forint értékben vásárol alapvető élelmiszerekből és higiéniai cikkekből. Ugyanez a bevásárlás egy átlagos árkategóriájú magyarországi áruházban 7000 forinttal kerülne többe. A fenti eset nem egyedi, az alapvető élelmiszerek ára hazánkban elérte a nyugat-európai árszínvonalat, sőt a műszaki cikkek akár többe is kerülhetnek, jóllehet a nyugati átlagkereset többszöröse a hazainak.

A lakosság nagy része nem tud felelős döntést hozni a csatlakozás ügyében, mert nincs tisztában a következményeivel – hangoztatta Balczó Zoltán, a MIÉP képviselője a Fővárosi Közgyűlés által szervezett vita során, amelyben partnere Bihari Gábor szocialista képviselő volt. Balczó kifogásolta a Fővárosi Közgyűlés egyoldalú állásfoglalását, hiszen az egyértelműen az igent támogatja, és felvetette, hogy a médiában zajló kampány sem jeleníti meg az esetleges ellenvéleményeket. "Mi csak azt mondjuk, hogy így és most, és ehhez az unióhoz nem akarunk csatlakozni" – szögezte le Balczó. 

Orvosnak lenni sem feltétlenül egyszer? az adott rendszeren belül. "Bár a munkaidőm fél négykor lejárt, rendszeresen este hat-hét körül tudtam csak a munkából elszabadulni. Sokszor más kolléga hanyagsága vagy szervezési nehézségek miatt voltam kénytelen túlórázni. Amiért persze plusz juttatást nem kaptam" – írta egy jelenleg Svédországban dolgozó orvos. Külföldi kollégáival ellentétben Károly és felesége nem továbbképzés céljából utazott ki. "Hatvan-hetven órát dolgoztam hetente, két állásban, ami nagyon megviselt mindkettőnket, ám ha valamelyik állásomat feladtam volna, akkor a megélhetésünk is jóval nehezebbé vált volna. Nem tudtuk volna például az egyszobás lakásunkat nagyobbra cserélni" – számolt be a harmincnyolc éves, szakterületét tekintve aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos. 

"Szavazhatnánk együtt a Fidesszel, de miért kellene nekünk bárkivel együtt szavazni? Az MDF a maga útját járja" – jelentette ki lapunk kérdésére Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Az MTV kuratóriumában fele-fele arányban vehetnek részt kormánypárti és ellenzéki delegáltak, míg azonban a kormánypártok kettő-kettő arányban dűlőre jutottak egymással, addig a Fidesz három-egy arányban szeretne részesülni az MDF-fel szemben a kuratóriumi helyekből. "Egyedül mi vagyunk az a párt, aki következetesen ragaszkodik ahhoz a konszenzushoz, hogy a pártok a parlamenti mandátumaiknak megfelelően vegyenek részt a közmédiumok ellenőrzésében" – állította Szalai Annamária, a Fidesz médiapolitikusa. Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa szerint négy pártból három az MTV működőképességét tartotta szem előtt, ezért törekedtek megegyezésre.

1999. szeptember 6-án a feleségével külföldről hazaérkező Tasnádi Pétert a rokonság helyett a rendőrség fogadta a repülőtéren. Az ellene felhozott vád – sok egyéb mellett legfőképp – "bűnszervezet létrehozása és működtetése" volt. Perét már előzetes letartóztatása első napjaiban az "első magyar maffiaperként" harangozták be a közvélemény számára. 2002. december 12-én megszületett a jogerős ítélet. A Tasnádi Péter ellen felhozott tizenöt vádpontból négyet látott bizonyítottnak a bíróság – a bűnszervezet létrehozása és működtetése nem volt közöttük. A négy és fél éves börtönbüntetést önbíráskodás, felbujtás és adócsalás miatt szabta ki rá a Legfelsőbb Bíróság. Ügyvédje, Szikinger István tájékoztatása szerint védencének még tíz hónapot kell összesen börtönben töltenie: ennyi marad a mostani és egy korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetésből az előzetesben töltött idő levonása után. A börtönbüntetést kiegészíti négy évi közügyek gyakorlásától való eltiltás, valamint másfél millió forint vagyonelkobzás, ami megegyezik az adócsalásban "nyert" összeggel.

Törékeny, elegáns, életvidám hetvenegy éves hölgy ül velem szemben a hotel halljában, és élénken magyaráz. Irit Amiel izraeli írónő novelláskötetének magyarországi bemutatójára érkezett Budapestre. "Ez a könyv a jövetelem oka – mutat az asztalon heverő kötetre. – Több nyelven megjelent már, ez a legújabb, a magyar kiadás" – büszkélkedik. Irit Amiel nemcsak él, hanem túlél. "Tizenegy évesen meg kellett volna halnom Treblinkában, az elmúlt hatvan évet tehát ajándékba kaptam" – mondja. A Megperzseltek cím? novelláskötet egyszerű, tényszerű, "szemmagasságból" megírt történeteket tartalmaz emberi sorsokról, azokról, akiket megperzselt a huszadik század világégése, a holokauszt, és akik nemcsak a karjukra égetett jelet hordozzák visszavonhatatlanul, hanem egy elégett világ emlékeit is. Írásai alapján úgy tűnik, mintha egész életében ezzel foglalkozott volna, pedig Irit hatvanéves korában kezdett el írni. Ráébredt, hogy ha tovább hallgat, meghalhat vele azoknak az emléke, akik odavesztek. A köteteit lánya, Dita grafikái díszítik.

Daniel Cohn-Bendit, az 1968-as párizsi diáklázadás emblematikus figurája Budapesten járt a Közép-Európai Egyetem (CEU) Zöld Akadémiájának meghívására. A sűr? program több személyes találkozást, sajtótájékoztatót és nyilvános előadást foglalt magában. A francia születésű, Németországban élő egykori újságíró a nyolcvanas évek elejétől a Zöld Párt tagja, Joschka Fi-scher támogatója, jelenleg az Európai Parlament képviselője. (Útközben egy tekintélyelvet elutasító bölcsődében volt nevelő, dolgozott könyvtárban, alapított folyóiratot, és több könyvben is megjelentek írásai francia és német nyelven.) Cohn-Bendit előadása nagy érdeklődés mellett, a magyar rendszerváltás értelmiségi körének részvételével zajlott, köztük volt Demszky Gábor főpolgármester, Halmai Gábor ismert alkotmányjogász, Tamás Gáspár Miklós, és még sokan mások. A Hetek az egykori lázadó és a mai politikus énje között feszülő esetleges ellentmondásokról kérdezte.

A nemrég lezajlott kisebbségi önkormányzati választásokat számos kisebb-nagyobb botrány kísérte. Felmerült annak a lehetősége is, hogy egyesek a nemzetiségek mögé bújva akarnak pozícióhoz jutni. Néhány napra sikerült a figyelem középpontjába kerülnie a Magyarországon élő kisebbségeknek – ennyi előnye mindenesetre lehetett a botrányoknak, hiszen amúgy hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy Magyarországon nem csak magyarok élnek. 

Francia politikai körökben egyöntet? vélemény, hogy Magyarország az EU-bővítés első köréhez tartozik. A befektetéseket vizsgáló elemzések jónak minősítik a kockázati tényezőt a francia vállalkozók és exportőrök számára Magyarországon. A franciák elismerését Medgyessy Péter személyesen is kivívta már, hiszen 2000-ben megkapta a legmagasabb francia állami elismerést, a Becsületrendet – elődei között találjuk Goethe, Victor Hugo, Jules Verne, Pasteur és Mádl Ferenc nevét is. A magyar–francia kapcsolatok fejlesztése és bővítése érdekében kifejtett munkáját novemberi párizsi látogatása alkalmával Medgyessy Péter ezúttal miniszterelnökként folytatja.

Az Európai Unió "kormányának" számító Európai Bizottság által a héten nyilvánosságra hozott éves országjelentés Magyarországot kilenc másik eddigi jelölt, mostantól csatlakozónak nevezett országgal együtt felkészültnek nyilvánítja arra, hogy 2004-ben belépjen az unióba. Magyarország megfelel a csatlakozás politikai kritériumainak, de a jelentés fenntartásokat fogalmaz meg a korrupcióval, a romák társadalmi integrációjával és az intézményrendszer fejlesztésével, a mezőgazdasággal kapcsolatban. Ugyanakkor nekünk, magyaroknak is lehetnek kifogásaink, hiszen a jelek szerint az unió nem akar bőkezűen bánni a támogatásokkal. Szent-Iványi István, az Országgyűlés Integrációs Bizottságának elnöke egyenesen "megalázónak" tartja Magyarországra nézve az unió felajánlott támogatási rendszerét. "A jobboldal ezt már rég hangoztatja, érdekes, hogy Szent-Iványi István erre csak most jött rá" – kommentálta Tőkéczki László politológus lapunknak a szabaddemokrata politikus véleményét.

Nem az az alkoholista, aki rendszeresen elfeledkezik magáról, és sokat iszik. Nem, az alkoholistának innia kell. Nincs más választása. Remegő kézzel, sietősen, célirányosan "leküldeni" az adagját, lehetőleg már kora reggel. Többnyire már hajnali négykor arra vár, hogy hatkor nyisson a közért, és mehessen beszerezni az adagját. Sírhat a gyerek, könyöröghet a férj vagy a feleség, fenyegetőzhetnek a szülők, ígérgethet az érintett: nincs mese, inni kell. Magyarországon a legszerényebb becslések szerint is egymillió-kétszázezer alkoholfüggő él, ennek tehát többszöröse azok száma, akik hozzátartozóként, közvetve szenvednek az alkoholtól.

Közszolgálati Laboratórium: itt kísérletezték ki a hatvanas években Amerikában a kereskedelmi adók "ellenanyagát", a közszolgálati televíziót. Lemaradtak: Magyarországon már az ötvenes évek eleje óta létezett a televíziózásnak ez a formája. Legyünk azonban igazságosak, csak ez a formája létezett, hiszen csak a rendszerváltás nyitott kaput a kereskedelmi adók számára. Ezzel szemben Amerika államaiban a hatvanas évekig a kereskedelmi televízió jelentette magát a televíziót, ez szolgáltatott a köznek információt, szórakoztatott és nevelt. A sugárzás jogát a kormány bocsátotta rendelkezésükre, az anyagi feltételeket magáncégek biztosították, így sikeresen kombinálódott a köz iránti felelősség és a profitra orientált szemlélet. 

Mondvacsinált ügynek tartja a közszolgálati televízió vezető posztjai körül zajló állítólagos koalíciós feszültséget mind Horn Gábor szabaddemokrata képviselő, a koalíciós kapcsolattartásért felelős államtitkár, mind Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa. A kuratóriumi ülésen kialakulhatott vita, de pártok közötti konfliktusról nincs szó – erősítette meg lapunknak mindkét képviselő. A televízió elnökének kiválasztását mindkét koalíciós partner azért tartja fontosnak, hogy ne ismétlődhessen meg az elmúlt négy év gyakorlata. "Szeretnénk, ha nem politikai komisszárok ülnének a magyar televízió meghatározó funkcióiban" – hangsúlyozta lapunknak Horn Gábor, aki mind Baló György, mind Rudi Zoltán személyét elfogadhatónak tartja a hírszerkesztői posztra ebből a szempontból is. 

Az Erzsébet híd múlt heti elfoglalásáért és a főváros közlekedésének megbénításáért összesen százezer forint büntetést szabott ki a bíróság a két főszervezőnek. Mivel az okozott anyagi kár a büntetés sokszorosa, a BKV és a közterület-fenntartó vállalat pert fontolgat az elkövetőkkel szemben. Ahhoz képest egyébként, hogy a Regnum Marianum templom helyén álló fakeresztet megrongáló diákokat felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték májusban, az Erzsébet hídi tüntetők egészen jól megúszták.

"Furcsa ez a túlreagálás" – kommentálta Pokorni Zoltán lemondását Mécs Imre. A Fidesz vezető politikusa azonnali hatállyal lemondott pártelnöki és frakcióvezetői tisztségeiről, amikor egy tévéinterjú nyomán kiderült, édesapja, Pokorni János harminc éven keresztül III/III-as ügynökként jelentéseket készített ismerőseiről Pákozdi fedőnéven. Lemondását a kormányzó pártok vezetői és képviselői "túlreagálásnak" minősítették, véleményük szerint a fiak nem vétkesek az apák bűne miatt. Medgyessy Péter miniszterelnök kifejezte: annak a Pokorni Zoltánnak, akit ő annak idején megismert, van helye a magyar politikai életben. Ez a kijelentése minden bizonnyal nem vonatkozik az elmúlt hetek, hónapok során megismert Pokorni Zoltánra, akit szinte egyhangúlag az utóbbi idők legbrutálisabban megnyilvánuló ellenzéki politikusának tartanak.

"A rendszerváltást lényegében lezárná az egyházi vezetők átvilágítását célzó törvény" – fogalmazott a Heteknek Tordai Péter, a zsidó hitközség képviselője. Hozzátette, hogy a zsidó felekezet vállalja az átvilágítást, tehát amennyiben törvény születik erről, ebben a kérdésben is törvénytisztelő magatartás várható a felekezet részéről. "Mind a világi, mind a vallási vezetőink erről többször megnyilatkoztak, munkájukat, hozzáállásukat értékeljük, ilyen jelleg? problémáink tehát házon belül nincsenek" – mondta Tordai. Hasonlóan nyilatkoztak a többi történelmi egyház részéről is. Az átvilágítás egyházi személyekre történő kiterjesztéséről a lelkiismereti aspektuson túlmenően azonban egyikük sem szívesen nyilatkozott. Mind a katolikus, mind a református egyházi képviselő a közös zsinati állásfoglalás kivárására hivatkozott. Igaz, maga a parlament sem döntött még végérvényesen. Donáth László szocialista képviselőtől – aki evangélikus lelkészként is szolgál – megtudtuk, hogy kétféle változat került a döntéshozók elé, és még nem dőlt el, hogy a megengedőbb vagy a szigorúbb irány lesz-e mérvadó. 

"Az emberek az állatokkal be akarják hozni a természetet a lakásba, ahelyett hogy ők mennének ki a természetbe" – vázolta fel a hobbiállat-tartás pszichológiájának egyik lehetséges magyarázatát Rodics Katalin, a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának osztályvezetője. A természet még csak hagyján lenne, csakhogy az utóbbi időben annak is inkább a vadabb részét akarják egy-egy városi lakásban "honosítani". "Minden héten érkeznek hírek, hogy hol egy óriáskígyót felejtenek ott napozás közben a Duna-parton, hol a kukában találnak döglött kígyót, hol egy mérges kígyót keres a fél város, amelyik véletlenül elszabadult" – meséli a rémtörténeteket apró minisztériumi szobájában az osztályvezető hölgy. 

– Mennyire feszült helyzetben kell készülniük a minisztérium átvételére?– Ideális esetben semmilyen feszültségnek nem szabadna lennie, hiszen léteznek szabályok. 1990-ben, amikor pedig rendszerváltásról volt szó, aggályosan ügyeltem arra, hogy semmilyen tételnél ne nyújtózzunk túl a magunk felhatalmazásán és lehetőségein. Ha négy hónapig kormányoztunk abban az évben, akkor négy hónapi költségvetéssel gazdálkodhattunk. Nem kötöttünk megállapodásokat külső szervezetekkel, amelyek hat-nyolc évre megbénították, korlátozták volna a tárca következő vezetőinek lehetőségeit, nem szerveztünk ki feladatokat a minisztériumból, nem betonoztunk be embereket, és főleg nem kreáltunk olyan helyzetet, hogy mozdíthatatlanná tegyünk politikai lojalitásuk miatt pozícióba került embereket.

Kereszt Mozgalom, cserkészek, Ébredő magyarok, Fényes szellők, Ifjú Gárdisták, úttörők, – Hajrá Magyarország! Az ifjúság minden rendszernek lelkesen törte az utat. A rendszer újabb változása óta szinte tapintható űrt hagyott maga után az úttörőtáborok mozgalmi hangulata, még a Jobbik (a jobboldal ifjúsági mozgalma) sem tudta ezt maradéktalanul betölteni. A Millenáris Park közönsége azonban új horizontot talált. Végre nekik is jutott ellenség, aki ellen lehet lelkesen harcolni, és ráadásul kéznél van. Bárki, aki nem akarja a "polgári" forradalmat. Osztálytársak, óvó nénik, buszvezetők, szomszédok satöbbi.