Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke és frakcióvezetője súlyos indulataira hivatkozva lemondott tisztségeiről, mondván: édesapja egykori zsarolói ellen érzett indulat miatt nem vezetheti tovább a pártot. Az elmúlt hetekben kemény szavakkal ostorozott "komcsi" kormány így búcsúzóul egy még keményebb ütést kapott a fideszes vezetőtől, hiszen az indulatai ellen óvott titkosszolgálati tiszteket ezzel a kijelentésével Pokorni a koalíció és a kormány tagjaival azonosította.
A kormányzó pártok ezzel szemben együttérzésükről biztosították a megrendült negyvenéves fideszes politikust, kifejezve egyúttal, hogy nem tartják indokoltnak a lemondását. Hozzátették: ez a "családi dráma" igazolja azon igyekezetüket, hogy az úgynevezett ügynöktörvény mihamarabb a parlament elé kerüljön, megelőzve hasonló családi drámák kialakulását.
Horn Gábor szabaddemokrata parlamenti képviselőt, politikai államtitkárt személyesen is megrázta a történet. Mint mondta, Pokorni Zoltán egy darabig jó barátja volt, együtt kezdték a nyolcvanas években a közéleti pályájukat. "Véleményem szerint Pokorninak nem kellett volna lemondania, de ez a történet is igazolja, mennyire igazunk volt abban, hogy ezeket a dolgokat egyszer s mindenkorra tisztázni kell – utalt az SZDSZ rendszerváltáskor benyújtott törvényjavaslatára. – E nélkül nem lehet ebben az országban se közéleti, se magánéleti szempontból normálisan élni" – tette hozzá.
Horn elképzelhetőnek tartja, hogy Pokorni Zoltánt, akinek az elmúlt hetek kérlelhetetlenül számon kérő kijelentései után – amivel mintegy erkölcsi piedesztálra állította saját magát – kellett szembesülnie a saját múltjával, valóban a lemondásig megrendítette az apja ügynöki múltja.
Az ellenzék nem hagyott időt az újságíróknak a tájékozódásra, a jobboldalon megkérdezettek rutinosan hárítottak. "Hírzárlat van, senki nem nyilatkozhat, a kijelölt témafelelősöket kérdezzék" – szalasztották el az elemzés lehetőségét, bár egyikük száján még kicsúszott: titkosszolgálati háború robbant ki.
"Talán a Pokorni-ügy segít abban, hogy a pártok belássák, hogy ilyen orvlövészeket ők sem tudnak kontrollálni" – fejtegette Ágh Attila politológus a Heteknek a Pokorni-ügy kapcsán kialakult helyzet lehetséges következményeit. Ágh úgy véli, feltehetően minden párt kezében vannak "aduk", de egyik sem érezheti úgy, hogy monopolhelyzetben van, sőt szerinte egyik pártnak sincs rálátása az "orvlövészek" tevékenységére. A készülő törvénynek éppen ezért szükséges lenne rendelkeznie a vándorló és mindig a megfelelő pillanatban előkerülő dokumentumokról is, hiszen az eddig nagy vihart kavaró iratok sem hivatalos úton kerültek a sajtó nyilvánossága elé. "Nem csak az ügynöktörvénynek, hanem a dugdosó törvénynek is fontos lenne megszületnie, aminek alapján szankcionálni lehetne az széthurcolt iratokkal való visszaélést, hiszen az ezzel való játszadozás az egész magyar politikai életet destabilizálhatja" – fejtette ki a Heteknek Ágh Attila. "Ne lehessen titkos páncélszekrények még titkosabb borítékaival kézben tartani a magyar politikai elit egy részét" – értett egyet a politológussal Horn Gábor.
A Pokorni-ügy nyomán kialakult helyzetet Ágh Attila politológus jogi kifejezéssel élve "kárkorlátozásnak" nevezte a Fidesz részéről. "Egészen nyilvánvaló, hogy a Fidesz nehéz helyzetbe került, és ügyes politizálással megpróbál ebből viszonylag jól kijönni" – jegyezte meg a politológus. Hasonlóan többek véleményéhez, nem tartja életszerűnek, hogy Pokorni Zoltán csak most szerzett tudomást apja ügynöki tevékenységéről. Mint elmondta, nehezen hihető számára, hogy sikerült volna több mint harminc éven át eltitkolnia ezt a tényt a gyerekek közismerten érzékeny megfigyelőképessége mellett, majd a szülők drámai válása után is folytatni ezt mindkét fél részéről, a rendszerváltozás óta eltelt tizenkét évről nem is beszélve. Ágh szerint a szülők logikusan már féltésből is tudomására hozták volna politikával foglalkozó fiúknak a múlttal kapcsolatos terhet, éppen a most kialakult helyzet elkerülése érdekében.
Mécs Imre szabaddemokrata parlamenti képviselő a legnagyobb megértéssel nyilatkozott fideszes képviselőtársa családi drámájáról, ám a gyors reakciót ő sem érti, szerinte előbb számolnia kellett volna tízig Pokorni Zoltánnak. "Álláspontunk szerint senkit nem lehet számon kérni az apja-anyja bűnei miatt. Ugyanakkor az előző ciklusban a mostani ellenzék sorozatosan számon kérte a szülők tetteit, Bauer Tamás, Pető Iván esetében például, és akkor se Pokorni Zoltán, se Orbán Viktor nem lépett közbe. Pokorni azzal indokolta a lemondását, hogy nem akarja kitenni a pártját bekiabálásoknak az apja miatt; ugyanakkor ők négy évig folyton ezt tették, hazaárulóztak, sőt közvetve zsidóztak. Valami aránytalan itt, ezt éreztem én is, mások is, nem tudni, nincs-e valami más nyomás is a háttérben. Nem áll össze a kép" – fűzte hozzá az ismert 56-os képviselő. Mécs érzelmileg mégis rögtön Pokorni mellé állt, bár nem tudja eldönteni, menynyire manipulatív, vagy mennyire őszinte a fideszes vezető hirtelen gesztusa.
Horn Gábor szabaddemokrata képviselő nem tartja kizártnak, hogy Pokorni lemondása a Fidesz számára felhasználható arra, hogy az ügynökkérdést napirenden lehessen tartani az őszi választásokig. Ágh Attila szintén lehetőséget lát arra, hogy a parlamentben a miniszterelnök kémügyét Pokorni lemondásával vetik majd össze, ám a politológus nem látja sikeresnek egy ilyen politikai fogás jövőjét. "Az összlakosság hatvankilenc százaléka nem kívánja Medgyessy Péter lemondását, amivel a Fidesz-szavazók több mint fele is egyetért" – magyarázta Ágh Attila. Véleménye szerint rosszul gondolkozik az, aki ebből politikai tőkét akar kovácsolni, hiszen a magyar lakosság nagyobb hányada egyszerűen szeretne nyugodtan élni, és elege van a parlamenti botrányokból.
2002. 07. 05. (VI/27)
