Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje és Orbán Viktor kormányfo vidéken kampányol. Most mindenki számít Fotó: MTI
Medgyessy Péter stábjával szisztematikusan járja az országot – eloször a Dunántúl megyéit látogatta meg, majd a Dunán átkelve az északi régiók, illetve a dél-alföldi területek "meghódítása" következett. Orbán Viktor, annak ellenére, hogy a Fidesz-kampányba való belépését március 20-a utánra ígérte, mégis olyan meghívásoknak tett eleget Békés, Vas, Zala és Veszprém megyében – például a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének rendezvénye vagy egy nemzeti park avatása –, amelyek egyértelmuen kampányeseményként aposztrofálhatók. Medgyessy körútja viszont már hivatalos választási kampányának része, talán ezért kanyarította hoszszabbra útját keleten: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében. Az érdeklodés mértékét jelzi, hogy Medgyessy Pétert – a tervezett ezerkétszáz fo helyett – mintegy négyezres hallgatóság várta "roadshow-ja" egyik állomásán, Egerben, míg Orbán Viktort Békéscsabán fogadta hasonló nagyságú tömeg.
Medgyessy kampánya során igyekszik minél többet találkozni az utca emberével, elsosorban a fiatalokkal, ezzel is azt üzenve választóinak, hogy pártja nem csak az idoseket vonzza. A stáb tagjai a tervezés során figyelmet fordítottak arra, hogy minden helyszínen kielégítsék a helyi média érdeklodését és "képigényét".
Az interaktivitást többek között egy félórás kampányfilm is erosíti, valamint hogy Medgyessy minden héten bemutatja egyik miniszterjelöltjét.
Orbán Viktor szereplése szintén teltházas rendezvény a városokban. Látogatásainak stabil díszlete mindenhol a helyi klérus, a Fidesz-vezetok közül azonban csak az o személye érdekli a fiatalokat: Pokorni Zoltán és Kövér László szinte kizárólag az idosebbeket éri el (utóbbi foleg a nyíltan MIÉP-es érzelmueket). Orbán vidéki útjain sikeresen találja meg a közvetlenség lehetoségét, ingujjra vetkozve sugallja: o a nép fia.
Kevésbé észrevehetoen a többi párt is kiveszi részét a kampányból, ám a 2002-es választások abban különböznek a korábbiaktól, hogy a pártokat eleve kicsikre és nagyokra osztja a közgondolkodás – és ez természetesen inkább a "kicsik" számára hátrányos. "A magyar társadalom megosztottabb, mint képzeltük a rendszerváltáskor, ami nagyon megmutatkozik a kampányban" – állítja Csizmadia Ervin politológus. Míg azonban o a magyar társadalomban mélyen, a két világháború közötti idoszak óta jelenlévo megosztottságnak tulajdonítja ezt a jelenséget, addig Török Gábor politológus szerint maga a politika az, amely visszahat a társadalomra. "A társadalom ennél sokkal szegmentáltabb. Igaz ugyan, hogy óriási ellentétek léteznek, de a politika egyszerusítette le a képletet erre a kettosségre" – véli Török Gábor. Török fontosnak tartja kiemelni a média szerepét is, amely köztudottan elonyben részesíti a könynyen kommunikálható értékeket. Abban mindkét politológus egyetért, hogy a kiélezett versenyhelyzet és a tét nagysága jelentos mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a "nagy pártok" eseményeit kitüntetett figyelem kíséri országszerte. "A jó és rossz osi képlete jelenik meg a mostani kampányban" – állította a Heteknek egybehangzóan mindkét politológus. Ez váltja ki az emberekbol az állásfoglalás kényszerét, hiszen a két oldal teljesen másképp képzeli a jövot.
A rendszerváltást követo negyedik választás kampányában a politikusok már nagyobb gondot fordítanak szerepléseikre, melyeket szá-mos show-elem színesít. A két legnagyobb rivális párt üzenetei is egymásra licitálnak, ezen a téren felváltva diktálják a "tempót": hol az egyik, hol a másik kerül lépéselonybe a témák kezdeményezésében. "Mostanra megdolt az a felfogás, hogy a politika kizárólag racionális mufaj, a politikusok rájöttek, hogy az embereket az érzelmeiken keresztül lehet megszólítani. Olyan helyekre szeretnek menni az emberek, ahol hatnak az érzelmeikre. Mindenki ott akar lenni a vártán" – fejtette ki a Heteknek Csizmadia Ervin. A politológus véleménye szerint ettol úgy érzik az emberek, hogy róluk szól a politika, olyannyira, hogy a szakember a választási részvétel arányát is magasabbnak várja a korábbiaknál.
2002. 03. 14. (VI/11)
