hetilap

Medgyessy Péter és Jacques Chirac francia elnök Párizsban. Az ötödik partner Fotó: Reuters

Egyesült államokbeli látogatása előestéjén a párizsi megállóval jelezni kívánta, hogy Magyarország számára különleges értéket jelent Európához tartozni – fogalmazott Medgyessy Péter az Europe–1 rádióadó riporterének a francia fővárosban. A Le Figaro cím? jobboldali beállítottságú francia napilap interjút közölt a magyar miniszterelnökkel franciaországi látogatása alkalmából. Az interjú kitért mind a kormányfő kém múltjára, mind a leköszönt magyar kormány által meg nem oldott kérdésekre, amelyek miatt az unió részéről bírálat érte az országot. 

Foglalkozott Medgyessy Péter látogatásával a Le Monde cím? napilap is, amely a Népszabadság francia megfelelőjének nevezhető. 

Részletesen beszámol a "dosz- szié-háborúnak" nevezett eseményekről, és megemlíti: a Fidesz által kirobbantott botrány Medgyessynek nem ártott, Pokorni Zoltánnak azonban a pozíciójába került. "Pokorni Zoltán és a magyar jobboldal rághatja most a körmét, amiért kirobbantotta a dosszié-háborút a szocialisták ellen…A szocialista miniszter nemcsak hogy nem mondott le, de a bumeráng ráadásul vissza is ütött a választások elvesztése miatt elvakult Fidesz arcába – írja a francia újságíró. Hozzáteszi: – A francia vezetőkkel folytatott párizsi megbeszélések során Medgyessy következetesen védte a magyar érdekeket a csatlakozással kapcsolatos kérdésekben."

Medgyessy és a francia államfő, akivel a magyar miniszterelnök gazdasági szakemberként is találkozott már, ez alkalommal is jól megértették egymást. A magyar kormányfő ezúttal is hangsúlyozta a mezőgazdasági támogatás magyar szempontból elfogadhatónak tartott feltételeit, amelyeket Chirac "sem megerősíteni, sem cáfolni" nem tudott, de támogatásáról biztosította a magyar kormányfőt. Franciaország segítségére lesz Magyarországnak az utolsó simításokban – mondta Chirac francia elnök az Élysée palotában. Hasonlóan nyilatkozott a magyar kormányfővel folytatott beszélgetésről Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök is, aki megerősítette: Franciaország mindent megtesz, hogy sikerüljön ez a bővítés.

Még egy francia egyetem alapításának terve is szóba került, annál is inkább, mivel Medgyessy Péter kifejtette: Magyarország a "szürkeállományát", alkotókészségét, magasan képzett szakembereit nyújthatja az Európai Unió keretein belül. Sőt, felmerült az is, hogy a tavalyi franciaországi magyar kulturális évad, a MagyArt viszonzásaképpen jövőre Párizs mutatkozhatna be Magyarországon "Francia divat" címmel.

Gazdasági szempontból a két ország közötti együttműködés kiegyensúlyozott. Ez természetesen a rendszerváltás utáni időszakra vonatkozik, addig ugyanis Magyarország nem számított célországnak a francia befektetők számára. A rendszerváltás előtt is jelen volt azért néhány francia vállalat Magyarországon, mint például az Air France Légitársaság.

Ehhez képest óriási fejlődés, hogy Franciaország mára Magyarország ötödik legnagyobb külkereskedelmi partnere lett Németország, Ausztria, Olaszország és Oroszország mögött, és jelentős a magyar kivitel is: a 34. helyen állunk a Franciaországba exportáló országok között. Az egyik legérdekesebb francia "import" találmány, amelyen mára osztoznak az Európai Unió országai, az ÁFA konstrukciója… A beruházás szempontjából Franciaország a harmadik legnagyobb tőkebefektető Magyarországon, és szinte minden régióban megtalálható, főként az energetika (Total), az élelmiszeripar (Beghin Shay), a gyógyszeripar (Chinoin, ÉGISZ) és a telekommunikáció (Alcatel) terén, hogy csak néhány példát említsünk, az Auchan és Cora hipermarketekkel pedig már az ingatlanpiacon is megjelentek a francia cégek. 

A francia tulajdonú kis- és középvállalatok száma 300-350-re tehető. A francia állam a 90-es évek végén létrehozott egy tőkealapot, amelyből a Magyarországon beruházni kívánó cégek részesülnek, talán ezért lehetséges, hogy a francia vállalatok közép- és kelet-európai országokba irányuló beruházásainak 43 százaléka valósult meg Magyarországon. Ide sorolható még a turizmus is, ami, köszönhetően a jó tapasztaloknak, egyre számottevőbb. Évente mintegy 170-180 ezer francia turista érkezik hazánkba. Mivel a nyugati életformától már nem állnak olyan távol a magyar viszonyok, már csak egyetlen akadályt kell elhárítani: a nyelvtudás hiányát…

A francia–magyar kapcsolatok nem voltak mindig felhőtlenek. Az 1956-os forradalom leverését követő időszakban, különösen Nagy Imre 1958-as kivégzése után, meglehetősen fagyos lett a viszony Franciaország és Magyarország között. Akkoriban Franciaország követte az Egyesült Államok meglehetősen ellenséges külpolitikájának irányvonalát a Magyarországot érintő kérdésekben. A magyar követség erőfeszítései ellenére, és részint a nyelvtudás hiánya miatt a hivatalos viszony a két ország között nem sokat javult 1961-ig. 1962-től kezdve viszont De Gaulle tábornok francia geopolitikai érdekeket követve nyitott Kelet felé, és a diplomáciai kapcsolatok rendezésére is sor került. A magyar külképviseletet is nagykövetségi szintre emelték (ez 1966-ban az akkor fő ellenségnek számító Egyesült Államokban is megtörtént), 1964-ben pedig az új francia nagykövet is átnyújtotta megbízólevelét az Elnöki Tanács elnökének, Dobi Istvánnak. Az első "igazi" magyar nagykövet Valkó Márton lett, és a francia vállalati szféra és Magyarország közötti gazdasági együttműködés lehetőségeinek mérlegelése már az ő fejében is megfordult. A francia "hódítás" először mégis kulturális területen indult el, a franciák elsősorban azt szerették volna, hogy minél többen beszéljék a nyelvet. Természetesen a francia nyelv tanulása akkor politikai kérdés is volt, elsősorban az értelmiségi körök számára jelentette a szellemi függetlenség kivívásának egyik útját, amit a francia diplomácia minden lehetséges eszközzel támogatott. Még a hidegháború legkeményebb időszakában sem zárták be a Francia Intézetet Magyarországon, amit a franciák nagyon méltányoltak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek