A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a közelmúltban jelentős béremelkedés volt megfigyelhető, a reálkereset 13,7 százalékkal magasabb, mint a tavalyi első negyedév végén volt. Jelenleg a teljes munkaidőben állók bruttó átlagkeresete 128 ezer 800 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 87 ezer forintot, a szellemieké 179 ezer 400 forintot tesz ki. Ennek ellenére a megkérdezetteknek alig 69 százaléka elégedett a hazai életszínvonallal – derül ki Fessel-Gfk Piackutató Intézet felméréséből. Ennek egyik oka, hogy az a pénz, amit a magyar munkavállalók kézhez kapnak, csupán töredéke a szerződésekben megállapított összegeknek. Nemzetközi összehasonlításban a magyarok bruttó bérükből szembetűnően keveset vihetnek haza; míg például a csehek keresetüknek majdnem 80, a lengyelek pedig közel 70 százalékát kapják kézhez, addig a magyarok kevesebb, mint 60 százalékát. A volt szocialista országok közül egyébként a lengyelek átlagfizetése valamivel meghaladja, a cseheké nagyjából azonos a magyar átlagkeresettel. A legjobban Angliában, Luxemburgban és Dániában lehet keresni, de a legalacsonyabbnak tűnő portugál átlagkeresetek (nagyjából egyötöde a dán fizetésnek, harmada az osztráknak) is magasan meghaladják a magyar (cseh, lengyel) béreket. Mindez talán még rendben is volna, ha az árak és a megélhetés költségei összhangban lennének a magyar fizetésekkel. Sajnos azonban a megélhetéshez szükséges szolgáltatások árai inkább a köztudottan magasabb életszínvonalú nyugat-európai országok tarifáival vetekednek, sőt, sok esetben felül is múlják azokat.
A benzin ára ékesen példázza ezt a felállást. Magyarországhoz képest Ausztriában valamivel olcsóbb, Németországban, Dániában, Svájcban és Franciaországban körülbelül ugyanannyiba kerül egy liter
szuperbenzin, mint itthon, ezekben az országokban azonban az átlagjövedelem elérheti a magyar fizetések 6-7-szeresét is. Magyarországon autóval rendelkezni egyébként is mást jelent, mint a nyugati országokban. Igaz, hogy egyre több magyar engedheti meg magának, hogy új járművet vásároljon, bár az elmúlt évtizedben az indokoltnál meredekebben emelkedtek az új autó árak (a Trabik aranykora pedig mindenképpen leáldozott), a magyar átlagpolgár számára ugyanakkor még mindig elképzelhetetlen, hogy háromévente új autóra tegyen szert, ami a legtöbb nyugat-európai ember számára természetes. Ráadásul a magyar autósok körében nem csak a benzinárak keltenek felháborodást. Európában szinte egyedülállóan magas az M5-ös autópályán fizetendő, egyszeri útra feljogosító 2400 forintos díj, minden matricarendszer teljes mellőzésével. Lehetne még említeni a szintén alacsony népszerűségnek örvendő parkolási díjat, ami jelenleg a belvárosban 220 Ft/óra, de a közeljövőben várhatóan még emelkedni fog. Mindezt átgondolva megállapítható, hogy sokkal jobban megéri tömegközlekedési eszközökkel járni, bár a környező országokhoz viszonyítva a tarifákkal így sem járunk jól. Szlovákiában például majdnem feleannyiba kerül egy buszjegy, mint nálunk, a bérlet pedig átszámítva körülbelül egy ezressel kevesebb. Úgy tűnik, a legajánlatosabb a dánok mintájára biciklivel kerekezni
Az életstílus egyik jellemzője, hogy ki mire költene több pénzt, ha tehetné. A Gfk felmérése szerint a magyarok listáján első helyen a nyaralás, hétvégi utazás szerepel, második a lakberendezés, majd a ruházati cikk, élelmiszer és autó következik. Nem véletlenül került a nyaralás az első helyre. Különösen a külföldi utak jelentenek komoly anyagi megterhelést a legtöbb magyar család számára. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy a nyugat- európaiak számára az egzotikus utazás nem elérhetetlen álom, hanem évente akár többször is kivitelezhető valóság. Míg egy osztrák vagy mondjuk francia átlagfizetés nagyjából 2000 euró, addig egy egyhetes tunéziai vagy marokkói nyaralás 250-300 euróba kerül – vagyis akár hatszor is elmehet egyhavi fizetésből az osztrák vagy francia átlagmunkás nyaralni. Mostanában itthon is nagyon népszerűek a különféle akciós utak Afrikába. Az egyhetes út ára forintra átszámított 300 eurós ára 74 ezer forint körül alakul. Vagyis amit egy osztrák vagy francia az egyhavi fizetéséből hatszor is megtehet, azt lehet, hogy egy magyar egyszer sem tud kifizetni. Vannak, akik nem is engedhetik meg maguknak a szabadsággal járó bevételkiesést, és a nyugdíjasok többsége is csak az ismerőseit látogatja meg. Habár jelenleg a belföldi turizmus erőteljes reklámozása zajlik, a többségében külföldiek pénztárcájához tervezett, borsos árakat sok magyar szintén nem tudja megfizetni. A budapesti ötcsillagos szállodák szobáinak átlagára 26 ezer forint körül, a négycsillagos szállodáké országosan 12-13 ezer forint körül, a háromcsillagos egységeké pedig 7-9 ezer forint körül alakul. Nem csoda, hogy a nyaralni vágyó magyarok inkább az egyszer?bb apartmanokat, megfizethetőbb falusi szálláshelyeket részesítik előnyben.
2003. 05. 23. (VII/21)
