Vasárnap, december 2-án voksolnak az orosz polgárok parlamentjük alsóházának, az állami dumának a képviselőire. Pontosan három hónapra rá kerül sor az országban az elnökválasztásra. A két esemény azonban szorosan összefügg egymással. A parlamenti választást joggal tekintik úgy, mint az elnökválasztás nyitányát. Feltehetően ugyanis az előbbi eredményétől is függ, hogy milyen formában gyakorolja majd a továbbiakban a hatalmat Vlagyimir Putyin.

Tarolna a Fidesz, kibukna az SZDSZ és az MDFA Fidesz kétharmados többséget szerezne, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások – olvasható a Tárki közvélemény-kutatásában. A biztos szavazó pártválasztókon belül a Fidesz támogatottsága jelenleg 67 százalékon áll, míg a szocialista párté ebben a hónapban 23 százalék. A Tárki novemberi pártpreferencia-kutatásai szerint csak a két nagy párt jutna be a parlamentbe. A biztos szavazó pártválasztók négy százaléka adná voksát az SZDSZ-re, két százaléka pedig az MDF-re. Darálás a koalícióban? Az egészségügyi bizottság leszavazta az MSZP-s Tóth Károly indítványát, melyben a Fidesz által támadott vizit- és ápolási díjat törölte volna el. Ellenben a költségvetési bizottság megszavazta a szocialista renegát felvetését. Egyébként az egészségügyi bizottság mintegy száz olyan módosító indítványra bólintott rá, amelyeket a kormány nem támogatott. A szavazásdömpingben, úgy tűnik, a szocialisták ledarálják a kormány egészségügyi elképzeléseit.

Egy orosz ortodox vallási csoport tagjai föld alatti barlangba zárkózva várják a világvégét, amely szerintük 2008 májusában következik be. Az oroszországi Penza tartomány november közepe óta az esti híradók rendszeres főszereplője, mióta az egyházi és világi hatóságok hasztalan próbálják kicsalogatni a szektatagokat, akik azzal fenyegetőznek, hogy ha erőszakot alkalmaznak velük szemben, felgyújtják magukat. Vezetőjük, Pjotr Kuznyecov ellen eljárás folyik, ezenkívül pszichiátriai kezelésben részesítik, mint kiderült – nem először.

USA: most jön a neheze? A svájci nemzeti bank alelnöke szerint a pénzügyi piacok válsága augusztus óta számottevően mélyült, és a helyzet igen „komoly”. Amerikai szakértők ugyancsak úgy vélik, hogy a hitelválság következményeit tekintve a „neheze még hátravan”. A válságban második tünethullámot várnak, sok tekintetben kifejezettebbet, mint az augusztus 9-től számítható első hullám volt. Amerikai szakértők arra alapozzák az újabb válsághullámmal kapcsolatos jóslataikat, hogy a fellépő visszafizetés-kiesések a fennálló hitelek esetében erős hitelkamat-növekedéshez vezetnek. A Bank of America adatai szerint ez csupán jövőre mintegy 362 milliárdnyi, változó kamatozású hitel esetében áll majd elő. A kamatemelkedés a legtöbb adósnál jelentős, akár több száz dolláros havi törlesztés-növekedéssel jár, és ezt sokan nem bírják majd fizetni.

Új életrajzi könyv jelent meg a legnagyobb francia színésznőnek tartott díva hazájában, Deneuve, a független nő címmel. A ma is aktív, hatvannégy éves sztár nem járult hozzá a kötet kiadásához, ami nem is meglepő, mivel a könyvből fény derül Deneuve édesapjának náci kollaboráns múltjára; az eddig afféle zárkózott, okos és kiegyensúlyozott filmcsillag képében mutatkozó díva helyett pedig egy rideg, számító és boldogtalan nő képe bontakozik ki.