Az adófizető polgárok által személyi jövedelemadójukból (szja) felajánlható
kétszer egy százalék egyike továbbra is csak az általuk preferált egyháznak
járna, de a költségvetésből ehhez kapcsolt állami kiegészítés rendje
megváltozik. Eddig ugyanis minden évben állami pénzeket kellett utalni az
egyházaknak juttatott összeghez, ha az kevesebbnek bizonyult az összes
szja-bevétel 1 százalékánál. A magyar állam és a Vatikán között a Horn-kormány
idején született megállapodás értelmében az állami kiegészítés mértéke az
szja-ból befolyt adóbevétel minimum 0,5 százaléka, de az azóta eszközölt
módosítások miatt idén például már 0,9 százalék volt. Mindez magyarra fordítva
azt jelenti, hogy miközben 2006-ban az adófizetők „csak” 4,126 milliárd forintot
ajánlottak fel az egyházaknak, végül csaknem 12 milliárdot utaltak át számukra,
mivel az állami kiegészítés megközelítőleg 7,5 milliárdos többletet jelentett.
A kiegészítést eddig is és ezután is az egyházaknak címzett rendelkezések
arányában osztják el a felekezetek között, viszont az új szisztéma szerint az
állam a jövőben csak egy forintot tesz hozzá minden felajánlott egy forinthoz.
Ennek értelmében az éves szja-bevétel 1 százalékának és az adózók által
felajánlott összegnek a különbsége képezi az egyházaknak adandó kiegészítés
alapját, azzal a megszorítással, hogy a felekezetek legfeljebb annyi kiegészítő
támogatást kaphatnak, ameny-nyit ténylegesen felajánlottak számukra az adózók.
Lapértesülések szerint a kormány már jövőre bevezette volna az új rendszert, de
az általuk meghívott tradicionális felekezetek képviselői költségvetési
problémákra hivatkozva azt kérték, hogy legalább két év csúsztatással
hatályosuljon az új szabályozás. Addig is – ahogyan azt a szaktárca vezetője,
Hiller István tervezi – lesz idő átvilágítani az egyház-finanszírozás teljes
vertikumát.
Azon egyházi érveket pedig, melyek az új szabályozás kapcsán 30 százalékos
bevételkiesésről panaszkodnak, a kormány azzal veri vissza, hogy a folyamatosan
szaporodó felajánlásokhoz arányosan növekvő állami kiegészítés jár, vagyis az
egyes felekezeteknek egyre inkább érdeke még több adófizető bizalmát elnyerni.
Arról nem is beszélve – így a hivatal –, hogy az igazságosság követelményének
jobban megfelel, ha a civil szférában már működő elvet honosítják meg a
felekezeti szférában is.
2007. 11. 30. (XI/48)
