Barack Obama válságmentő csomagja 50 millió dolláros különtámogatást juttatna az amerikai művészetnek, 400 millió dollárt pedig a globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatások ösztönzésére fordítana. Az eredetileg 825 milliárdos terv a képviselőház jóváhagyása után most a szenátus elfogadására vár. Az elnöknek azonban nincs könnyű dolga: még egyes demokrata szenátorok is tartanak az állami óriásköltekezés következményeitől. Ráadásul Obama két miniszterjelöltje visszalépésre kényszerült adóügyek miatt.

Kevesebb mint egy héttel az izraeli választások előtt a felmérések szerint szorosabbá vált a verseny a két leg-nagyobb párt, a Likud és a Kadima között. A február 10-ei szavazáson egy fordulóban pártlisták között választhatnak az izraeliek. Az, hogy ki alakíthat koalíciót, Benjamin Netanjahu vagy Cipi Livni, elsősorban attól függ, melyik párt kapja a legtöbb szavazatot. Netanjahunak – ha a Likud jól szerepel – nagyobb a mozgástere, mivel a várható 26-30 mandátuma mellett számíthat a Sasz leendő képviselőire (10-11) és a jobboldali nemzeti vallásos pártokra (8-9 képviselő). Ez azonban nem elegendő a minimum 61 fős többséghez. Cipi Livni a Kadima (23-25) mellett a meggyengült Munkapártra (15-17) és a volt kommunista párttal egy listán induló Merecre (6) támaszkodhat. (Rajtuk kívül az arab pártok juthatnak be a knesszetbe, összesen 7-8 hellyel.) Ez a baloldali koalíció még kevesebbre mehet egyedül. A mérleg nyelve az idei választás nagy nyertese, Avigdor Lieberman, a Mi Izraelünk elnevezésű párt vezetője lehet, aki a közvélemény-kutatások szerint 16-18 mandátumra számíthat. Liebermant külföldön az izraeli arabok elleni éles kijelentései alapján a jobboldal természetes szövetségesének tartják. Netanjahu fel is ajánlotta Liebermannak az együttműködést és egy vezető miniszteri posztot. A két párt azonban vetélytárs is, így Lieberman nem nyilatkozott arról, hogy elfogadná-e az ajánlatot. Elemzők szerint arra vár, hogy ha a választáson a Kadima esetleg megelőzi a Likudot, és Simon Peresz elnök Livnit kéri fel a kormányalakításra, akkor szabadon választhasson koalíciós társat. Lieberman ráadásul elképzelhetőnek tartja Jeruzsálem felosztását és a ciszjordániai zsidó települések felszámolását (amit Netanjahu nem), valamint támogatja a kormányzási rendszer megváltoztatását, ami a Kadima programjában is sze­­repel. Így ha nem is szívesen („Lieberman nem az én esetem” – mondta Ehud Barak, a Munkapárt vezetője), de összeállhat egy Livni–Lieberman–Barak koalíció, ami Netanjahu bukását és politikai pályafutásának a végét jelenthetné. De nem szabad kihagyni a számításból a Lieberman ellen korrupciós ügyben indított rendőrségi vizsgálatot, amely alapján az izraeli főügyész még a választás előtt vádat emelhet a politikus ellen. Ebben az esetben a reménybeli királycsinálóból lehet bukott politikus… És bármilyen összetételű kormány alakul, a legfontosabb döntéseket Barack Obamával is egyezetni kell majd.

Lapunk megjelenése napján rendezik meg a Magyar DJ Válogatott Partyt. A rendezvény nagy visszhangot váltott ki, de inkább a résztvevők és a bejelentés körülményei, mintsem az apropója miatt. A különlegességet az adja, hogy Nyitrai Zsolt fideszes képviselő és Voksán Virág playmate – akiről az elmúlt hetekben inkább pornóbotránya kapcsán lehetett olvasni – is lemezlovasként fog fellépni a jótékonysági esten. A „nemes célú, fiataloknak szóló buli” bevételét a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona javára ajánlják fel.

Soha nem lesz székelyföldi autonómia? „Soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, mivel Románia egységes, szuverén nemzetállam” – jelentette ki Traian Basescu román államfő kétnapos magyarországi látogatásán. Sólyom László köztársasági elnök válasza szerint Magyarország továbbra is támogatja a székelyföldi területi autonómiát.

Egy kilencéves kislány megerőszakolását imitálták osztálytársai Szegeden; kisfiúk társuk szexuális alázását vették mobilra Szigetvár közelében. Egy gimnáziumi tanárnő perverz fotói a világhálóra kerültek Marcaliban; és három mohácsi kislány ellen – a gyanú szerint – jó hírnévnek örvendő rajztanáruk követett el erőszakot. Megdöbbentő botrányok.

Bezárhat a sarkadi Tesco áruház. A döntésnek semmi köze a gazdasági válsághoz, kizárólag a megsokasodott lopások következménye lenne a példátlan lépés. A balhékat, amelyek sorát eladóverések is tarkítják, egy roma társasághoz kötik a helybeliek.

Továbbra is keresi a kormány azt a 200-300 milliárdot, amivel megakadályozható a költségvetés bedőlése. Míg a közgazdászok jelentős hányada a szociális juttatások lefaragásában és az adórendszer átalakításában látja a megoldást, a szaktárca vezetője éhséglázadás rémképét vetíti előre arra az esetre, ha a segélyeket drasztikusan „visszametszenék”.

A napokban jelent meg Grüll Tibor ókortörténész legújabb munkája „A kövek kiáltanak – 50 történeti dokumentum az Újszövetség tanulmányozásához” címmel a Szent Pál Akadémia gondozásában. A szerzõvel – aki lapunkban is rendszeresen publikál – a Biblia történeti hitelességérõl, az etnikai vagy áltudományos indíttatású történelemhamisításról, illetve a judaizmus és a kereszténység régészeti leleteinek egymásra találásáról beszélgettünk.

„Mindenkinek van egy álma. Hogy híres legyen, hogy népszerû legyen, hogy blogger legyen” – hirdeti a Magyar Blogcsomópont weboldala. „Legyél trendi! Írj blogot!” – harsogják az ifjúsági magazinok címlapjai kamasz célközönségük felé. De vajon mit üzennek majd ezek a szövegek az utókornak? Milyen értékeket örökítenek át a következõ nemzedékeknek?

A két izraeli katona csak lassan, lépésről lépésre tudott előrehaladni Gáza város kanyargós utcáin. Ha nem vigyáznak, a következő lépésük az utolsó is lehet – mindketten jól tudták, milyen borzalmas sérüléseket okoztak már a Hamasz-terroristák rejtett robbanó csapdái. Feladatuk – sok társukkal együtt – a rejtőzködő terroristák és az általuk használt Kasszam- és Grad-rakéták felderítése és semlegesítése volt. A járőrözés hamarosan különös, már-már misztikus fordulatot vett. A gázai hadművelet során, január közepén történt esetről a Jerusalem Post számolt be.

Felelőtlenséggel vádolja a brit kormány zöld tanácsadója azokat a szülőket, akik két gyermeknél többet vállalnak, mivel ezzel elhordozhatatlan terhet okoznak a környezet számára. Nem Jonathon Porritt az első, aki radikális megoldást javasol a túlnépesedés problémájával szemben.

Cigányok és romák

A tavaly ősszel ki­pattant krízis óta most – január végén – tartottak először nemzetközi gazdasági konferenciát a világ vezetői. A svájci Davosban, közel 2500 résztvevő 5 napon keresztül arra kereste a választ, hogy miként épüljön fel a „válság utáni világ”, de a „meg­egyeztünk, hogy ten­nünk kell valamit” deklarálásán túl nem sokra jutottak.

Vihar előtti csend. Valami készül, de hogy pontosan mi, ma még senki sem látja. A napokban rendezett rendkívüli parlamenti ülésen mindenesetre kiderült, hogy a kormány lépésekre szánta el magát, ahogy a miniszterelnök fogalmazott: az elmúlt húsz év legradikálisabb szociális reformján dolgoznak. A második Gyurcsány-csomagon. Úgy látszik, egy világgazdasági válság kellett ahhoz, hogy a magyar kormány nekifogjon a lassan két évtizede halogatott reformok kivitelezésének. A válságnak az Európai Uniót s benne hazánkat is súlyosan érintő következményei a jelek szerint arra is rákényszeríti, rábírja a politikai elitet, hogy egy asztalhoz üljenek, és ha fogcsikorgatva is, de elkezdjenek egyezkedni. Bokros Lajos szerint a válság kapcsán létrejöhet az a kritikus tömeg, amely szükséges a reformok beindításához. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint azonban súlyos megszorításokon dolgozik a kormány. Számos adószakértő úgy vélekedik, hogy megfelelő az az irány, amit a kormány kitűzött maga elé, ám a kilátásba helyezett 1000 milliárdos adóátrendezést, állami kiadáscsökkentést nem lehet egy év alatt megvalósítani, erre legalább három évre van szükség. Mivel szigorúan tartani kell az államháztartás mértékét, nincs lehetőség adócsökkentésre, de az egyes adónemek átvariálása révén a most kritikus helyzetbe kerülő munkahelyek védelme érdekében lehetséges csökkenteni a munkára rakódó terheket. A kormány tervei szerint a vállalkozások talpon maradása érdekében érezhetően mérsékelni kell a járulékok mértékét. Ennek ára viszont az állami kiadások szűkítése, másként fogalmazva, számos megszokott, berögződött állami juttatás megnyirbálása. Gyurcsány Ferenc szavaiból kitetszik, hogy készek ledönteni a tabukat, azaz csökkenteni vagy akár meg is szüntetni olyan szociális juttatásokat, mint például különféle kedvezményeket, a családi pótlékot vagy a szocpolt. Sőt a tervek között szerepel a vagyonaink megadóztatása is. Kiszivárogtatott információk szerint a kormány megszüntetné a lakásépítési kamattámogatást, illetve szűkítené a szocpolhoz jutás feltételeit is. Hajlik arra, hogy a családi pótlékot ne alanyi jogon ossza ki, hanem – a szülők jövedelmének megfelelően – rászorultsági alapon. Arról persze, hogy mekkora bevétel esetén nem rászorult egy család, nem hallani. Szintén az elképzelések között szerepel, hogy a családi pótlékot hozzácsapnák a jövedelemhez (azaz felbruttósítanák), és ezután kellene fizetni a személyi jövedelemadót. Ez – az ígéret szerint legalábbis – az átlagos és az ennél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők esetében nem jelentene bevételkiesést, ám a magasabb keresettel rendelkezők automatikusan kevesebb családi pótlékot kapnának. Ez utóbbi „elegánsabb” módja lenne az állami kiadások szűkítésének, és nem kellene a rászorultsági kérdést feszegetni. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gyest és a gyedet, illetve a nyugdíjat érintetlenül hagyják a változások. Változnának a személyi jövedelemadó paraméterei is. MSZP-s körökből származó információk szerint akár 7 százalékkal is csökkenne a mostani 18, illetve 36 százalékos kulcs, miközben 3 millió forintra emelkedne az alsó kulcshoz tartozó összeghatár.  A kormány engedett a különféle közgazdasági műhelyek álláspontjának, mely szerint csökkenteni kell a munkára rakódó terheket és emelni a fogyasztásra, illetve a vagyonra kivetett adók mértékét. Ennek jegyében emelkedne az áfakulcs. A miniszterelnök „szolidnak” titulálta az emelés mértékét, de ebbe 1-2 vagy akár 2-3 százalék is beleférhet. Ez havonta néhány ezer forintos többletet jelentene. Emiatt emelkedne az infláció, de az államkassza szempontjából nem mellékes tényező, hogy minden 1 százalékos áfaemelés 90 milliárdos pluszbevételt jelentene.  Fel kell készülni arra is, hogy adózni kell a különféle vagyonunk után. Amíg ugyanis az unióban 5-8 százalék körüli a vagyont, az ingatlant, a különféle megtakarításokat, bankbetéteket terhelő adók mértéke, addig nálunk ez csupán 2 százalék. A szak­értők ebben az adónemben látnak nagy mozgásteret. Úgy látszik, a miniszterelnök időt ad arra, hogy ráhangolódjunk a várható fejleményekre, ugyanis a vagyonadóval kapcsolatban nem árult el részleteket. Így ma még nem tudható, milyen értékek is tartoznának ezen adónem alá: ingatlanok csupán vagy esetleg műtárgyak, banki, tőzsdei megtakarítások vagy éppen életbiztosítások is. Ezek mértéke sem mindegy. Mint emlékezetes, tavaly már felmerült az ingatlanadó bevezetésének ötlete, ám az erős ellenállás miatt végül is elnapolták a témát. Akkor az ingatlan értékének 0,01 és 0,05 százalék közötti adójáról hallottunk. A magasabb kulcs esetében ez egy átlagos, 15 milliós lakás után évi 75 ezer forintos fizetnivalót jelentene. Nem mindegy az sem, hogy lesz-e értékhatár, és csak a drágább ingatlanok után kellene-e adózni, vagy egy 40 négyzetméteres panellakás is adóköteles lesz. Gyurcsány Ferenc mindenesetre annyit elárult, hogy jelenleg az önkormányzatok által beszedett 80 milliárdnyi vagyoni típusú adó mértékét nem múlja felül az új adó. Az is kérdés, hozzá mer-e nyúlni a kormány két, immár szent tehénné merevedett területhez: az egészségügyhöz, illetve az oktatáshoz. A tavaly márciusi népszavazási fiaskó után – bár a jelen helyzetben indokolható lenne, de – meglehetősen merész lépést jelentene újra fizetnivalót találni az egészségügyi szolgáltatások vagy a tandíj területén.A vállalkozások nyertesei lehetnek a készülőfélben levő adóváltozásoknak. Az elképzelés szerint – lemondva 230 milliárd forintról – a kormány eltörölné a magánszemélyekre, illetve a cégekre kivetett különadót. Megmaradna az ekho és az eva, és csökkenne a bérre rakódó járulékok mértéke. A lapunknak nyilatkozó Nyeste Orsolya szerint jó az irány, hasonló lépéseket jóval korábban meg kellett volna már lépni, hogy javuljon a vállalkozások helyzete és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás. Az Erste Bank elemzője szerint azonban minden a számoktól függ, 1-2 százalékos járulékcsökkenés ugyanis nem hozná el a kívánt pozitív változást.

„Attól tartok, muszáj lesz saját kezembe venni az ügyet, ha már az igazságszolgáltatás sem tudott segíteni. Az sem érdekel, ha börtönbe kerülök” – beszélgetésünk ötödik percében közli ezt Herédi Antal. Kimérten, indulat nélkül mondja. A gazda pirtói tanyáján ülünk, a család 2003-ban kezdõdött kálváriáját hallgatom.

Miközben Európában egyre kevesebben halnak meg rákban, addig Magyarországon egyre többen. Az Európai országok közül nálunk telik el a leghosszabb idő a rák kialakulása és felfedezése között, s nálunk kezdődik el legkésőbb a kezelés is. A betegség kialakulását nem tudjuk száz százalékosan meg­előzni. Az viszont, hogy a panaszokat még nem okozó, alattomosan jelenlevő rákot időben észrevegyük a szűrések révén, mindenkinek egyéni fele­lőssége.

A jelek szerint Európát is egyre inkább megtépázza a gazdasági válság szele. Izland, amelynek pénzügyi rendszere a térségben elsőként omlott össze, immár kormányváltásra is kényszerült, az elemzők pedig már azt találgatják: vajon ki lesz a következő „áldozat”. A munkanélküliség növekedése, az életszínvonal csökkenése Izland után már Lettországban, Litvániában, Oroszországban, Franciaországban és Bulgáriában is az utcára küldte a tömegeket, így sokan aggódva figyelik, mikor hol elégelik meg az emberek a nadrágszíj szorosabbra húzását.

„Szomorú nap ez Phelps számára, de még szomorúbb szülõk és fiatal atléták millióinak, akik tavaly augusztusban minden versenyét végigkövették. Milyen csalódottak is lehetnek most, hogy egy hatalmas hõs, egy olyan ember, akiben bíztak, olyan illegális dolgot tett, ami miatt most mentegetõzni kényszerül” – így adott hangot nem titkolt csalódottságnak a világ legsikeresebb olimpikonjának erkölcsi botlásáról Amerika legnagyobb példányszámú lapja, a USA Today egyik publicistája.

Számos oka van annak, amiért a Symbol tökéletes esküvőhelyszín. Például azért, mert hét különböző stílusú és rendeltetésű egységből áll, így a legkülönfélébb igényeket is kielégíti. De említhetnénk az egyedülálló hangulatú designt vagy a gazdag és változatos étlapot is.

Budai Bernadett kormányszóvivõ látványosan illusztrálta nemrég, hogy hazánkba is megérkezett az influenzajárvány. A vasárnapi rendkívüli kormányülés után tartott sajtótájékoztató végén lett rosszul, és össze is esett volna, ha a kormányfõ nem kapja el. Esete jól mutatja, hogy az influenza hirtelen támadja le az embert, sokszor magas lázzal, erõs levertségérzéssel. De nem csak a tünetek lehetnek súlyosak, a betegség megterhelõ lehet az egész szervezet számára.