A 12 ezer lelkes Békés megyei településen nem számítanak újdonságnak a valamivel több, mint egy éve megnyitott Tesco áruházban tapasztalt jelenségek. Volt butikosok, bolti eladók legendákat mesélnek a fizetés nélkül távozó vevőkről, megfélemlítésekről és zsarolásokról. Azt mondják, a településen élők bizonyos köreiben – ez alatt romák egy csoportját értik – tradíció az ilyenfajta „bevásárlóturizmus”. Számukra nem volt meglepő, hogy az új áruházat is ellepték a bolti szarkák, akik egyre agresszívebben vették el, ami megtetszett nekik. A vagyonőrök sem tudták egy idő után ellensúlyozni a gondokat, így jelenleg öt vagyonőr, köztük kutyás biztonsági ember is vigyáz a szupermarket rendjére, vagyonbiztonságára és a dolgozókra.
A helyszínen szombat délutáni álmosság fogad bennünket, néhány vásárló lézeng a parkolóban a szemerkélő esőben. Az ostromállapotnak semmi jele, csak a kutyás biztonsági ember figyeli a rendet egykedvűen az áruház előtt. Egy autó csomagtartójába félig elmerülő férfit kérdezek az állapotokról. Igyekszik tárgyilagos és nem elfogult lenni, de ami itt megy – mondja –, az a demokrácia rémálma. „Nézze, itt mindennaposak voltak a lopások, s emellett nem egy esetben tettlegesen bántalmazták az itt dolgozókat. Ha napközben jöttem vásárolni, kétszer is elhajtottam a bolt előtt, mert ha a parkolóban állt a bál, akkor inkább máshova mentünk bevásárolni az asszonnyal” – magyarázza.
Közben megérkezik a felesége, aki azonnal átveszi a szót, miközben karjával csendre inti a férjét. Egyszer mégis sikerült egy balhézó kisebbségi társaságba belefutniuk, akik vidáman egymást kérdezgették: „Na, mit loptatok a csórelási központbú?” A fiatalokból álló csapat hangoskodásának az autójukban ülő rendőrök is fültanúi voltak. Az asszony azt mondja, arra számítottak, hogy az egyenruhások közbeavatkoznak, de csak csendben hallgatták a provokációt.
Az áruházba belépve a biztonsági őrök diszkrét sokaságára figyel fel az ember. Négyen állnak, mint a szobrok, árgus szemekkel figyelve a bolt rendjére. A dolgozókkal igyekszem beszélgetni, de itt nyoma sincs a vidéki nyájasságnak, mindenki csendben kéri, hagyjam békén. Az egyik árufeltöltő aztán megtöri a csendet: elmondása szerint ritka az olyan nap, hogy a már-már rendszeresen visszatérő bolti szarkák ne dézsmálnák meg az árukészletet.
A közelmúltban egy biztonsági őrt is bántalmaztak, mert tetten érte az egyik gyereket. „Az anyjával volt a tizenéves kislány, és csak úgy lazán rakta a zsebébe a kibontott rágót, csokit. Az őr azonnal intézkedett, de az anyja ott a pénztár előtt ordítva nekiesett, és mielőtt bármit tehetett volna, lekent neki egy hatalmas pofont” – mondja interjúalanyom, hozzátéve, hogy az utóbbi időben ez már nem számított különlegesnek, hiszen korábban a boltvezetőt is felpofozták. A sarkadi rendőrök szinte naponta járnak ide, egymást érik a bejelentések, a balhék.
A legutóbbi eset éppen egy hete történt, meséli az egyik biztonsági ember, miután, hallva az árufeltöltővel való eszmecserénket, neki is megered a nyelve. Elmondása szerint egy igen népes família tagjai többen álltak be a pénztárhoz. Közben egy hozzájuk tartozó óvodáskorú kislány egy szívószálas csokis tejitallal fizetés nélkül inalt el a pénztártól, és a kasszasoron kívül hagyott babakocsira akasztott szatyorba szerette volna rejteni a zsákmányt. A pénztáros megszólította, s ezt követően szabadultak el az indulatok. Egy sorban álló fiatalabb nő leköpte, majd egy másik férfi arcon ütötte a meglepett pénztárost, akit egy dobozos tejjel is meg akartak dobni. A família tagjai azt sérelmezték, hogy az alkalmazott erélyes hangon szólt rá a kislányra. A rendőrök kiérkezésekor azzal is fenyegetőztek, hogy feljelentik az alkalmazottat a gyerek veszélyeztetéséért.
Az önkormányzat igyekszik a kialakult helyzetet gyorsan megoldani, ezért a testületi ülésen napirendre tűzték a kérdést. Az egyik köztiszteletben álló helybéli polgár név nélkül nyilatkozva úgy fogalmaz: „Nem vagyok rasszista, de itt helyben mindenki tudja, kik azok, akik ezeket a balhékat csinálják. Jó pár roma család a Keresztúri útról, akiket még a saját népük is megvet.” Egyik beszélgetőtársam, egy roma származását vállaló kereskedő csak bólogat, majd hozzáteszi: sajnos ő is látta, mi folyik a Tescóban, és emiatt szégyelli is magát. A családjának meg is tiltotta, hogy az üzletbe menjenek, mert nem akarja, hogy a gyerekei ezt a mentalitást lássák.
A testületi ülésen a sarkadi Tesco vezetője azt is elmondta, hogy a szupermarket megnyitásakor, 2007 októberében 200 bevásárlókosaruk volt, ma mindösszesen 20 van meg belőle. Történt olyan eset is, hogy a lopott árut – mosóport, kávét – a bevásárlókosárral együtt vitték el. A képviselők a testületi ülés végén határozatban ítélték el a bűnelkövetőket, akik ellen a leghatározottabban fel kívánnak lépni. A Tescót pedig arra kérik, hogy ne zárja be sarkadi üzletét.
2009. 02. 06. (XIII/6)
