Évente 3,2 millió európai lakos betegségéért és a népességfogyás egynegyedéért felelős a rettegett kór. Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente 66 ezer az újonnan diagnosztizált esetek száma, míg 33-34 ezren halnak meg daganatos betegségben. A daganatos halálozási statisztikák terén Magyarország a hetvenes évek óta a nemzetközi statisztika élén áll. A férfiaknál eddig is a tüdőrák állt az első helyen, de most a hölgyek is „utolérték” őket, így a nőknél eddig vezető emlőrák a harmadik helyre szorult vissza. A vastag- és végbélrákok állnak a második helyen. A fej-nyaki rákok száma emelkedő tendenciát mutat, míg a gyomorrák előfordulása örvendetesen csökken.
A betegség gyógykezelése világszerte rendkívül költséges, ezért az Európai Rákellenes Tömörülés megadta a minimális protokollelvárásokat a tumordiagnosztika és -terápia területén, melyeket elvileg minden országban alkalmazni kellene. Telekes András, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa a daganatok.hunak nemrég így nyilatkozott: sajnos Magyarországon nem olyan a gazdasági helyzet, hogy a drága onkológiai kezeléseket államilag minden szinten finanszírozni lehetne. A főorvos állítása szerint szétszakadóban van az egészségügy: a gazdagok a saját pénzükből szinte minden kezeléshez hozzájutnak, illetve külföldön kezeltetik magukat, a szegényebbek viszont adott esetben kénytelenek beérni az úgynevezett „inferior”, vagyis nem hatástalan, de nem is a legkorszerűbb kezelésekkel. „Ha Magyarországon valamire tényleg pénzt kellene fordítani, akkor az az onkológiai betegek ellátása. Lehetetlen helyzet, hogy orvosként dönteni kelljen olyan kérdésekben, hogy ha van például száz daganatos beteg, akkor vagy negyven megkapja az adott pillanatban leghatékonyabb ellátást, és hatvan nem kap kezelést, mert kimerült a költségkeret, vagy mind a száz kap valamilyen kezelést, de egyik sem a legkorszerűbbet. Ez olyan morális csapda, amibe egy társadalomnak nem szabadna a gyakorló orvosokat kényszeríteni” – mondta el Telekes.
A rákbetegek gyógyulási esélye ma 35 százalékos, a problémát tehát a megelőzésnél kellene megragadni. Tény, hogy a magyarországinál kedvezőbb gyógyulási arányokat felmutató országokban sokkal elterjedtebb a daganatok korai szűrése és a helyes életvitel. Az utóbbi időben mind a megelőzés, mind a gyógyítás terén előtérbe került az életmód fontossága.
Túlsúly és dohányzás
Egy biztos: a rák kialakulását teljes mértékben nem tudjuk megelőzni, hiszen minden daganattípusnál szerepet játszik az öröklődés, illetve olyan környezeti ártalmak is, melyeket nem tudunk kiküszöbölni. Az egészségtudatos életmóddal azonban mi magunk is sokat tehetünk a megelőzésért. Nem kell szélsőséges dolgokra gondolni, egyszerűen csak a túlsúly elkerülésére (mert kiderült, hogy ez növeli számos daganatos betegség kialakulásának kockázatát, valamint rontja a gyógyulás esélyeit) vagy a felelősségteljes szexuális életre (lásd hepatitis B és C, illetve humán papilloma vírusok daganatkeltő hatása) vagy a tűző naptól való óvakodásra. A tüdőrák elleni küzdelem pedig szinte egyenlő a dohányzás elleni küzdelemmel.
Az elhízás és a helytelen táplálkozás tekintetében a kulcsszó a túlzás: túl sok evés túl kevés mozgással kombinálva az onkológiai statisztikákat is jelentősen rontja. Az elmúlt évek kutatásai olyan meglepő eredményeket mutattak, miszerint az alultáplált emberek helyett a túltápláltak között voltak magasabb arányban a rákos betegek, különös tekintettel az emésztőszervi megbetegedésekre. Összefüggéseket mutattak ki az elhízás és a vastagbél, végbél, emlő, méh, vese, nyelőcső rákos megbetegedése és feltételezhetően a hasnyálmirigy-, máj-, epe- és prosztatarák között is.
Lőrinczné Táborfi Julianna, az Országos Onkológiai Intézet Élelmezési Osztályának dietetikus vezetője a Heteknek úgy nyilatkozott, hogy a daganatos betegségek kialakulása körülbelül 30-40 százalékban táplálkozási hibákra vezethető vissza. Meglepő módon nem az adalékanyagok és a tartósítószerek a legjelentősebb veszélyforrások, hanem például a zsírok és olajok sütésekor képződő karcinogén, vagyis rákkeltő anyagok. A másik fontos felfedezés, hogy a túlzott mértékű húsfogyasztás, elsősorban a vörös húsok (marha, sertés, juh), valamint az erősen sózott, pácolt, füstölt húsok fogyasztása növeli a gyomor-, vastagbél-, prosztata- és hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát.
A szakember szerint tapasztalati tény, hogy az egészségtelen táplálkozási szokások megváltoztatása, vagyis a zsír-, só- és cukorfogyasztás visszaszorítása, az alkoholfogyasztás csökkentése, a zöld, sárga, vörös színű gyümölcsök, zöldségfélék, teljes kiőrlésű gabonafélékből készült pékáruk fogyasztásának rendszeresítése, a direkt hatású rákkeltő anyagok kerülése a daganatok előfordulási gyakoriságát csökkentik. Véleménye szerint a megelőzés terén a legtöbbet azzal tehetünk, ha a napi étrendünket úgy állítjuk össze, hogy annak fele – ha lehet, nyers – zöldség és gyümölcs legyen. Ezzel az egészséges táplálkozáshoz szükséges rostanyagokról is gondoskodunk, valamint vitaminok, ásványi anyagok és létfontosságú enzimek forrásairól is. A szakember szerint érdemes odafigyelni a zöldségek és gyümölcsök vegyszermentességére is. Javaslata, hogy az ellenőrzött forrásból vagy az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termékeket részesítsük előnyben.
Szűcs Zsuzsanna dietetikus, a Nestlé táplálkozási szaktanácsadója a téma kapcsán lapunknak kiemelte, hogy a daganatos betegségek kialakulását jelentősen gátolja az antioxidáns hatású növényi hatóanyagok, valamint az élelmi rostok megfelelő mértékű fogyasztása. A túlzott alkoholfogyasztás viszont bizonyítottan rizikófaktor. Évtizedek óta sokat támadják az édesítőszereket is, azonban a kutatások nem igazolták a negatív véleményeket. Számos növényi hatóanyagról bizonyosodott be – melyek megtalálhatók például a brokkoliban, a paradicsomban, a szőlőmagban vagy a szójában –, hogy segíthet a rákos betegségek megelőzésében. A dietetikus elmondása szerint a külső forrásból származó antioxidánsokkal szemben a szervezet belső antioxidáns-rendszere a leghatékonyabb, amely azonban helytelen táplálkozás, betegség vagy stressz hatására felborulhat. Ilyenkor megnövekedett szerepet kapnak a táplálkozással bevitt antioxidánsok, melyek többek között a gyümölcsök és a zöldségek jellegzetes alkotóelemei.
Megelőzés szűréssel
A rosszindulatú daganatok hatékony gyógyításához elengedhetetlen lenne a korai diagnózis, ám a magukat egészségesnek érzők rendkívül alacsony arányban vesznek részt még a szervezett szűrővizsgálatokon is. (Nagyjából kétmillió nő van az országban, aki soha nem ment még el méhnyakrákszűrésre.) Az Egészségügyi Minisztérium ebben az évben 80-100 millió forintot szán a szűrés propagálására, ami kevesebb, mint egyetlen vastagbélrákos beteg háromévi kemoterápiás kezelése.
A szervezett szűrővizsgálatokat az ÁNTSZ koordinálja. Jelenleg a következő szűrések zajlanak ilyen módon: 45 és 65 év között kétévenként emlőszűrés (mammográfia); 25 és 65 év között háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés; 45 és 65 év között a gyomor-bélrendszeri eredetű vérzés szűrése.
Számos más egyszerű vizsgálat is létezik még, melyek elvégzését mindenki maga kezdeményezheti. A szájüreg vizsgálata, fogorvosi kontroll 45 éves kortól évente; prosztatavizsgálat 40 és 70 év között évente; bőrgyógyászati ellenőrzés, anyajegyek vizsgálata 20 éves kortól évente (sok anyajegy esetén félévente). Hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat: 30-40 éves kortól néhány évenként; és idetartozik az is, ha valaki tüdőszűrést szeretne végeztetni, de nem lakik olyan helyen, ahol ez kötelező lenne. A családorvos és a média felhívhatja a figyelmet a szűrések időszerűségére és szükségességére, de elmenni senki helyett nem tudnak. (Összeállították: Csingár Edit, Ipolyi-Topál Gitta, Makki Marie-Rose)
2009. 02. 06. (XIII/6)
