A képviselőházban csak kis többséggel fogadták el Obama 825 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagját. Nemcsak a republikánus oldalról utasították el, hanem 11 demokrata is a tervezet ellen szavazott. A kritikusok amiatt ellenzik a javaslatot, hogy túl sok felesleges kiadást tartalmaz. David Dreier republikánus képviselő elmondta, a 627 oldalas javaslat azt jelenti, hogy 1,18 milliárd dollár jut minden egyes oldalra. Véleménye szerint pedig a tervezet egyszerűen nem méltó az új elnök aláírására.
Mások úgy vélekedtek, hogy a program valójában egy kívánságlista, amely jól bevált liberális demokrata prioritásokat tartalmaz. A tervezetben többek között 50 millió dollárt szavaztak meg az amerikai művészet támogatására, 400 milliót a globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatások támogatására, 2,4 milliárd dollárt a szénmonoxid megkötésével foglalkozó projektekre, 650 milliót pedig a digitális műsorszórásra való átállás támogatására. 335 millió dollárt szánnak a szexuális úton terjedő betegségekkel kapcsolatos felvilágosításra. 150 millió dollár jutna például a Washingtonban található Smithsonian Intézet felújítására, amely a kormány irányítása alatt álló oktatási, kutatási intézet és múzeumegyüttes, és 600 millió a kormányzati dolgozók új autóbeszerzéseire. Ezenkívül a csomag 1 milliárd dollárt különít el a 2010-es népszámlálásra. A csomagban összességében 275 milliárd dollár jutna adócsökkentésekre, 550 milliárd dollár pedig új kiadásokra.
A javaslat most a szenátus elé került, ahol Obama eredetileg könnyű győzelemre számított. A republikánusok mellett azonban több demokrata szenátor is megkérdőjelezi a már közel 900 milliárd dollárnál tartó csomagot. A demokraták igyekeznek a törvényjavaslatot elfogadhatóbbá tenni, ezért a kiadások lefaragásán dolgoznak, miközben növelni szeretnék az infrastruktúrára, a lakásválságra és az adócsökkentésekre szánt pénzt. Mindkét oldal egyetért abban, hogy szükség van az állami beavatkozásra, éppen ezért az egyensúlyt keresik az adócsökkentések és az infrastrukturális kiadások között. Az elnök arra számít, hogy a csomag február közepére aláírásra kész állapotban lesz.
Mindemellett a kormányalakítás sem halad zökkenőmentesen. Úgy tűnik, Obama stábja igyekezett elkerülni, hogy a Clinton-kormány által elkövetett hibákat megismételje, például, hogy túl sokat várjanak a kormányzati és miniszteri kinevezésekkel, és hogy olyan kérdéseknél ragadjanak le, mint a melegek helyzete a hadseregben. A gyors személyi döntések közben azonban úgy tűnik, elsiklottak a jelöltek adófizetési gondjai felett. A héten emiatt Obama elnök két kiszemeltje kényszerült visszalépni. Tom Daschle, akit az elnök az egészségügyi és humánszolgáltatási miniszteri posztra jelölt, adóbevallásában elfelejtette feltüntetni, hogy egy barátja autóját és sofőrjét vette igénybe. A szenátus korábbi többségi vezetője azóta kifizette a több mint 128 ezer dolláros adóhátralékot, de bírságot és késedelmi kamatot kellett fizetnie amiatt is, hogy adóbevallásából hiányzott egyhavi jövedelme, amely egy tanácsadó ügyfelétől származott 2007-ben, valamint hamis jótékonysági adólevonásokért is megbüntették.
Obama az adózási problémák felmerülésekor még kijelentette, teljes mértékben ragaszkodik Daschle kinevezéséhez. A miniszteri szék várományosa azonban nyilvánosan bocsánatot kért amiatt, hogy nem tett eleget adófizetési kötelezettségének, majd úgy döntött, visszalép. Az elnök ekkor „szomorúan és sajnálattal” tudomásul vette a jelölt visszalépését, akiről egyébként megjegyezte, hogy rendkívül alkalmas lett volna a posztra. Később a CNN-nek adott interjújában egy szokatlanul nyers kifejezéssel ismerte el a saját felelősségét a döntésért. Daschle előtt egy másik neves Obama-jelölt is lemondott szintén adófizetési gondok miatt, bár ezek kisebb mértékűek voltak, mint az egészségügyi miniszterjelölté. Nancy Killefer a költségvetési reformokat felügyelte volna a szövetségi kormányban.
Obama jelöltjei közül korábban már kiderült, hogy Timothy Geithner, akit az elnök a pénzügyminiszteri posztra választott, évekig nem adózott, és munkavállalói engedély nélkül alkalmazta bevándorló házvezetőnőjét. A szenátus ennek ellenére megerősítette a volt bankelnök jelölését. Pedig az adóhatóság felügyelő-bizottsága által végzett felmérés kimutatta, hogy az amerikaiak elsöprő többsége elítéli az adócsalókat. A megkérdezettek 89 százaléka szerint soha nem helyes adót csalni, és csupán 9 százalék tartja elfogadhatónak, ha valaki így tesz. 72 százalékuk pedig úgy véli, minden amerikai polgári kötelessége az adóból igazságosan rá eső részt megfizetni.
Bár a közvélemény többsége elégedett Obama elnök eddigi munkájával, vannak olyan döntések, amivel a lakosság nagyobb része nem ért egyet. A USA Today/Gallup által készített felmérésből kiderül, hogy az amerikaiaknak csupán 44 százaléka ért egyet a guantanamói tábor bezárásával. Az új elnök legnépszerűtlenebb intézkedései közé a külföldi székhelyű, abortuszt végző vagy abortusz-tanácsadást gyakorló családtervező csoportok állami támogatásának visszaállítása tartozik, amelyet csak a megkérdezettek 35 százaléka támogat. A válaszadók 76 százaléka viszont egyetért a közel-keleti, pakisztáni és afganisztáni különmegbízott kijelölésével, és ugyancsak 76 százalékuk támogatja, hogy szigorítsák a lobbisták tevékenységére vonatkozó szabályokat.
2009. 02. 06. (XIII/6)
