hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2016. 02. 26. (XX/08) Lapszám

Tartalom ajánló

Belföld

A népszavazás intézménye és a verőemberek

A népszavazás fontos demokratikus intézmény, ami abban segít, hogy ne hozhassanak az emberek feje fölött az életüket jelentősen befolyásoló döntéseket. A fenti miniszterelnöki meghatározást talán azzal lehetne kiegészíteni, hogy mindez a kormány szándékaival megegyező népszavazásokra igaz. Persze az is tény, hogy a kormány szándékával ellentétes népszavazás meg nem létezik. Legalábbis 2010 óta.

A Fidesz mumusai: oktatás, egészségügy – és Simicska Lajos

Annak ellenére optimista a hangulat a Fideszben, hogy a régen látott nagyságú tömeg tiltakozik az Orbán-kormány oktatáspolitikája ellen és az egészségügy problémái is egyre súlyosabbak. A pártban remélik, hogy Palkovics László békét hoz a közoktatásba, az egészségügyre pedig jövőre 150-170 milliárd forintos többletforrást szánnak. Attól egyelőre nem tartanak, hogy az ellenzék jelentősen profitálni tud majd az elégedetlenségből.

Belvízország

A gyenge tél és a csapadékos idő következtében 70 ezer hektár került belvíz alá Magyarország síkvidéki területein, melynek nagy része vetés és szántó. A legsúlyosabb helyzet a Körösök mentén alakult ki, ott szinte mindenhol másodfokú készültséget kellett elrendelni. Békés megyében az elmúlt napokban a decemberi csapadékmennyiség 60 százaléka hullott le, amely következtében futballpálya-méretű elöntések jelentek meg. Különösen nagy a probléma Szeghalom és Dévaványa települések térségében. Az érintettek szerint a kormány szinte észre sem veszi azokat az igényeket, amelyeket a belvízzel kapcsolatban a települések jeleznek.

Összefoglaló a délvidéki migránshelyzetről

Az utóbbi napokban megsokszorozódott a Magyarországon keresztül az Európai Unióba igyekvő migránsok száma. A legutóbbi hétvégén 501 határsértőt fogtak el a rendőrök, többségüket a déli határszakaszon – korábban, az év első heteiben ez a szám napi tíz volt csupán. A Hetek információi szerint az illegális bevándorlók új módszert alkalmaznak: tehervonatokon elbújva játsszák ki a határzárat – amiben a szerb rendőrök passzivitása is segítségükre van.

Mi fáj a pedagógusoknak?

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy gyakorlatilag működésképtelen a 2013-ban bevezetett köznevelési rendszer. Ennek fő oka a teljes körű központosítás: a 140 ezer pedagógust, 1,2 millió diákot és több mint 2 millió szülőt érintő rendszert sem uniformizálni, sem központi fenntartással irányítani nem lehet. Azt senki sem tagadja, hogy 2010-ben szükség volt korrekciókra, de kevesen értenek egyet a rendszer teljes felforgatásával. Az alábbiakban az iskolák, szülők, diákok és szakszervezetek főbb követelései alapján ismertetjük a rendszer legfájóbb pontjait.

A népszavazás intézménye és a verőemberek

A népszavazás fontos demokratikus intézmény, ami abban segít, hogy ne hozhassanak az emberek feje fölött az életüket jelentősen befolyásoló döntéseket. A fenti miniszterelnöki meghatározást talán azzal lehetne kiegészíteni, hogy mindez a kormány szándékaival megegyező népszavazásokra igaz. Persze az is tény, hogy a kormány szándékával ellentétes népszavazás meg nem létezik. Legalábbis 2010 óta.

Olaj a tűzre! Avagy mi lesz, ha újra jönnek a diákok?

Miközben a Fidesz vezérkara évek óta azt hangoztatja, hogy mennyire érzik a magyar nép gondolatait, sőt, a nemzeti konzultációk során rendre meg is kérdezik az emberek véleményét, addig óriási meglepetés, hogy nem vették észre, hogy „felrobban” alattuk az oktatási rendszer. A valóság hirtelen szembe jött velük, és meglepte őket. Hiába áll a Fidesz jól a közvélemény-kutatásokban, mégis meglepően sokan, tízezrek, a közösségi portálokon százezrek tiltakoznak a közoktatási rendszer jelenlegi működése ellen.

A Fidesz mumusai: oktatás, egészségügy – és Simicska Lajos

Annak ellenére optimista a hangulat a Fideszben, hogy a régen látott nagyságú tömeg tiltakozik az Orbán-kormány oktatáspolitikája ellen és az egészségügy problémái is egyre súlyosabbak. A pártban remélik, hogy Palkovics László békét hoz a közoktatásba, az egészségügyre pedig jövőre 150-170 milliárd forintos többletforrást szánnak. Attól egyelőre nem tartanak, hogy az ellenzék jelentősen profitálni tud majd az elégedetlenségből.

Belvízország

A gyenge tél és a csapadékos idő következtében 70 ezer hektár került belvíz alá Magyarország síkvidéki területein, melynek nagy része vetés és szántó. A legsúlyosabb helyzet a Körösök mentén alakult ki, ott szinte mindenhol másodfokú készültséget kellett elrendelni. Békés megyében az elmúlt napokban a decemberi csapadékmennyiség 60 százaléka hullott le, amely következtében futballpálya-méretű elöntések jelentek meg. Különösen nagy a probléma Szeghalom és Dévaványa települések térségében. Az érintettek szerint a kormány szinte észre sem veszi azokat az igényeket, amelyeket a belvízzel kapcsolatban a települések jeleznek.

Hit és értékek

A demokráciához határok kellenek

Hogyan függ össze a demokrácia a határok biztonságával? Miért veszélyes a nemzetek feletti Európa a kisebb nemzetekre? Széteshet-e az Európai Unió? Hogyan védhetjük meg történelmünket és kultúránkat az újkori népvándorlással szemben? Aktuális kérdésekről beszélgettünk a fiatal euroszkeptikus, konzervatív tudósnemzedék egyik legismertebb képviselőjével, Thierry Baudet holland történész-publicistával. Baudet a Fórum a Demokráciáért kutatóintézet alapítója, és A határok jelentősége című könyvének bemutatója alkalmából járt Budapesten. A vele készült interjút az ATV február 27-én, 12.25-kor sugározza.

HÁTTÉR

Hogyan hat Izraelre a szíriai polgárháború?

Izrael nem részese a szíriai polgárháborúnak, és mindent meg is tesz, hogy távol maradjon tőle – az izraeli külügy és a hadsereg illetékesei egybehangzóan ezt mondták a zsidó állam meghívására Izraelben tartózkodó magyar újságíróknak. Van azonban két terület, amelyen Izraelt nagyon is érinti, ami a szomszédos országban folyik. Egyfelől Izrael évek óta ingyenes és világszínvonalú egészségügyi ellátásban részesíti a háború sok száz sérültjét; másrészt annak megelőzésére törekszik, hogy a Szíriában harcoló felek bármelyike veszélyeztesse a zsidó állam biztonságát.

Adóelkerülés, ahogy a Google csinálja

A Google-nél és más technológiai cégeknél régóta bevett gyakorlat, hogy a külföldi országokban megtermelt jövedelmük után jogi kiskapuk segítségével nem fizetnek adót. A világ számos kormánya – köztük Magyarország is – rendszeresen felemeli a hangját az online multinacionális cégek adótervezési gyakorlata ellen, ám eddig csak mérsékelt sikereket tudtak felmutatni.

Beszélgetés Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendezővel

„Ma Magyarországon két módon lehet igazán érvényesülni: valaki vagy nagyon dühösen, tüntetően és látványosan kormánypárti lesz, és ezt naponta kifejezi minden lehetséges módon, vagy hangsúlyozottan ellenzékivé, egyfajta mártírrá válik. De mi legyen azokkal, akik sem itt nem nyilvánulnak meg harcosan, sem ott, egyszerűen csak tehetségesen űzik a mesterségüket? Nekik ma vitathatatlanul nehezebb.”

A pokol diadalma

Az első világháború legbrutálisabb ütközetének áldozatvállalásai a semmiért történtek: a harcot megindító németek 300 nappal később ugyanoda jutottak, ahonnan elindultak. A verduni csata mégis intésként szolgálhat a mai napig: a „felvilágosodás” kibontakozása és a technológiai fejlődés nem jelent biztosítékot a szörnyű pusztítások és az esztelen erőszakkal szemben.

Az ember, aki több ezer évet élt

„Aki nem olvas, hetvenévesen egyetlen életet élt: a sajátját. Aki olvas, ötezer évet élt” – tartotta a múlt héten, 84 éves korában elhunyt Umberto Eco. Az ateista, ugyanakkor a spiritualitás iránt érdeklődő író-filozófus az olasz és európai kultúra egyik legnagyobb formátumú alakja volt. Népszerűségére jellemző, hogy számos vicc is született a személyéről.

Teherán–Budapest tengely?

Allah nevében kezdte előadását a Magyar Tudományos Akadémián Ali Akbar Szalehi, az Iráni Iszlám Köztársaság alelnöke és egyben az Iráni Atomenergia-ügyi Szervezet (AEOI) elnöke. A politikus a nukleáris megállapodás sikeréről beszélt a magyar tudományos elitnek.

Pszichiáter a haláltáborban

Bécsben a Mariannengasse 1. szám alatt található egy kis lakás, Viktor Emil Frankl (1905–1997) zsidó származású neurológus-pszichiáter emlékháza. Érdemes betérni ide, mert egy rendkívül bátor tudós életművével találkozunk. Bár véleményünk szerint Frankl professzor csak töredékeiben találta meg az igazságot, bölcsessége, filozófiája, melyet „logoterápiának” nevez, alapvetően Isten félelméből származik. Frankl hatása nagyon jelentős – ezrek életét menti meg az öngyilkosságtól a nagy gazdasági világválság idején Bécsben. Több száz embernek ad reményt Theresienstadtban, Auschwitzban, Kauferingben és Türkheimben is, ahol fogolyként szenved. Később holokauszttúlélőként milliók életét gazdagítja különleges könyveivel és előadásaival.

A napra lehet nézni

2017-re Izrael rendelkezik majd a világ legnagyobb naperőművével – adta hírül nemrég a Reuters hírügynökség. A komplexumot a Negev-sivatagban építik fel. Izrael legkésőbb 2020-tól energiaszükségletének legalább 10 százalékát megújuló forrásból szeretné fedezni.

KÁVÉSZÜNET

A kalandor írólegenda

A nagy amerikai író idén  140 éve született és 100 éve halt meg. Életének 40 éve legalább olyan mozgalmasan telt, mintha egyik regényét olvasnánk. Ma is világszerte olvassák a könyveit, melyek egyszerre ígérnek izgalmas kalandokat, önéletrajzi ihletésű anekdotákat és hű társadalomábrázolást. Vele kezdődött az amerikai szépirodalom, ő hatott többek között George Orwellre is. Jack London mind a nyomorból való kitörését, mind világsikerét híres kalandvágyának, elszánt kitartásának és a betűk, illetve az olvasás iránti szenvedélyének köszönheti.

Add elő magad!

Mitől lesz izgalmas egy előadás? Mi a hatásos beszéd jellemzője? Fejleszthetők-e a retorikai képességek? A Personal Brand Institute tanácsadó-trénerét, Györffy Kinga egyetemi oktatót faggattuk annak kapcsán, hogy a közelmúltban jelent meg Add elő magad – A magával ragadó előadás titkai című kötete. Ez az első magyar könyv, amely részletesen tárgyalja a storytelling, vagyis a meggyőzési célú történetmesélés témáját.

Ne légy saját magad ellensége!

Bizonyára mindenki szembesült már azzal, hogy vannak olyan tulajdonságai, melyek ellen rendszeresen küzd, mégsem tudja megváltoztatni őket. Az első lépés a sikerhez, ha felismerjük a kudarcok okát. Ebben segít az evangélikus lelkipásztor és filozófiaprofesszor, Ole Hallesby Személyiségtípusok című könyve, mely nemcsak leírja és elemzi a külön­­­­böző lelki alkatok legfőbb jellemzőit, hanem gyakorlati tanácsokkal is szolgál hibáik kiküszöbölésére.
Hetek
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!