„Semmi remény egy pár óra nyugalomra sem. Verdunben ez egyszerűen nem létezik. Bele vagyunk taposva a földbe, ami csak úgy elnyel bennünket, mi pedig ragaszkodunk hozzá, mert azt hisszük, így elkerülhetjük a halált, ami itt mindenütt ólálkodik.” Drámai sorok a világhírű francia festőtől, Fernand Légertől, aki egyszerű katonaként vett részt a verduni csata küzdelmeiben – egészen a gázmérgezéséig. Léger leírása jól érzékelteti, hogy éppen száz évvel ezelőtt, 1916-ban valami olyasmi történt a legjelentősebb francia hadszíntereken, amely a tények sorra vételével sem teljesen megragadható.
1916. február 21-én, reggel 7.12 perckor indult meg a világtörténelem leghosszabb csatája, a verdun-i ütközet. Az akkori brit miniszterelnök, Lloyd Georg – talán vigasztalásként, talán porhintésként – nyilatkozta később:„Verdun nemcsak Franciaországot, hanem az egész emberiséget is megmentette.” Valójában mi sem állt távolabb az igazságtól.
Milliók halála: statisztika