"Demszkynek nagyobb esélye lenne, ha nem az úgymond fideszes horthystáktól és az MSZP-s kommunistáktól radikálisan elhatárolódó, megváltói szerepet választaná" – fejtette ki lapunknak az SZDSZ-en belül egyre látványosabban körvonalazódó átalakulások kapcsán Ágh Attila politológus. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója igazat ad Demszky Gábornak és PR-osainak abban, hogy egy párt legyen offenzív, lendületes és határozott, ugyanakkor hiányolja a párton belüli kompromisszumkeresést, ami szerinte akár a KDNP "elvérzéséhez" hasonlóan végződhet.

"A fiataldemokraták nem keresztények és konzervatívok, ha azt teszik, amit nagymesterük, Otto von Lambsdorff, a Liberális Internacionálé (LI) elnöke mond - jelentette ki Lányi Zsolt, az FKgP frakcióvezető-helyettese 1998 januárjában. Giczy György, a KDNP elnöke sem fogta vissza magát ugyanekkor: "Az Antall-kormány alatt keresztény kurzusról kiabáltak, most pedig ők akarnak a legjobb kereszténydemokraták lenni.” A választások előtti belső identitászavart egyébként mi sem bizonyította jobban, mint hogy Csépe Béla jelölését követően Heves megyében több városi alapszervezet is kilépett a Fideszből. A múltbatekintés apropóját az szolgáltatja, hogy a Fidesz-MPP még szeptemberben meg kíván válni a Liberális Internacionálétól (LI) és felvételét kéri az Európai Néppártba (EPP).

Az Egyesült Államok kormánya kedden tette közzé a vallásszabadság nemzetközi helyzetéről szóló éves jelentését, melyet Madeleine Albright külügyminiszter asszony mutatott be New York-i sajtótájékoztatóján. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata megfogalmazásának 50. évfordulója alkalmából kezdeményezett felmérés idén adott másodszor tájékoztatást a világ 194 országának vallási helyzetéről. A dokumentum Magyarországról szóló része kiemeli, hogy a vallásszabadság alkotmányos jog, és ezt a kormány általános érvénnyel tiszteletben is tartja, ugyanakkor felhívja a figyelmet a kisegyházak részéről érzékelhető aggodalmakra a vallástörvény őszi módosításával kapcsolatban.

Politikai döntés következtében szüntetik meg a pápai katonai repteret, ahol a múlt héten szálltak fel utoljára MIG-21-esek. Ellenzéki politikusok elhamarkodott lépésnek tartják a történteket, és egyetértenek a kisgazdákkal abban, hogy a kormánynak kötelessége lett volna egyeztetni politikai partnereivel, illetve a Parlament Honvédelmi Bizottsága elé vinni az ügyet. A honvédelmi tárca a vezérkarra mutogat, a vezérkar a tárcára, mialatt körülbelül ezer munkahely szűnik meg, és több milliárd forintnyi NATO-fejlesztési felajánlás válik gazdátlanná. Az értékes ingatlan pedig akár eladásra is kerülhet.

Mádl Ferenc köztársasági elnök, 120 millió forintos beiktatási ünnepsége után pár nappal "megnevezte segédeit". Az új elnök hivatali apparátusa sokak számára hozott újat, és itt elsősorban nem a tartalomra kell gondolnunk, hanem sokkal inkább a formára. A kisgazdák soraiból némi csalódottság érződik, hiszen a kormánypárttal közös jelöltjük, úgy tűnik megfeledkezett róluk – mindamellett bizakodóan néznek a jövőbe. Elemzők szerint a Fidesz-PR ismételt produkciója új elnöki érát jelez, ám nehéz kitalálni, hogy mindebből mi fog megvalósulni az elkövetkezendő években.

Interjú Pelle Andrea ügyvéddel, a Társaság a Szabadságjogokért elnevezés? szervezet ügyvivőjével az úgynevezett Franciska-ügy tanulságairól és az emberi jogokról.

Azóta, hogy Helmeczy László országgyűlési képviselő, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat elnöke a múlt hét végén megszüntette Fidesz-tagsági viszonyát, még harmincketten érezték úgy: számukra is befellegzett a pártban. Az "expolgáriak" egy része a szabolcsi MDF soraiban kívánja folytatni politikai pályáját, melyhez Dávid Ibolya elnök asszony felvételi ajánlásuk aláírásával járult hozzá. A helyi Fidesz tisztulási folyamatként értékeli a történteket, míg a "befogadó párt" szerint mindennek a megye itta meg a levét.

Nyilatkozatháború bontakozott ki azóta, hogy Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője közleményben jelentette be: július 1-jétől évente mindössze húsz ingatlan megvásárlását engedélyezi országonként külföldi állampolgároknak. Az egyes vélemények szerint MIÉP-es kötődés? tisztviselő álláspontjával az említett pártot kivéve senki sem tudott azonosulni, hiszen az értetlenkedő fővárosi frakciók mellett a Belügyminisztérium (BM), sőt az őt kinevező miniszterelnök sem mindenben ért egyet a hivatalvezetővel.

A magyar püspöki kar hivatalos álláspontja szerint a pápa az egész katolikus egyház nevében szándékozott egy gesztust tenni, de a bocsánatkérés Istennek szólt, hiszen egyedül Isten bocsáthatja meg a bűnöket, ráadásul kétezer év alatt meghaltak azok az emberek, akiket ma már nem lehet megkövetni – mondta el lapunk kérdésére Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Mint mondja: "A pápa tettét úgysem tudja senki fölülmúlni, ezért amit folytatásként tenni lehet az az, hogy mindenki a maga területén, egyénileg is elvégzi azt a lelkiismeretvizsgálatot és a bocsánatkérést, amely által előremozdítható a béke megvalósulása." Veres úgy tudja, hogy a külföldi országok bocsánatkérését többen kifogásolták, nem volt mindenkinek az akarata szerint való, hiszen "nincs értelme azt megismételni, ami egyszer már megtörtént".

Nem először, és történelmi tapasztalataink alapján kijelenthetjük, talán nem is utoljára fordul elő, hogy a bulvárújságok palettáját színesítő Blikk magazin átveri riportalanyait. A mostanában egyre nagyobb hírértékkel bíró úgynevezett "szektabotrányok" újabb epizódja Ugandában történt, ahol kiugrott és kirúgott római katolikus szerzetesek és apácák által alapított ezoterikus csoport magára gyújtotta imaházát. Az eset megdöbbentő és elszomorító. A honi valóság számára azonban van még egy elszomorító dolog, mégpedig az, hogy a közhangulatot a kisegyházak ellen hangoló médiumok lázas izgalommal láttak neki a magyarországi lehetséges párhuzamok feltárásának.

Tízéves tevékenységére tett pontot hétfőn Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, aki a rendszerváltás óta a harmadik kormányzati ciklusban töltötte be hivatali pozícióját. Lemondását egyetlen fórumon vagy orgánumban sem indokolta, annyit azonban elárult, hogy a nehéz döntés másnapján frissen ébredt, majd 45 perc kocogás után három kivivel csillapítva éhségét indult munkába.

42 ezren emelték fel a kagylót a TV 2 Napló cím? műsorában feltett kérdésre, amely azt firtatta, hogy jól vagy rosszul vizsgázott-e a Környezetvédelmi Minisztérium (KM) a tiszai ciánszennyezés kapcsán. A "társadalmi megmozdulás" akkor vált botrányszagúvá, amikor kiderült, hogy a Pepó Pálra leadott 14 ezer "jól vizsgázott" szavazatot tíz készülékről bonyolították le.

Csütörtökön tizenegy kisegyház közös sajtónyilatkozatban jelentette ki: Nem támogatják a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény módosítását. A kezdeményezéshez további húsz közösség névtelenül csatlakozott, mivel ők más formában kívánták artikulálni véleményüket. Az állásfoglalás szerint a törvénymódosítást szorgalmazók mindeddig nem tudták érdemileg alátámasztani a változtatás szükségességét, emellett a koncepció magában hordozza a kisebb vallási közösségek diszkriminációjának veszélyét. Mindannyian egyetértettek abban, hogy "a jelenlegi szabályozás fontos és mindenképpen megóvandó demokratikus értéket képvisel azzal, hogy a vallásfelekezetek jogegyenlőségét érvényesíti. Ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az állam támogatási rendszerében figyelembe vegye a közöttük lévő különbségeket a közszolgálati tevékenységek terén." Az egyházak felszólaló képviselői közül egyesek politikai akaratot sejtenek a módosítás mögött, amely így a kialakult szektaellenes hangulatért is felelős, mások az MDF és a szélsőjobb számlájára írják mindezt, megint mások úgy látják, hogy a kormányt presztízsveszteség érné, ha nem tudná keresztülvinni a programjában beígért szabályozást.

A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990/IV. törvény módosítására irányuló kormányzati törekvések a hatalomváltás után felhagytak a száz év honosságot és tízezer főt követelő egyház-alapítási feltétellel, és tavaly – egyebek mellett – elsősorban az európai jogharmonizációra hivatkozva folytatódtak. Ennek értelmében a csatlakozás egyik feltétele jogrendszerünk uniós normákhoz való igazítása, melynek egyes vélemények szerint a vallástörvényt is érintenie kellett volna.

A millenniumi évben esedékes népszámlálás – már most – legvitatottabb része a vallási hovatartozást firtatja. Rákosi Mátyás hatalomra kerülése óta ugyanis ez a kérdés nem szerepelt az országos felmérésekben, így a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai is csaknem ötvenévesek. A Népszava információi szerint a felekezeti hovatartozás vizsgálata személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kérése volt a KSH elnöke felé.

Szabó János honvédelmi miniszter október 22-i hatállyal megszüntette a Hit Gyülekezete tábori lelkészségének működését. A neoprotestáns közösség vallási diszkriminációnak tartja az intézkedést, míg a honvédelmi tárca váltig állítja: nem sérültek a gyülekezet vallásszabadsághoz, illetve lelki gondozáshoz való jogai. A lapunknak nyilatkozó Gellért Kis Gábor és Platthy Iván szerint, akik az előző ciklusban az egyházügyekért felelős kulcspozíciókat töltöttek be, a Honvédelmi Minisztérium (HM) döntése alkotmányos jogokat sért.

Október 30-án tartotta első konferenciáját az "Új generáció" néven megalakult, fiatalokat tömörítő és az SZDSZ megújítását zászlajára tűző mozgalom. Demszky Gábor főpolgármester beszédében arra szólította fel a mintegy háromszáz érdeklődőt, hogy együtt hívják versenyre a Fideszt: "Nézzük meg, ki képviseli inkább a polgári értékeket." Mind ő, mind az utána felszólaló fiatalok élesen bírálták pártjuk jelenlegi állapotát és radikális változások szükségességét hangsúlyozták. Ónody Tamás, az SZDSZ V. kerületi elnöke a liberális értékek következetes képviseletét tartotta a legfontosabbnak, mely – mint mondta – az "Orsós családot ugyanúgy jelenti, mint a megalázott asszisztensnő méltóságát". Szabados Krisztián szerint négy olyan dolog van, amit csak liberálisok vállalnak fel: szabad piac, önkorlátozó állam, emberi jogok és környezetvédelem. Mint elmondta, a következő két és fél évben ezekről szeretne hallani az SZDSZ-től.

Három vezető leváltása, és mindenre kiterjedő szervezeti átalakítás a Malévnál. Egyelőre ennyi a közvetlen következménye annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemtetszésének adott hangot a magyar küldöttség Kanadába érkezésével kapcsolatban. A hivatalos álláspont szerint a Malév vezérigazgatója által kezdeményezett belső vizsgálat előzte meg a felmentéseket, a cégen belül viszont úgy tartják, hogy az eset napján Londonból érkező telefonhívás sokkal nagyobb befolyással bírt a személycserékre.

Más-Kép címmel rendezte meg az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) Filozófiai Intézete és az Evangélikus Hittudományi Egyetem a héten kétnapos konferenciáját. Az előadások alaptémája a felekezetközi viszonyok, illetve az egyes felekezetek egymásról alkotott képe volt; mindemellett nagy hangsúlyt kapott az ökumenizmus és a kisegyházak társadalmi helyzetének kérdése is.