Az 1147/2026. (V. 14.) kormányhatározat elrendelte a vagyonadóztatással kapcsolatos jogalkotás előkészítését, de önmagában még nem teremtett adófizetési kötelezettséget. Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára szeptemberben arról beszélt, hogy a tervezet heteken belül társadalmi egyeztetésre kerülhet. A most ismert terv egymilliárd forintos nettó vagyonküszöb felett évi egy százalékos, ismétlődő adóval számol.
A tárca széles adóalapot tervez: az ingatlanok mellett a céges részesedések, pénzügyi eszközök és más nagy értékű vagyonelemek is számításba kerülhetnek. A cél
az, hogy az adót ne lehessen egyszerűen úgy kikerülni, hogy valaki egyik vagyontípusból a másikba menekíti a pénzét. Nyitott kérdés viszont, milyen tartozások vonhatók le, hogyan értékelik a nem tőzsdei cégeket, és milyen szabályok védik majd a működő vállalkozási vagyont.
A retorika szintjén a vagyonadó szűk elitet céloz, a valóságban azonban a hazai vállalkozói réteg gerincét érintheti. Az Opten és a Joint Venture Szövetség becslése szerint mintegy 6400 olyan magánszemély azonosítható, akihez legalább egymilliárd forint cégvagyon kapcsolódik; e részesedések becsült összértéke körülbelül 30 ezer milliárd forint. Az ingatlan- és pénzügyi vagyont is figyelembe véve az érintettek száma megközelítheti a tízezret.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2026.10.02. (XXX/40)
