Úgy tűnik, a kormány nem könnyen törődik bele, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosításához szükséges kétharmadot nem tudhatja magáénak. Ezt mutatja többek között az is, hogy a Fidesszel közös parlamenti frakcióban lévő, a Kereszténydemokrata Néppártból hajdan kivált MKDSZ aláírásgyűjtésbe fogott a "valódi társadalmi igény" prezentálására. Céljuk mintegy százezer aláírás összegyűjtése, majd azok átnyújtása a T. Ház elnökének. Az aláíróíven arra kérik az Országgyűlést, hogy törvényes eszközökkel gátolja meg a vallásszabadsággal való visszaélést, továbbá ne működhessen gazdasági, pszichikai vagy politikai célból alakult szervezet egyházként, és végül tiltsák be a társadalomra veszélyes, romboló szektákat. A szövetség – mely aktivisták hiányában eddig csupán pár órát "standolt" az utcán – a siker elérése érdekében a történelmi felekezetek papjait, lelkészeit is be kívánja vonni a kezdeményezésbe. Soltész Miklós, az MKDSZ ügyvezető titkára szerint a változtatás a kisebb vallási közösségek érdekeit is szolgálja.
Az akcióval párhuzamosan zajlott le kedden Szájer József és tizennégy kisegyház egyeztető találkozója, melyet követően a Fidesz parlamenti frakcióvezetője bejelentette, hogy "a kisegyházak támogatják a vallástörvény módosítását, és egyetértenek az előterjesztésben megfogalmazott egyház-definícióval is". A kisegyházak képviselői emellett kikérték maguknak, hogy az ellenzék rájuk hivatkozva helyezkedik szembe a kormányzati előterjesztéssel, és jelezték: cseppet sem érzik érdekeik sérelmének a módosítást.
Az esemény pikantériája, hogy csak keresztény felekezetek, és azon belül is csak a kormánnyal együttműködő, a vallástörvény megváltoztatását eleve támogató csoportok kaptak meghívást (a felsorolást lásd keretes írásunkban), míg az egyszázalékos felajánlások alapján kimutathatóan legnépesebb három kisegyház nem. A kormányzati ellenszenv azonban nem minden kisebbnek titulált keresztény közösséggel szemben nyilvánul meg. Így például az Evangéliumi Pünkösdi Közösség – akik mind az adományok után kiállítható igazolásra jogosult ominózus 22-ben, mind a Szájer József-féle 14-ben szerepelnek – nemrég kapott tőkeinjekciót karitatív célokra a gazdasági minisztériumtól, és Dénes Ferenc sportügyekkel megbízott helyettes államtitkár személyében stabil összeköttetést mondhat magáénak, de nem kell aggódnia a fideszes politikai államtitkár, Németh Zsolt aktív szerepvállalásával tevékenykedő Erdélyi Gyülekezetnek sem.
Arra az újságírói kérdésre, hogy mi alapján válogatták ki az egyházak közül a meghívottakat, Szájer a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Kapcsolatok Főosztályával való együttműködést nevezte meg kritériumként.
Danka Krisztina, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének (MKHK) szóvivője nem érti, hogy ha a kultusztárcával együttműködő egyházakat hívták meg, akkor ők például hogyan maradhattak ki a "szórásból", hiszen ugyanezt velük együtt még legalább hetven kisegyházról el lehet mondani. A szóvivő szerint hecckampány zajlik, és azok az egyházak "részesültek e kegyben, akik a kormányhoz dörgölőznek, így velük játszották el a kisegyházak tiltakoznak cím? játékot".
Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő szerint az MKDSZ megtéveszti az embereket, mivel az aláíróíven szereplő kéréseik nem a törvény módosításától fognak megváltozni, ráadásul azt sugallja, hogy a jelenlegi jogi eszközök nem elegendőek az esetleges visszaélések szankcionálására. A Szájer József-féle egyeztetést azért sem tudja mérvadónak tekinteni, mert nyilvánvaló politikai szándékot lát a meghívottak körének kiválasztása mögött. "Szomorúnak tartom azt, hogy vannak olyan kisegyházak, amelyeket nyílt politikai manipulációra lehet felhasználni" – állítja a politikus, aki mindebben a legnagyobb kormányzó pártot tartja felelősnek.
A törvénymódosítás nyomán kialakuló parlamenti és társadalmi vitáról az a véleménye, hogy olyan hangulatot teremt, melyben a kisebb felekezetekhez tartozóknak ismét félniük kell a vallási hovatartozásuk miatt, ugyanis – véleménye szerint – a törvénymódosítás szelleme azt irányozza elő, hogy az állam számára nem mindegy, ki milyen felekezethez tartozik.
"Mesterségesen szított társadalmi elégedetlenség fejeződik ki az MKDSZ aláírásgyűjtésében, hiszen a benyújtott törvényjavaslat pontosan arra alkalmatlan, amit az aláírók a törvényhozáson számon kérnek" – fejtette ki Kósáné Kovács Magda, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának szocialista elnöke. Meglátása szerint ma is ott húzódik a választóvonal egyház és egyház között, hogy melyek azok a közösségek, amelyek a politikai állammal való együttműködéstől várják a biztonságukat, és ezért engedményekre hajlandók, és melyek azok, amelyek nem.
Az elnök asszony azokat teszi felelőssé a kialakult helyzetért, akik társadalmi indulatokat gerjesztenek politikai céljaik elérése érdekében. Beszámolt arról, hogy több olyan, 40-50 régi és újonnan bejegyzett vallási közösség által aláírt dokumentum is van a birtokában, amelyben az érintettek a törvény módosítása ellen tiltakoznak.
Aláírásgyűjtés vallásszabadságért
Több civil szervezet kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult a lelkiismereti- és vallásszabadság védelmében. Buda Péter, az Emberi Jogok Határok Nélkül elnevezés? nemzetközi szervezet magyarországi igazgatója eljuttatta lapunknak az állásfoglalás szövegét hozzáfűzve, hogy az állampolgárok aláírásai mellett több neves közéleti személyiség támogatását igyekeznek megnyerni az akcióhoz.
Alulírottak kijelentjük, hogy nem támogatjuk az egyházügyi törvény kormány által tervezett szigorítását. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi szabályozás európai mértékkel is példamutatóan érvényesíti a vallásfelekezetek jogegyenlőségét, azt az alapvető demokratikus elvet, hogy embereket ne különböztessenek meg vallásuk, világnézetük alapján, és emellett megfelelően rendelkezik az esetleges visszaélésekkel szemben is. Véleményünk szerint a törvénymódosítást szorgalmazók mindeddig nem tudták érdemileg alátámasztani a változtatás szükségességét. Tény, hogy a ránk kényszerített ideológiák korszakai után, a magyar történelem első valóban szabad évtizedében sokan választottak a bevettől eltérő hitvallást. Meggyőződésünk szerint azonban az ebből fakadó, esetleges feszültségektől sem mentes új helyzet kezelését nem jogszabálymódosítással, hanem elsősorban a magyar társadalom vallási műveltségének szélesítésével és objektív tájékoztatással érhetjük el. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a tervezett szigorítás és az ennek érdekében indított kampány - elterelve a figyelmet az ország valós problémáiról s az egyre nagyobb méreteket öltő korrupcióról - a kölcsönös megértés és tolerancia bátorítása helyett előítéleteket és bizalmatlanságot gerjeszt.
2001. 02. 24. (V/8)
