Buda Péter (balra), az aláírásgyűjtés egyik menedzsere Fotó: Somorjai László
Az állam világnézeti semlegességét követelő nyilatkozat aláírói között található többek között: Endreffy Zoltán, Esterházy Péter, Heller Ágnes, Jancsó Miklós, Popper Péter, Kis János, Sajó András, Farkasházy Tivadar és Kőszeg Ferenc is.
A szervező civil szervezetek megítélése szerint az egyházak közötti különbségtétel elve vezérli a módosítani szándékozókat, amely nemcsak a felekezeteket osztja meg, hanem fölösleges társadalmi feszültségeket is gerjeszt. Inkorrekt lépésnek tartják az MKDSZ részéről, hogy az általuk kezdett gyűjtés március 16-ai hivatalos befejezése ellenére a mai napig folytatják a szignók begyűjtését, sőt nem egy esetben történt olyan is, amikor a vallásszabadság mellett korteskedő emberjogi aktivisták kezéből egyszerűen kitépték a már betelt aláíróíveket, majd elszaladtak vele. Jó cél érdekében ilyen eszközök alkalmazása enyhén szólva is megkérdőjelezhető – állítja Buda, aki a történelmi egyházak és a kormányzat között fennálló politikai-választási szövetséget tartja a lelkiismereti és vallásszabadságra leginkább veszélyes tényezőnek Magyarországon. Beszámolója szerint az összegyűlt aláíróíveket azért Kósáné Kovács Magdának, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága elnökének adják majd át, mert az egyszázalékos felajánlások állami feldolgozása során tapasztalt viszszaélések okot adnak némi bizalmatlanságra.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2001. 04. 14. (V/15)
