A Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére emelt Buddha Park Nógrád megyében. Kőrösi a buddhizmus európai úttörőjeként alapozta meg hazánkban a keleti misztika felé való nyitást.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
A keleti szellemiség első hulláma Magyarországon nem vallási közösségekként, hanem tudományos, irodalmi és filozófiai érdeklődésként jelent meg a 19. században, nagyjából párhuzamosan az iszlám világ felé való részben tudományos, részben romantikus közeledéssel.
Kőrösi Csoma Sándor, a tibeti nyelv és buddhizmus európai úttörője alapozta meg a magyarok rokonságkeresését és a Kelet iránti tiszteletét. A tibeti buddhizmust az európai tudományosság számára közvetlenül hozzáférhetővé tevő úttörő kutatók egyike volt, s egyúttal az első európai tudósok egyike, aki elszigetelt himalájai kolostorokban (például Zanglában és Kanamban), lámák segítségével szisztematikusan tanulmányozta a tibeti buddhista szent iratokat.
Nemcsak elméletben kutatta a keleti filozófiát, hanem életvitelében is megtestesítette annak legfőbb tanait azáltal, hogy kifejezetten puritán életmódot folytatott. Halála után a buddhisták szinte szent életű bölcsként ábrázolták. Munkásságának elismeréseként a buddhista források szerint ő volt az első nyugati ember, akit 1933-ban a tokiói Taisho Buddhista Egyetemen bódhiszattvává (megvilágosulttá) és szentté nyilvánítottak. (A történetírás utólag ezt az aktust azért vitatja.)
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »