Lapzártánkkal egy időben kez­dődik a konklávé a Vatikánban, amely meg-választja a lemondott XVI. Benedek utódját. A pápaválasztás jelenleg érvényes rendjét II. János Pál pápa 1996-ban kiadott apostoli rendelete szabályozza, amelyet XVI. Benedek 2007-ben és 2013-ban módosított.

Pápaválasztó bíboros nélkül maradt Nagy-Britannia, miután hétfőn Keith O’Brien bíboros, Skócia első számú katolikus vezetője azonnali hatállyal lemondott pozíciójáról. A váratlan lépésre azt követően került sor, hogy a bíborost négy egyházi személy „nem helyénvaló” magatartással vádolta meg a nunciusi hivatalon keresztül a pápánál.

Igazi patthelyzet lett a vasárnap és hétfőn megtartott olasz parlamenti választások eredménye. A számokat tekintve ugyan néhány tized százalékkal a baloldal nyert, de reális számítások szerint nem fog tudni kormányzóképes többséget szerezni. Ebben két populista, s nyíltan Európa-ellenes tömörülés váratlanul kiemelkedő szereplése akadályozta meg. A hírre mind az euró, mind a legtöbb európai tőzsde komoly eséssel reagált. Európa alighanem újra aggódhat.

Tizenegy nap alatt kilenc európai és közel-keleti ország – az új amerikai külügyminiszter nagy lendülettel kezdte meg első hivatalos körútját. Találkozóinak kiemelt témája a szíriai válság, amellyel kapcsolatban kijelentette: Basar el-Aszad elnöknek mindenképpen távoznia kell a hatalomból. Pedig nem sok évvel ezelőtt a volt szenátor még kifejezetten pozitívan nyilatkozott Aszadról.

 Eurómilliárdok ígéretével tért haza Viktor Janukovics, aki február 25-én, pontosan államfővé választásának harmadik évfordulóján látogatott Brüsszelbe. Az ukrán elnök a szabadkereskedelmet is magába foglaló társulási megállapodásról tárgyalt, amit az EU bőkezűen nyújtana egy IMF-megállapodás kiegészítéseként, makrogazdasági fejlesztésekre. Kérdéses ugyanakkor, hogy valóban annyira elkötelezett-e az elnök az európai társulási megállapodásra, hogy emiatt tényleges reformokat indítson el az igazságszolgáltatás és a választási rendszer területén, vagy inkább Moszkvához közeledik az alacsonyabb gázár reményében.

„Köszönet Önnek ezért a becsületes és felelősségteljes lépésért” – e szavakkal üdvözölte a Duma szóvivője Vlagyimir Pehtyin lemondását múlt szerdán, miközben a párttársak állva tapsoltak (ha nem is túl hosszan). A volt politikus – egyúttal az Etikai Bizottság elnöke – nevére ugyanis egy etikátlan ügy sötét árnyéka vetődött: kiderült, hogy bevallatlan külföldi ingatlanokkal rendelkezik.

Nem sietik el a bíborosok azt, hogy bezárkózzanak a Sixtus- kápolnába. „A pápaválasztásnál is fontosabb, hogy megismerjük az egyház helyzetét” – fogalmazta meg sokak véleményét Francis George chicagói érsek. Bár XVI. Benedek egyik utolsó rendeletével lehetővé tette, hogy a bíborosok akár az előírt dátum, március 15-e előtt megkezdhessék a konklávét, lapzártakor úgy tűnik, hogy erre nem sok esély van. A bizonytalanság érthető: rég nem érte ilyen sok megrázkódtatás ennyire rövid idő alatt a katolikus egyházat, mint az elmúlt egy évben.

„Nem állt szándékomban megölni” – állította kedden a bírósági tárgyaláson ismételten zokogásban kitörő Oscar Pistorius, akit barátnője meggyilkolásával vádolnak. Az ügyészség illegális lőszer birtoklásáért is vádat emel a hatszoros paralimpiai bajnok ellen, akinek tárgyalása szerdán folytatódott. Bár korábban felröppent a hír, hogy féltékenység okozhatta a sportoló hirtelen felindulását, erre nem volt meggyőző bizonyíték.

Gyakorlatilag az egész Európai Unió értetlenül áll az egyre gyűrűző nemzetközi húsbotrány előtt. A közelmúltban leleplezett sorozatos csalások és hamisítások hatására a döntéshozók egy tetemes összegeket felemésztő átfogó állapotfelmérésen dolgoznak, és amennyiben szükséges, a húsiparra vonatkozó szabályok rendszerét is megváltoztatják. Kérdés, hogy a botrány hátterében a szabályok kijátszhatósága vagy a hatóságok hanyagsága áll.

Huszárvágással vetett véget a román kormányfő a székely zászló körül kialakult diplomáciai vitának: a magyar Parlament után a román törvényhozás épületére is kitűzik a székely zászlót, ezzel bizonyítva, hogy nincs ellenségeskedés a két ország között. A kulisszák mögött azonban nem ilyen egyszerűen zajlottak az események.

Imádsággal és csomagolással töltötte utolsó előtti napját a Vatikánban XVI. Benedek pápa, aki lapzártánk idején tartja utolsó nyilvános audienciáját. A Szentszék szóvivője elmondta: döntés született arról, milyen cím illeti meg lemondása után a pápát. Eszerint XVI. Benedek az „emeritus pápa” titulust viseli majd, és megtartja pápai nevét, továbbá a jövőben is „Őszentsége” megszólítás jár majd neki. Viselheti az egyházfőnek járó fehér reverendát, de a mártírok vérét jelképező piros lábbeliről le kell mondania. A pápa döntött arról is, hogy a konklávé már az eredetileg kijelölt március 15-e előtt összeülhet, továbbá elrendelte, hogy a bíborosoknak egyenként engedelmességi fogadalmat kell tenniük az új pápa előtt. A lassan tisztázódó formalitásoknál nagyobb kérdés azonban, hogy mit kezd a bíborosi testület azzal az erkölcsi-spirituális válsággal, ami XVI. Benedek pápaságának utolsó hetében minden eddiginél jobban megrázta a római katolikus egyházat.

Közel harminckét év telt el azóta, hogy 1981. május 13-án Mehmet Ali Agca a római Szent Péter téren két lövéssel megsebesítette II. János Pál pápát. A pápa a merényletet túlélte, az elkövetőt pedig az olasz hatóságok életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Noha azóta II. János Pál már meghalt, Ali Agca pedig végleg kiszabadult börtönéből, egy valamit még mindig nem tudunk biztosan: vajon kik lehettek Agca felbujtói.

Nem a kompromisszumkészség jellemezte Barack Obamát az Államok helyzetéről mondott beszédében. Az amerikai elnök határozott, egyesek szerint agresszív hangvételű értékelésében a gazdaság élénkítésére összpontosított. A republikánusoktól Marco Rubio floridai szenátor reagált az elnök programjára, akinek „vizes” közjátéka egy kissé elvonta a figyelmet beszédéről. A kubai származású fiatal politikust tartják egyébként a következő elnökválasztás lehetséges republikánus jelöltjének.

Az uniós hústermékek importjának teljes felfüggesztését fontolgatják az angolok, miután két hónapon belül a második lóhúsbotrány robbant ki Nagy-Britanniában. Owen Paterson környezetvédelmi miniszter egyenesen „bűnszervezetek konspirációjáról” beszélt, az alsóház élelmezés- és vidékügyi bizottságának elnöke pedig arra kérte a polgárokat, hogy helyi hústermékeket vásároljanak, lehetőleg frissen.

A forradalom óta legsúlyosabb krízisét éli Tunézia, ahol saját otthona előtt lőttek le egy ellenzéki vezetőt múlt szerdán. Sokri Belaid régóta azzal vádolta a kormány­­koalíciót vezető iszlamista pártot, hogy ellopta magának a 2010–11-es „jázminos forradalmat”. Tunézia új, demokratikusan választott kormánya előtt még sok munka állna, de a baloldali politikus meggyilkolása után az alkotmányozó nemzetgyűlés munkáját egyetlen baloldali párt sem támogatja.

 Diplomáciai vita alakult ki Románia és Magyarország között a székely zászló erdélyi intézményekre való kitűzése kapcsán. Bukarest kikérte magának a kioktatást, határozottan elutasítva Németh Zsolt külügyi államtitkár nyilatkozatát, aki szerintük az etnikai alapú területi autonómia mellett foglalt állást.

Az al-Dzsazíra televíziót közel egy évtizeden át sokan a független újságírás arab példájaként méltatták. Az utóbbi időben azonban több tehetséges újságíró távozott a csatornától arra hivatkozva, hogy a műsorok objektivitása mára már egyértelműen megszűnt.

Lassan csillapodnak a kedélyek a múlt pénteki cseljabinszki meteorbecsapódás óta. Az hamar kiderült, hogy a legújabb meteor nagyságát csak a tunguzi eset múlja felül (lásd keretes írásunkat), az viszont, hogy miért is nem vette észre az orosz légvédelem a kozmosz felől érkező többtonnás „vendéget”, már hosszabb magyarázatra szorult…

A tervek szerint előrehozhatják a pápaválasztó konklávé időpontját, mert XVI. Benedek utolsó audienciáján, február 27-én már gyakorlatilag valamennyi bíboros Rómában lesz. (Hivatalosan a pápai szék megüresedésétől számítva legkevesebb 15 napot várni kell a konklávé kezdetével, de ettől a résztvevők konszenzus esetén eltérhetnek.) Függetlenül azonban attól, hogy formálisan mikor ül össze a 117 kardinális, az alkuk, egyeztetések és találgatások már teljes lendülettel zajlanak. Nagy kérdés, hogy az új pápa kiválasztását és mozgásterét hogyan befolyásolja XVI. Benedek, aki lemondásának bejelentése után több fontos személyi döntést hozott, és kifejtette véleményét a katolikus egyház állapotáról, valamint jövőjéről is.