Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nyugalomra intette a feleket, és bírálta a magyar államtitkárt, kijelentve: Budapestről adott nyilatkozatokkal nem lehet megoldani semmit Bukarestben. Az RMDSZ elnöke szerint ugyanakkor nem sért semmilyen érdeket Romániában a székely zászló kitűzése. Az ügy beszédtéma volt Brüsszelben is, legalábbis a magyar miniszterelnök és Basescu román elnök között, akik az önmérséklet fontosságát hangsúlyozták. Az önmérsékletből azonban nem lett semmi, mivel Basescu politikailag már súlytalannak számít Romániában, míg a magyar miniszterelnök szavai eddig sem tudták féken tartani az erdélyi magyar politikát a személyes ügyüknek tekintő magyar politikusokat.
Az ügyben Victor Ponta román miniszterelnök adta a kezdő lökést. Bukarestben a soros kormányülés felvezetőjében külön kérést intézett Titus Corlăţean külügyminiszterhez, hogy ne hagyják szó nélkül Németh Zsolt nyilatkozatát. A magyar külügyi államtitkár múlt kedden részt vett azon az ünnepségen, amelyen Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A helyszínen Németh Zsolt szimbolikus agressziónak nevezte, hogy Hargita és Kovászna megye prefektusa körlevélben tiltotta meg a székelyföldi polgármestereknek a székely zászló kitűzését. Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót az autonómia melletti kiállásukat jelezve.
Bogdan Aurescu államtitkár szerint elfogadhatatlan magyar kollégájának a nyilatkozata, amely ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével. Aurescu szerint Románia nem fogad el ilyen „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Az államtitkár szerint Németh Zsolt kijelentésével „egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia” mellett foglalt állást, amelyet nem tesz lehetővé a román alkotmány, és amely nem része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szabályozó európai szabványoknak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a székely zászló senkit nem sért, és senkit nem ér hátrány amiatt, hogy ezeket a jelképeket a „jóérzés határain belül” használják Románia magyarok lakta településein. „Az erdélyi politikát ismerők azonban tisztában vannak vele, hogy nem kellene ilyen provokatív témákkal terhelni a magyar–román kapcsolatokat, és nem a nyilvános nyilatkozatok a legmegfelelőbbek a székely zászló használatának megoldására” – vélekedett az elnök lapunknak. Kelemen sajnálja, hogy a két kormány között megszűnt a közös munka, nincsenek közös kormányülések, nincs napi kapcsolat, ugyanakkor egyfajta rivalizálás alakult ki az elmúlt időben. Az ügy romániai hatását is komoly indulatok jelzik, hiszen a nacionalizmus olyan eszme, amely szinte minden román politikai pártban felgerjeszthető. Több román honatya kezdeményez törvénymódosítást a kettős állampolgárság ügyében és a kötelező román nyelvhasználat kérdésében, ami tovább mélyítené a két ország közötti konfliktust, sőt óriási gondot okozna az erdélyi magyarságnak.
Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró szerint a kérdés nem a zászló körül forog, hanem a politikai játszmák része, amelyek mindkét ország esetében a hazai publikumnak szólnak. Victor Ponta kormánya egyértelműen beszállt az eddig az Orbán kormány által erőltetett erdélyi politikai társasjátékba, és a román közvélemény szája szerint visszaszól, félretéve akár az eddig oly fontos európai normákat is. Nincs magyar képviselet a kormányban, nem kell udvariaskodni, ráadásul Tőkés László pártja, az EMNT okosan kelti a feszültséget az erdélyi ügyekben, amit a román fél nem hagyhat szó nélkül.
Kovács Zoltán erdélyi ügyvéd szerint Romániában törvény szabályozza a román és más országok zászlajának használatát, emellett létezik egy kormányhatározat, amely a romániai nemzeti kisebbségek szimbólumainak használatát engedélyezi – magyarázta lapunknak az ügyvéd. Tehát a törvény nem tiltja a székely zászló használatát, főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogy sok romániai helységnek van saját zászlaja, címere, amit mindenféle retorzió nélkül használnak.
2013. 02. 15. (XVII/7)
