A zászlókérdés nem a semmiből kipattant szikraként jelent meg a román, majd a magyar közéletben. Tavaly ősszel kezdődött, amikor Codrin Munteanu, Kovászna megye akkori prefektusa levélben szólította fel a terület polgármestereit, hogy távolítsák el a napot és holdat ábrázoló székely zászlót intézményeikről. Az akkor is kormányon lévő Ponta-kabinet ekkor még félvállról vette a dolgot, amit a decemberi választások izgalma egy időre félresöpört. Az RMDSZ elnöke akkor személyes találkozón egyeztetett az ügyről a román miniszterelnökkel, miszerint a prefektust lecserélik, és az ügy nyugvópontra tér majd. A cserére a választások után sor is került, és a székely zászló kérdése le is csendesedett volna, ha Magyarországról Németh Zsolt külügyi államtitkár nem száll be hirtelen a ringbe, szimbolikus agressziónak nevezve Hargita és Kovászna megye prefektusának rendelkezését arról, hogy a székely zászlót el kell távolítani a székelyföldi középületekről (Belügyek. Hetek, 2013. február 15.) .
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök (képünkön jobbra) lapunknak úgy fogalmazott: „Az rendben van, hogy segíteni akartak nekünk, de legalább szóltak volna előtte egy fél órával telefonon, hogy meg tudjunk kapaszkodni.” Hogy az ügyet miért vette elő a külügyi államtitkár, abban nagy szerepet játszott az EMNP (Erdélyi Magyar Néppárt), amely igyekezett minél nagyobb sajtófelhajtást kelteni az úgynevezett román provokációnak. A Tőkés-féle néppárt, miután csúnyán leszerepelt a decemberi választásokon, semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó sem az RMDSZ-szel, sem a román pártokkal, hanem sikerként hirdette meg a választásokon való szereplését, és a teljes magyar autonómia kivívását tűzte ki célul. Ennek megfelelően februárban meghirdette az autonómia hónapját, majd március 10-ére nagygyűlésre és tüntetésre hívta össze az autonómia ügye mellett elkötelezetteket Marosvásárhelyre.
A jelenlegi román belpolitikai helyzetben a magyar kártya kijátszása kapóra jön a kormányzó oldalnak, hiszen a kormányzó szociáldemokrata–liberális–konzervatív-koalíciót (USL) igazából a Traian Basescu elnök iránti ellenszenv hozta létre. A választások óta eltelt két hónapban a Ponta-kabinet továbbra is a médiában gyalázza Románia elnökét, akit a zászlóvitában Orbán Viktor elvtársának és barátjának nevezett – így a miniszterelnök az elnökre bízta, hogy egyezzen meg a magyar miniszterelnökkel és Tőkés Lászlóval, hogy ne provokálják a román közvéleményt.
A román sajtó szerint a cél világos: egyben kell tartani a nagyon labilis kormánykoalíciót, hogy ennek az évnek a végére képes legyen elérni két legfontosabb célját: az alkotmánymódosítást és a közigazgatás átszervezését. A közigazgatási reformok új régiókat hoznának létre, nyolc fejlesztési régiót emelve az eddigi megyerendszer helyébe, így a régi támogatási rendszert is átalakítaná. A koalíciós partnerek között ülnek a jelenlegi román megyék kiskirályai is, akiknek a részéről szintén erős a nyomás az átszervezés elhalasztására.
„Az RMDSZ-nek, mivel nem tagja a kormánykoalíciónak, nincs közvetlen befolyása a folyamatokra” – mondja a Heteknek Kelemen Hunor, aki szerint biztosra vehető, hogy Hargita és Kovászna megyét beolvasztják a Maros, Fehér és Szeben megyéket is magába foglaló középső régióba, így megszűnik a Maros-Hargita-Kovászna régió. A székely zászló körül kialakult botrány nagyon jól jött ebben az ügyben, hiszen az eddigi kétkedőknek is bizonyítja, hogy a székelyek ki akarnak szakadni az országból.
A zászlóügy megoldása végül hétfőn délelőtt született meg, amikor a miniszterelnök nyilatkozatát követően a képviselőház elnöke bejelentette: a román képviselőházra is kirakják a székely zászlót, hogy az ne a székelység különállását, hanem Romániához való tartozását jelezze. Az ügy érdekessége, hogy a jelenleg jogerős börtönbüntetését töltő Adrian Nastase volt miniszterelnök blogjában vasárnap este a diplomáciai kapcsolatok megszakítására szólította fel a hivatalos Romániát. A volt miniszterelnök kézzel írja blogbejegyzéseit, amelyeket fia tesz fel a világhálóra. „Ez a furcsa helyzet is mutatja: ha esélyt adnak a magyar kártya kijátszására, akkor Romániában mindenki beszáll a játszmába” – mondja Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Az ügy hivatalos csatornákon zajló rendezése a két külügyminiszterre vár. Információnk szerint Martonyi János március közepén utazik Bukarestbe.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »