Az EU vezető tisztségviselőivel hétfőn folytatott tanácskozás már 2012-ben esedékes volt, az ukrán emberi jogi helyzet miatt azonban nem került rá sor. Bár e téren a helyzet egyelőre nem változott, az államfő valóságos sikerpropagandával utazott haza a találkozóról, jelentős összegű hitelmegállapodás ígéretével a zsebében.
Az EU 610 millió euróval kívánja támogatni az ukrán gazdaság fejlesztését – ezzel az összeggel egészítenék ki azt a majdani IMF-hitelt, amit Ukrajna kaphat az állam finanszírozásának stabilitása érdekében. Az Európai Bizottság elnöke szerint ugyanis kulcsfontosságú Európa számára, hogy óriási keleti szomszédja erős legyen, és jelentős gazdasági növekedésnek induljon. Az ukrán sajtó azonban egy kormánytisztviselőre hivatkozva megjegyzi: az EU kölcsönt nyújt, annak érdekében, hogy abból a pénzből uniós termékeket vásárolhassanak.
Mindemellett a hitel folyósításáról még mindig nem lehetnek teljesen meggyőződve, hiszen a keretet már 2008 óta betervezték az EU költségvetésének kiadási oldalára, de a folyósítás feltételéül több olyan dolgot is szabott az Európai Bizottság, amelyet Kijev a mai napig nem teljesített. Ilyen például az állami pénzek elosztásának reformja – az európai illetékesek ugyanis nincsenek meggyőződve arról, hogy az uniós pénzek a megfelelő zsebekben landolnak majd.
Herman Van Rompuy ezzel illeszkedett az uniós külügyminiszterek által tavaly decemberben meghatározott irányvonalhoz, amely szerint lenne lehetőség az egyezmény aláírására a következő Keleti Partnerség csúcstalálkozóig, ehhez azonban Ukrajnának három területen is intézkedéseket kell tennie: egyrészt visszamenőleg bizonyítania kell, hogy a 2012-es parlamenti választások a nemzetközi előírásoknak megfelelően zajlottak le; másrészt tennie kell a „szelektív igazságszolgáltatás megszüntetéséért”; harmadrészt a korábban meghatározott, napirenden lévő reformokat végre kell hajtani.
Az igazságszolgáltatás visszásságaira utalva rámutattak a korábbi ukrán miniszterelnök, Julija Tyimosenko helyzetére, akit a jelenleg töltött hétéves börtönbüntetésén felül akár életfogytiglani börtön is fenyegethet (lásd keretes írásunkat).
„Ukrajnának muszáj lépéseket tennie előre, hogy bemutassa: ami történik, az közelebb viszi, és nem eltávolítja Európától. A fő szempontok pedig az igazságszolgáltatás rendszere és a korrupció elleni tényleges küzdelem” – véli Alekszej Garany politológus. Más elemzők szerint Európa nem is annyira konkrét intézkedéseket vár, mint gesztusokat: Janukovics elnök végre kötelezze el magát az európai értékek mellett, vagy másik lehetőségként folytathatja a nyugat zsarolását az oroszokkal való viszonyával. Ha az utóbbi forgatókönyv valósulna meg, az teljes függőséget jelentene Oroszországtól.
Rács mögött
2013. 03. 01. (XVII/9)
