Az öngyilkosságok, járványok és mentális problémák növekedése az euróválság hozadéka – derül ki egy frissen megjelent tanulmányból. A The Lancet című orvosi szaklap szerint a szigorú megszorító intézkedések, amellett, hogy nem oldották meg a gazdasági prob­lémákat, katasztrofális hatással vannak az egész­ségügyi helyzetre az érintett európai országokban. Az uniós vezetőket azonban, úgy tűnik, ezek a negatív tendenciák hidegen hagyják.

A ciprusi válsággal egy időben került nyilvánosságra a hír, miszerint akár be is zárathatja a botrányoktól hangos vatikáni bankot Ferenc pápa. Nem csoda, hogy többen kapcsolatot véltek felfedezni a két hír között.

Szemmel láthatólag pattanásig feszíti a húrt Észak-Korea, egymás után hozva az egyre provokatívabb és egyre agresszívabb döntéseket. Phenjan először a két Korea közötti forródrótot vágta el, majd múlt vasárnap hadiállapotot hirdetett; kedden bejelentette, hogy újraindít egy hat évvel ezelőtt bezárt atomreaktort, szerdán reggel pedig lezárta a két Korea között működő határt, amely a keszongi különleges övezetbe való bejutást tette lehetővé.

Lapzártánkkor már ötödik napja tart a bankzárlat Cipruson, a betétesek nem jutnak hozzá pénzükhöz, miközben a ciprusi parlament kedden ellenszavazat nélkül, egyhangúlag nemet mondott az uniós segélycsomag feltételéül szabott követelésekre. A parlament előtt tüntető, megtakarításaikért aggódó ciprusiak éljenzéssel fogadták a hírt, amely egyelőre az egyszeri megadóztatástól mentette meg betétjeiket. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ugyanakkor arra figyelmeztetett: előfordulhat, hogy a segítséget elutasító Ciprus bankjai fizetésképtelenné válva többet nem fognak tudni kinyitni.

Maratoni ülésezés után megtörtént Kínában a vezérkari váltás. Az új vezetőség több mint egymilliárd ember sorsa és a világ második legnagyobb gazdasága felett rendelkezhet majd, közel egy évtizeden át. Amint az várható volt, a hatalom Hszi Csin-ping kezében összpontosult, aki egy olyan  konzervatív kabinetet tudhat maga mögött, amely a reformok és a változás mellett tette le a voksát.

Számos esemény középpontjába került az elmúlt hétvégén az erdélyi magyarság és a székelyföldi autonómia kérdésköre. Az események sorrendje, a résztvevők száma, a rendezvények sajtóvisszhangja ugyan eltérő volt, de a sorok között olvasva mindegyik egy és ugyanazon kérdéskört érintette: a határon túli szavazókat és majdani voksaikat. Kampány van, aminek az erdélyi szavazók is tudatában vannak.

Ha a nemzet úgy kívánja, újra felvállalja az ország vezetésének nehéz feladatát – jelentette be Nicolas Sarkozy volt elnök azt követően, hogy kiderült: a francia munkanélküliség az egekben van, François Hollande népszerűsége pedig romokban hever.

Egyre gyorsabban közeledik a nap, amikor a román és bolgár állampolgárok előtt is megnyílik a hivatalos lehetőség, hogy akár szociális juttatásokat is kapjanak azokban az uniós államokban, ahová áttelepülni szeretnének. Ezek az államok azonban most arra kérik Brüsszelt, hogy vizsgálja felül az ezt lehetővé tévő direktívát – az unió viszont azzal vádolja a panaszosokat, hogy kreált problémával álltak elő, amely valójában nem is létezik.

Az egykori ikertornyoktól mindössze néhány háztömbnyire, New Yorkban állt az amerikai szövetségi bíróság elé Abu Ghaith, Oszama bin Laden veje és az al-Kaida egykori szóvivője. Ghaith a 2001-es merénylet óta több al-Kaida- vezetővel együtt Iránban élt – egyesek szerint nem túl szigorú – házi őrizet alatt. A nyomozó hatóságok most azt remélik, hogy ügye segíthet fényt deríteni az iráni al-Kaida „diaszpóra” titokzatos tevékenységére.

Az amerikai Forbes magazin az Észak-Korea–Irán proliferációs tengelyről közölt összefoglalót a napokban. A proliferáció az információs hivatalok, vagyis a hírszerzés szaknyelvén a tömeg­pusztító (nukleáris, radiológiai, vegyi és biológiai) fegyverek, valamint az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és technológiák terjesztését jelenti. A cikk kifejti, hogy a készpénz szűkében lévő Észak-Korea és az olajmilliárdok­ban gazdag Irán már nem is próbálja leplezni tevékenységét.

Harmadszor foglalhatja el a kormányfői posztot Izraelben Benjamin Netanjahu, aki ezzel tör­ténelmet ír: az államalapító David Ben Gurion után ő lett a zsidó állam második leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. Igaz, épphogy megúszta az újabb választásokat, mert csak az utolsó pillanatban sikerült összerántania kormányát. Az új koalíciót az előző kabinethez képest sokan inkább centralistának tartják, amely többek között megszüntetheti az ultra­ortodoxok hadkötelesség alóli mentességét.

Alig egy hét alatt a szinte teljes ismeretlen­ségből a világmédia központi szereplőjévé vált Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros, akit március 13-án a konklá­vé XVI. Benedek utódjának választott. Az új egyházfő szemé­lye meglepetést okozott: Bergoglio nem szerepelt az esélyesnek tartott jelöltek között, annak ellenére, hogy 2005-ben meg nem erősített hírek szerint ő kapta Joseph Ratzingerrel szemben a második legtöbb szavazatot. Ugya­n­akkor olasz lapok úgy tudják, hogy a konklávé most biztosra ment: a bíborosok mintegy 40 százalékát előre beavatták a terv­be, miközben hagyták, hogy a többiek tucatnyi más „papabile” nevet emlegessenek. Bergoglio ezzel a hátérrel már az első körben többséghez jutott Angelo Scola milánói érsekkel szemben, és az ötödik fordulóra a kétharmados többséget is megszerezte. Argentin források szerint Ferenc pápa a közelmúlt „legpolitikusabb” katolikus egyházfője: eddigi pályafutása során tudatosan építette karrierjét, és ehhez mesteri módon használja a médiát.

Legfanatikusabb hívei messiásként tisztelték, míg az ellenzék hatalmával visszaélő, öntömjénező gazembert látott a kedden elhunyt Hugo Chávez venezuelai elnökben. Kérdés, hogy melyik tábornak sikerül magához ragadnia a hatalmat a közeljövőben megtartandó választásokon, és a győztes hogyan fog megbirkózni a gazdaságilag, morálisan megroggyant ország problémáival.

Megdöbbentő lépésre szánta el magát Argentína: a dél-amerikai ország vezetése Iránnal közösen akarja kivizsgálni az argentin zsidó közösség Buenos Aires-i székháza ellen 1994-ben elkövetett merényletet, annak ellenére, hogy korábban megállapították, a perzsa államnak is köze volt a támadáshoz. Az argentinok döntését azért is tartják többen érthetetlennek, mert Teherán vitatott atomprogramjával kapcsolatosan sem hajlandó ténylegesen együttműködni a nemzetközi közösséggel.

A tervek szerint március 20-án érkezik háromnapos látogatásra Izraelbe Barack Obama, aki az út során rövid kitérőt tesz Jordániába és Ramallahba is. A nagy érdeklődéssel várt program egyik bizonytalansági pontja, hogy két héttel az amerikai elnök érkezése előtt még nem állt fel az új izraeli kormány. Netanjahu március 16-áig kapott haladékot Simon Peresz államelnöktől a kabinet összeállítására, így az új kormánynak nem sok ideje marad felkészülni Obama érkezésére. Igaz, a lényeg úgyis a két vezető tárgyalásain dől majd el, ők pedig már jól ismerik egymást.

Megrendült az osztrák szélsőjobb helyzete Karintiában, az egykor Jörg Haider vezette mozgalom központjaként ismert tartományban. Az előrehozott tartományi választásokon az eddig első helyen álló jobboldali populista Karintiai Szabadságpárt (FPK) minden idők legnagyobb vereségét szenvedte el az osztrák pártok történetében. Az eredmény és az előrehozott választások hátterében a közelmúlt súlyos korrupciós botrányai állnak.

„Vérszomjuk kielégítésében látszólag örömüket lelték. Hangyákat nagyítólencse alatt kínzó gyermeknek tűntek a szememben.” Több százezer titkos katonai adat kiszivárogtatója, Bradley Manning mondta ezt egy, a világhálón most is fellelhető, helikopteres bevetésről készült videó kapcsán, múlt csütörtöki bírósági meghallgatásán. Két és fél évvel letartóztatása után ez volt az első lehetősége, hogy indítékairól beszámoljon. Sorsáról egy katonai bíró fog dönteni, miután Manning lemondott az esküdtszék előtti tárgyalásra való jogáról.

Bár a Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök által vezetett jobbközép koalíció váratlanul jól szerepelt a múlt heti választásokon, az olasz igazságszolgáltatás hamar gondoskodott arról, hogy Berlusconi ne tudjon sokáig örülni a sikernek. Néhány héten belül ugyanis két folyamatban lévő pere kapcsán is elmarasztaló ítélet várható, sőt egy másik frissen kirobbant korrupciós botránya némi bepillantást enged az olasz politika nem éppen szívderítő mindennapjaiba is.

Egyre keményebb hangnemet üt meg fenyegetőzéseiben Phenjan. Megelőző atomcsapást helyezett kilátásba az Egyesült Államok ellen a múlt héten Észak-Korea, majd kormányzó pártjának hivatalos lapja közölte: érvénytelenné vált a Dél-Koreával kötött meg nem támadási szerződés, amivel 1953-ban a koreai háborút lezárták. Elemzők azonban úgy vélik, a phenjani fenyegetőzésnek jelenleg még nagyobb a füstje, mint a lángja.