Hathetes koalíciós tárgyalássorozat után és mindössze két nappal Barack Obama amerikai elnök látogatása előtt állt fel Izrael államának 33. kormánya. De nem sokon múlott az újabb választás: az új kabinet megalakulását röviddel az izraeli elnök által kijelölt határidő előtt jelentették be. A koalícióban a Benjamin Netanjahu Likud–Jiszráél Béténu szövetsége mellett a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon), a Jair Lapid vezette centralista Jes Atíd (Van Jövő) párt, valamint Cipi Livni pártja, a szintén centrista Tnua (Mozgalom) vesz részt, amelynek 68 képviselője van összesen a 120 tagú Kneszetben.
A koalíciós megállapodás értelmében a Likudnak hat tárca jutott, köztük a védelmi és a belügyminiszteri poszt. A hadügy vezetését a 62 éves Mose Jaalon vette át, aki 2002 és 2005 között a fegyveres erők vezérkari főnökeként szolgált. Kinevezését akkor azért nem hosszabbították meg, mert ellenezte az izraeli hadsereg kivonulását a Gázai övezetből. A külügyet továbbra is a Jiszráél Béténu vezetője, Avigdor Lieberman vezetné, de hivatalát az ellene folyó korrupciós per lezárultáig nem tudja elfoglalni. Az ügyben előreláthatólag július közepén születhet döntés, a külügyi tárcát addig a kormányfő fogja irányítani. A Jiszráél Béténu még a bevándorlási és mezőgazdasági minisztériumot kapta meg. Öt tárca jutott a Jes Atíd pártnak. Vezetőjük, a magyar származású Jair Lapid pénzügyminiszter lesz, és övék még többek között az oktatási tárca is. A Naftali Bennett vezette Bájt Hajehudi kapta a vallás- és a lakásügyi tárcát, Bennett pedig az ipari és kereskedelmi minisztérium élére került. Netanjahu már februárban megállapodott a centrista Tnua párttal. Cipi Livni pártelnök lesz az igazságügyi miniszter, és ő felel a palesztinokkal folytatott tárgyalásokért, valamint a párt irányítása alá került még a természetvédelmi tárca.
Az összetétele alapján a kormány az előzőhöz képest kisebb lett, és inkább középre tolódott, miután a koalícióból kimaradtak az ultraortodox vallási pártok. Ebben szerepe volt Jair Lapidnak is. Az egykori tévés műsorvezető minisztersége további változásokat is hozhat: többek között azt is el akarja érni az új kabinetben, hogy a kötelező katonai szolgálatot az ortodox zsidókra is terjesszék ki. Nem várható fordulat viszont a telepbővítést illetően, az új lakásügyi miniszter már bejelentette, hogy ugyanolyan ütemben folytatják a telepek építését, mint korábban. A koalíciót sokan instabilnak tartják, némelyek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az ország vezetése előtt jelenleg a gazdaság és a költségvetés az egyik legfontosabb feladat, amiben valószínűleg egyet-értésre tudnak majd jutni a pártok. A koalíción belüli ellentétek leginkább a palesztinokkal folytatott béketárgyalásokkal kapcsolatosan éleződhetnek ki.