hetilap

Jövőre megindulhat a „gazdasági menekültáradat” Bulgáriából és Romániából, akik teljes jogú tagjaivá válnak az Európai Uniónak. Nagy-Britannia máris figyelmeztette Brüsszelt, hogy a kérdést még egyszer jó alaposan át kellene gondolni. Nem akarják ugyan megvonni a jogot az újonnan érkezőktől, de Theresa May belügyminiszter megfogalmazása szerint lehetőséget szeretnének kapni arra, hogy a kormány „határozottan léphessen fel azokkal szemben, akik csak azért jönnek az országba, hogy kihasználják a jóléti rendszerünket”.

Az Európai Bizottság azonban azzal az indoklással utasította el a kérelmet, hogy csak kitalálják a problémát, de valójában nem tudják bizonyítani, hogy az újonnan csatlakozott tagállamokból érkezők a szociális juttatások miatt jönnek. Úgy tűnik azonban, hogy a probléma csak Brüsszel számára virtuális, az érintetteknek viszont nagyon is valós. Ezt bizonyítja, hogy Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter máris támogatásáról biztosította Theresa Mayt, illetve a hollandok és a finnek is csatlakoztak a kéréshez. A közös platform a Miniszterek Tanácsában sikerrel akadályozta meg Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni zónához, amely lehetővé tette volna az útlevél nélküli utazást a többi tagállamba.

A vita az érintett országokon belül is fellángolt. Friedrich belügyminiszter keményvonalas álláspontja saját pártján belül is bírálatokat indított el, ugyanis egyesek úgy gondolják, hogy értékes munkaerőről mond le az ország az erőpozíció érdekében. A Der Spiegel legutóbbi számában megjelent tanulmány szerint a bevándorlócsoportok között éppen a bolgárok és a románok azok, akiknek körében a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (azonban még így is 35 százalék körül mozog). Ennek ellenére a német nagyvárosokban egyre hangosabbak a panaszok arról, hogy a már most beindult migrációban éppen azok érkeznek, akiknek otthon sincs sok esélyük a munkavállalásra. Berlin, Dortmund, Duisburg, Hamburg, Hannover, München és Offenbach egyre súlyosabb szociális problémát lát a román és bolgár bevándorlókban, akiknek száma 2006 óta meghatszorozódott. A munkaerő­piacon szinte semmi esélyük, ugyanis nem beszélik a nyelvet, és nem is képzettek, így hiába a jó szándék, a végén úgyis az utcán, illetve a szociális rendszerben landolnak. A hajléktalanokat segítő szervezet, a BAGW adatai szerint a német hajléktalanok 15 százaléka bevándorló.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek