Ismerős terepnek számít Szíria John Kerry számára: ahogy arról korábban beszámoltunk, Kerry 2009 és 2011 között többször is Bassar el-Aszad vendége volt. Szíriáról pedig úgy vélekedett, hogy a béke és a biztonság megvalósulását segítheti elő a Közel-Keleten. A volt szenátor még 2011 márciusában, egy nappal az első kormányellenes tüntetés után is kedvezően nyilatkozott Aszadról. A szíriai fejlemények tükrében azonban – a közel két éve zajló harcokban az ENSZ becslései szerint hetvenezren haltak meg, és a válság az egész térséget fenyegeti – Kerry „meglátásai” enyhén szólva nem bizonyultak időtállónak, így nem csoda, hogy mostanában korábbi véleményének szöges ellentétét hangoztatja.
A külügyminiszter gondosan kidolgozott körútjának nem titkolt célkitűzése, hogy kimozdítsa a Szíriában kialakult patthelyzetet, amely nem kis ambíció, a nemzetközi közösség ugyanis eddig még tűzszünetet sem tudott kicsikarni a harcoló felekből. Kerry tizenegy napos útjának „fénypontja” ezért Róma lehet, ahol lapzártánk után, csütörtökön tart konferenciát a Szíria barátai nevű csoport. Tervei kis híján füstbe mentek, miután a szíriai ellenzék bojkottal fenyegette a tárgyalásokat, mert szerintük a világ nem tesz semmilyen komolyabb lépést az erőszak megfékezésére. Az amerikaiak azonban nem hagyták annyiban a dolgot. Kerry körútjának első állomásán, Nagy-Britanniában szóba hozta a szíriai válságot: elítélte a civilek legyilkolását, és közölte, az elmúlt napok vérontásai is egyértelműen azt támasztják alá, hogy Aszadnak távoznia kell a hatalomból. A Szíriai Ellenzéki Tanács vezetőjét pedig telefonon győzködte, hogy vegyen részt a római konferencián. A szíriai elnök ellen harcoló legfőbb ellenzéki csoport végül a nagyobb amerikai és brit támogatásokról szóló ígéretek hatására beadta a derekát, és bejelentette, hogy elmennek a megbeszélésre, amelyen több mint hatvan ország képviselői lesznek jelen.
Bár Oroszország távol maradt a konferenciától, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Kerry keddi, berlini találkozóján is a szíriai válságnak szentelték a legtöbb időt. Beszámolók szerint Kerry és Lavrov arról egyeztettek, hogyan tudnák kivitelezni a szíriai politikai átmenetről szóló genfi megállapodást. Hétfőn egyébként Moszkvában tárgyalt a szíriai külügyminiszter, aki azt állította, hogy hajlandóak akár a fegyveres lázadókkal is párbeszédet kezdeni. Azt viszont leszögezte, hogy továbbra is harcolni fognak a „terroristák” ellen. Bár sokan bizakodóak, némelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy az erőszak már olyan méreteket öltött Szíriában, hogy túl késő lehet bármiféle diplomáciai megoldás.
Kerry Szíria mellett az iráni atomprogramra is kitért. Az Egyesült Államok első számú diplomatája Londonban egyértelművé tette, hogy országa számára elfogadhatatlan az atomfegyverrel rendelkező Irán, és azt is kijelentette, hogy bár most még van lehetőség a kérés diplomáciai úton való rendezésére, ez a lehetőség nem lesz meg örökké. Később arra figyelmeztetett, hogy „szörnyű következményei” lehetnek annak, ha az iráni atomprogram leállítására tett nemzetközi erőfeszítésekben a következő hónapokban nem lesz előrelépés.
A héten a kazahsztáni Almatiban ült tárgyalóasztalhoz Iránnal az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Kína alkotta csoport. A nyugat a találkozón felajánlotta, hogy enyhít a Teheránt sújtó szankciókon, ha a perzsa állam leállítja a vitatott atomprogramot. Teherán nem adott konkrét választ az ajánlatra, csupán annyit közölt, hogy pozitív lépés történt és hogy a nyugat sokkal „realistább” álláspontot képviselt, mint korábban. A tárgyalások a következő hónapokban folytatódnak, a komolyabb áttörés azonban így is kérdéses. Irán ugyanis az elmúlt időszakban fokozta nukleáris tevékenységét. Egy múlt heti ENSZ-jelentés szerint Teherán most először olyan fejlett centrifugákat helyezett üzembe, amelyek jelentősen felgyorsítják az urándúsítást.
Az alig egy hónapja hivatalban lévő Kerry első hivatalos tengerentúli útját egyébként nagy figyelem kíséri, ez ugyanis sokat elárul az amerikai külpolitika prioritásairól. A briteket elégedettséggel töltötte el, hogy ők voltak a bemutatkozó út első állomása, amivel nemcsak a Londonnal való szoros szövetséget, hanem Európa fontosságát erősítette meg Washington. Az első Obama-kormányzat ázsiai nyitásának jegyében ugyanis Hillary Clintonnak először Ázsiába kellett utaznia. Mellesleg Kerry elkövette első „külügyminiszteri” nyelvbotlását is a brit fővárosban: „Kirzaksztán” néven új országot kreált, amikor összekeverte Kirgizisztánt és Kazahsztánt.
London után Kerry Berlinbe utazott, ahol a városhoz fűződő gyerekkori élményeiről is mesélt: az 1950-es években diplomata apjával töltött több évet az akkor még kettéosztott Berlinben, és egy alkalommal átbiciklizett a keleti oldalra is. Emellett az amerikai társadalomra jellemző toleranciát és szabadságot igyekezett népszerűsíteni a német fiatalok körében. Mint fogalmazott: „Az Egyesült Államokban mindenkinek joga van ahhoz, hogy ostoba legyen, ha az akar lenni.” Az amerikai külügyi tárca vezetője ezt követően Párizsba repült, innen Róma lesz az úti cél, majd Ankara, Kairó, Rijád, Abu Dhabi és Doha következik.