„A Templom-hegy a kezünkre került! Ismétlem: a Templom-hegy a kezünkben van!” – negyven évvel ezelőtt, 1967. június 7-én hangzott el a történelem egyik leghíresebb élő háborús közvetítésében az izraeli Mordehaj Gur tábornok híres bejelentése a jeruzsálemi Óváros elfoglalásáról. Izrael fennhatósága alá vonta az egész várost, a Siratófal feletti hegyen álló mecsetek felügyeletét azonban Mose Dajan tábornok tíz nappal később visszaadta a muszlim hatóság vezetőjének. Az évforduló kapcsán Izraelben több ultraortodox vallásos szervezet úgy látja, hogy a Templom-hegy feladása hiba volt, amellyel Izrael a Jeruzsálem iránti muszlim igényeket erősítette meg. A Hetek ennek a vitatott nézetnek a két ismert képviselőjét, Gerson Salomont, a Templom-hegy Hívei Mozgalom vezetőjét, és Haim Richman rabbit, a jeruzsálemi Templom Intézet igazgatóját kérdezte arról, hogyan látják ma az 1967-es eseményeket.

Jeruzsálem az Ószövetség könyveinek kétharmadában, az Újszövetség könyveinek több mint a felében, összesen több mint nyolcszázszor kerül említésre. Teológusok szerint az Ótestamentumban négyszázhatvanöt, az Újtestamentumban pedig huszonnégy olyan profetikus kijelentést találhatunk a Szent Városról, amelynek a jövőben kell még beteljesednie. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az üdvtörténet középpontjában Jeruzsálem sorsa áll.

Egy évvel halála után nyilvánosságra hozták Jichák Kaduri kabbalista csodarabbi utolsó, eddig titkos üzenetét, amely állítólag a zsidó messiás nevét tartalmazza – írta a zsidó pünkösd, a sávuót ünnepére megjelent számában az Israel Today című lap. A hír mind zsidó, mind keresztény körökben nagy érdeklődést váltott ki, kritikusai azonban lehetetlennek tartják, hogy a jóval száz év feletti rabbinak tulajdonított feljegyzés hiteles lehet.

Képzeljük el egy pillanatra: milyen lenne, ha soha többé nem ehetnénk nemcsak sonkát, szalámit vagy rántott húst, de még fagylaltot, vajat, joghurtot, sajtot, tojást és cukrot sem. Nincs több torta, nincs több rántotta. Nem ihatnánk többé tejet. Ezt hirdeti ugyanis a vegetarianizmus egyik legszigorúbb ágát képviselő veganizmus. A vegánok azok, akik nem esznek semmi olyan élelmiszert, amely állati eredetű… A kultikus étkezési hóbort már számos ember – köztük gyerekek – életét követelte.

2005-ös megválasztása óta először látogatott Dél-Amerikába XVI. Benedek pápa. A régió stratégiai fontossága jelentős, hiszen a globálisan 1,1 milliárd katolikus hívőnek közel a fele ebben a térségben él. A Vatikánnak azonban mégis „aggasztó problémákkal” kell itt szembesülnie, amelyek közül XVI. Benedek szerint a legnagyobb fejfájást az evangéliumi gyülekezetek előretörése, valamint a hedonista kultúra terjedése jelenti.

„Az erkölcsi relativizmus terjedésének korában nagyon fog hiányozni az a bátorság és rendíthetetlen meggyőződés, amelyet Jerry képviselt” – nyilatkozta Pat Robertson, az amerikai CBN televízió alapítója a héten elhunyt Jerry Falwell tiszteletesről. A 73 éves Falwell – Robertsonnal együtt – sokat tett azért, hogy a korában szubkultúrának számító evangéliumi kereszténység Amerika egyik meghatározó politikai és közéleti erejévé vált. A Falwell által alapított Erkölcsi Többség (Moral Majority) elnevezésű szervezet mozgósította először szervezetten a sokmilliós amerikai keresztény konzervatív tábort 1980-ban, Ronald Reagan megválasztása előtt. Azóta csak Bill Clinton tudott győzni az „erkölcsi többséggel” szemben, így nem véletlen, hogy a republikánus elnökjelöltek egymást igyekeznek túllicitálni Falwell örökségének méltatásában. A San Franciscó-i melegek azonban „anti-megemlékezéseket” kívánnak tartani Falwell halála kapcsán, amelyekkel egy „intoleráns korszak” végét ünnepelnék meg.

Máris az évtized régészeti szenzációjaként értékelték Izraelben azt a hét eleji bejelentést, mely szerint a Jeruzsálemtől néhány kilométerre délre fekvő Heródionban megtalálták „Nagy” Heródes szétrombolt sírját. A lelet minden bizonnyal felveti majd az utolsó júdeai királyi család újraértékelését.

A kereszténység a Názáreti Jézus halála és feltámadása, valamint Pál apostol Rómában bekövetkezett halála között eltelt harminc-egynéhány évben fenekestül felforgatta a Római Birodalmat, s máig ható érvénnyel változtatta meg annak szellemi, politikai, vallási és kulturális arculatát. Az evangélium hirdetése azonban nem kis ellenállásba ütközött: hol a kulturális elit, hol a vallási vezetők, hol az üzletemberek, hol a hatalom részéről.

A Törökországban történt kereszténygyilkosságok újra rávilágítottak arra a tényre, hogy a világ sok országában még nem élvezhetnek a hívők vallásszabadságot. A különböző felmérések szerint közel 200 millió keresztényt üldöznek és zaklatnak hazájában a hite miatt, de évente százezres nagyságrendben mérhető azok száma is, akik mártírhalált halnak hitbéli meggyőződésük miatt. A legnagyobb elnyomást az iszlám és a kommunista rezsimekben kell átélniük a keresztényeknek.

A Törökországban történt kereszténygyilkosságok újra rávilágítottak arra a tényre, hogy a világ sok országában még nem élvezhetnek a hívők vallásszabadságot. A különböző felmérések szerint közel 200 millió keresztényt üldöznek és zaklatnak hazájában a hite miatt, de évente százezres nagyságrendben mérhető azok száma is, akik mártírhalált halnak hitbéli meggyőződésük miatt. A legnagyobb elnyomást az iszlám és a kommunista rezsimekben kell átélniük a keresztényeknek.

Percekkel azt követően, hogy először a Chicago Times internetes kiadásában, majd a Fox News televíziócsatorna híradásában nyilvánosságot kapott a hír, miszerint a virginiai lövöldöző diák karján vörös festékkel tetoválva az „Ismail Ax” (Iszmail Fejsze) szavak szerepeltek, megindult a keresés a rejtélyes kifejezés értelmezésére.

Amint arról a Hetek is beszámolt (Kiűzetés az unióból. Hetek, 2007. március 30.), a római szerződés aláírásának 50. évfordulóján kiadott közös nyilatkozatból is kimaradt a zsidó–keresztény gyökerekre való hivatkozás, nemcsak a már korábban elvetélt uniós alkotmányból. „Európa a közös jövőnk” – olvashatjuk a deklarációban. De milyen lesz ez a közös jövő?

Randolph Braham, a City University of New York professzora a holokausztkutatással foglalkozó Rosenthal Intézet igazgatója. Harminckilenc könyvet írt és szerkesztett a holokauszt témájában; a legutóbbi – A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája – márciusban jelent meg.

Izraelben és világszerte április 19-én emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Az idei megemlékezés előtt néhány nappal jelent meg a brit oktatási minisztérium jelentése, amely szerint Nagy-Britanniában egyre több tanár hagyja ki a tananyagból a holokauszt témáját, mivel nem akarják megbántani a muszlim diákok érzékenységét. Márciusban Németországból érkezett hír arról, hogy egy berlini rendőrakadémia hallgatói megtagadták, hogy tanóra keretében megemlékezzenek a második világháborús zsidóüldözésekről. A téma iránti közömbösség és passzivitás más európai országokban is növekszik, miközben a fiatalokat az interneten keresztül igényesen kivitelezett antiszemita, holokauszttagadó honlapok százai veszik célba.

A Teremtés könyvében szereplő ősi ígéret szerint születni fog egy ember, a jövő embere, aki az álnok kígyó fejét összezúzza, a rossztól az embert megszabadítja. A kereszténység legfontosabb ünnepének, a húsvétnak középpontjában ez a személy, a Békekötő áll, aki a jövőben nyugalmat hoz a földre, és a népek neki hódolnak. A türelmetlen emberiség régóta igyekszik saját választottjaival betölteni az űrt, amelyet Jézus hagyott a földön feltámadása és mennybemenetele után. Volt, amikor politikai messiásokról kellett hinni, hogy ők nyerik meg a békeharcot. Ma inkább a szabad világ alapjának hitt szekularizáció és a közgondolkodást és közízlést meghatározó kultúra igyekszik megrendíteni a Jézusba mint feltámadott Messiásba vetett hitet, de még azt a tiszteletet is, ami általában az emberek részéről megnyilvánul Jézus mint szent, igaz és jó ember felé. Eddig a média általában megelégedett a keresztények vagy az egyház tekintélyének lejáratásával, illetve bibliaellenes előítéletek lelkekbe oltásával. A Krisztus utolsó megkísértése, A Da Vinci-kód és a Jézus sírja című produkciók új korszakot jelölnek: magát Jézus Krisztus személyét és művét támadják meg. A tartalmától kiüresített, céljában eltorzított húsvét békehőse immár bárki lehet.

Aposztáziával és önfeladással vádolta meg a pápa az Európai Unió vezetőit, miután az ötvenedik évfordulóra kiadott berlini nyilatkozatból kihagytak minden vallási utalást. XVI. Benedek szerint „Európa eltűnhet a történelemből”, ha nem változtat individualista magatartásán. A pápa nem véletlenül fogalmazott ilyen élesen: három éven belül immár másodszor vallottak kudarcot azok a törekvések, amelyek Európa alapértékei közé szerették volna felvenni a zsidó–keresztény örökséget. 2004-ben az alkotmánytervezet szövegéből törölték a kereszténységre való utalást, most pedig már a vallás szó is feketelistára került. A formálódó új, szövetségi Európa – ma úgy tűnik – világi-ateista birodalom lesz, amely új önazonossága érdekében kész akár múltját is átértékelni. Pedig az alapítók többsége számára a kontinens zsidó–keresztény múltja megkérdőjelezhetetlen tény volt.

Egy új uniós tagállamban általában komoly kérdés, ki kit képvisel az Európai Parlamentben, de ami most a romániai magyarság körében a választások körül zajlik, alaposan túlnő az uniós kereteken. A Tőkés László fémjelezte egyik, és a Markó Béla nevéhez köthető másik oldal most először ütközik meg frontálisan. Az EU-választások őszre tolódtak ugyan, de a belpolitikában kialakult iszapbirkózás sajnos az egész erdélyi magyarságot besározza.

Az iráni kormányzat „pszichológiai hadviseléssel” vádolja Hollywoodot, amiért egy i. e. 480-ban a görögök és perzsák között lejátszódott csatát – melyben ráadásul a görögök maradtak alul – a nyugati demokrácia kulcsfontosságú eseményeként állít be, amellyel sikerült megtörni a perzsa befolyást Európában. A Nyugat-ellenes kirohanásairól elhíresült Ahmadinezsád iráni elnök szóvivője egyenesen „Irán elleni inzultusnak” titulálta a Warner Brothers most piacra dobott 300 című alkotását. Iráni honatyák sürgetik a külügyminisztert, hogy gyakoroljon nyomást az iszlám országokra a film közös elítélése érdekében.

Tíz éve a Közellenség című filmben méga titkosszolgálatok csúcsfegyvere volt a hordozója minden lépéséről jelentést adó kémchip. Ma szupemarketek tömegcikkeinek csomagolásában is ott rejtőznek a miniatűr jeladók, csakúgy mint a mobiltelefonok új generációjában. Hamarosan az eladók egy monitoron már a belépéskor megtudhatják az érdeklődőről, hogy mennyi pénz lapul a zsebében, azaz a kártyáján. Az autósról pedig a jogosítványa fogja jelenteni, ha lejárt. A jóléti tarsadalmak hálózatai a diktatúrák lehetőségeit meghaladó módon képesek már ma is ellenőrizni a polgárokat. A Nagy Testvér már nemcsak figyel, de követ és jelent is.