Az Angol Vegán Társaság (British Vegan Society) meghatározásában a „veganizmus”
olyan filozófiai irányzat, amelynek követői minden tőlük telhetőt megtesznek
annak érdekében, hogy életük során ne támogassák az állatok „kihasználását” és
az állatokkal szemben elkövetett erőszakot. Ezért nem fogyasztják el az állati
eredetű élelmiszereket, és nem hordanak állati eredetű ruhákat. A vegánok
többsége nem támogatja az olyan iparágakat sem, ahol az állatokat kihasználják –
elutasítják a cirkuszokat és állatkerteket, de az olyan cégek termékeit is,
amelyek állatokon végeznek kísérleteket.
A vegetarianizmus szószólói szerint a hús nélküli táplálkozás az egészséges,
hosszú élet titka. Ugyanakkor egy százéves embereket vizsgáló felmérés
megállapította, hogy az ezerkétszáz résztvevő közül csak négyen voltak
vegetáriánusok! Az is közismert, hogy a hinduk már évezredek óta gyakorolják a
vegetarianizmust – mégsem élnek hosszabb ideig, mint húsevő kortársaik
Dr. William T. Jarvis professzor szerint a vegetáriánusok ideológiájuk
alátámasztásához öt alapvető érvre szoktak támaszkodni: 1. Minden élet szent, és
ezért minden élőlénynek jogában áll életben maradni. 2. Az emberi test
anatómiája arra utal, hogy eredetileg nem húsevők vagyunk. 3. Az állatok
levágása „lealacsonyító” tett. 4. Az állattartás nem gazdaságos tevékenység. 5.
Az állatok húsa egészségtelen, mivel mérgező anyagokat tartalmaz.
Alaposabb vizsgálat után azonban kiderül, hogy a hangzatos állítások nem állják
meg a helyüket. Ha abban hiszünk, hogy minden élet szent, akkor engednünk
kellene a szúnyogokat, hogy terjesszék a maláriát. Engednünk kellene a kígyókat
és más vadállatokat szabadon garázdálkodni. Az érvelés mögött az a feltételezés
húzódik meg, hogy minden élet egyenlő értékkel bír, az ember nem különb a
tehénnél. A természetben azonban hierarchiarendszerek tapasztalhatók: egyes
élőlények uralkodnak más élőlények fölött.
Az ősi kultúrákban megfigyelhető eltérő étkezési szokások meghazudtolják azt az
érvet, hogy az emberek eredetileg vegetáriánusok voltak. Például az ausztrál
őslakosok az ősidők óta rovarokat és hüllőket, az eszkimók pedig nyers húst
fogyasztanak.
Hogy mit tartunk „lealacsonyító” tettnek, az pedig igencsak szubjektív. Némely
hindu, aki nem fogyaszt húst, megissza viszont a saját vizeletét. Nem beszélve
arról, hogy bár sokan „lealacsonyító” tettnek tartják a kisbabák tisztába
rakását vagy a betegekről való gondoskodást, ezek mégsem helytelen és rossz
tettek. Ráadásul a természetben a ragadozók zsákmányukat legtöbbször élve kezdik
elfogyasztani, míg az emberek a vágóhidakon gyorsan és fájdalommentesen végeznek
az állatokkal.
Az az állítás pedig, miszerint az állattartás nem gazdaságos tevékenység,
egyszerűen nem igaz. Az állatok olyan földeken legelnek, amelyek alkalmatlanok a
növénytermesztésre. Az állatok a növényeknek azokat a részeit fogyasztják el,
amelyek az ember számára ehetetlenek (pl. kukoricacső).
Végül vizsgáljuk meg azt az érvet is, miszerint a méreganyagok miatt a hús nem
egészséges táplálék. A növények is tartalmaznak mérgeket, amelyek közül számos
sokkal mérgezőbb, mint amelyek a húsokban találhatók. Tény az is, hogy azokban a
társadalmakban a legmagasabb a várható életkor, ahol a legtöbb állati eredetű
élelmiszert fogyasztják. Nem beszélve arról, hogy az étrendünkön szereplő
„mérgező” állatok jelentős része vegetáriánus – ennek ellenére ők is időnként
megbetegszenek
A vegetáriánusoknál szélsőségesebb álláspontot képviselnek a vegánok, akik
nemcsak húst, de más állati eredetű ételt, például vajat vagy sajtot sem esznek.
És bármennyire hihetetlen, létezik még a vegánoknál is szélsőségesebb
táplálkozási irányzat: a prána-evők, vagy más néven levegőevők. Ezen irányzat
tagjai szerint az emberi szervezetnek nincs szüksége ételre (és italra) ahhoz,
hogy életben maradjon. Wiley Brooks, az Amerikai Levegőevő Társaság (Breatharian
Institute of America) vezetője harminc éve büntetlenül hirdeti, hogy nekünk
embereknek nincs szükségünk ételre, italra vagy alvásra. Arról azonban nem szól
a fáma, hogy ő vajon éli-e, amit mond
Rajta kívül ugyanis számos áldozatot szedett már a levegőevők mozgalma. Riasztó
annak a harminchat éves egykori egyetemi professzornak az esete, aki először
vegetáriánus lett, majd gyümölcsfogyasztó, ezután folyadékivó, végül levegőevő –
és ez utóbbiba (mily meglepő) végül belehalt
Bár vannak, akik Jézusról is szeretnék bebizonyítani, hogy vegetáriánus volt, és
a húsvéti vacsorán csak jelképként terítettek báránysülttel. A kereszténység nem
ellenzi a húsevést, sőt Pál apostol egyik levelében kifejezetten a hamis
tanítások közé sorolja a világnézeti alapon álló vegetarianizmust: „A Szellem
pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől,
hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén. Hazug beszédűeknek
képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretükben. Akik
tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől [görög eredetiben a hústól (!)]
való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a
hívőknek és azoknak, akik megismerték az igazságot. Mert Istennek minden
teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal
” (Timótheus
1 levele 4:1–4).
Kiéheztetett gyerekek
2007. 05. 25. (XI/21)
