A Templom-hegy híveit világszerte az egyik legradikálisabb vallásos zsidó
szervezetként ismerik. Honlapjukon legfontosabb céljuknak nevezik a jeruzsálemi
Templom felépítését a muzulmán mecsetek helyén, amelyeket szerintük Mekkába
kellene szállítani. Az iszlám világban még a felvetést is hadüzenetnek tekintik,
és az izraeli kormány szintén tart attól, hogy a szélsőséges szervezet
demonstrációi egy újabb intifáda vagy akár háború kirobbantásához szolgálhatnak
ürügyként. A legtöbb rabbi szerint a zsidók számára nemhogy imádkozni, de még
belépni sem szabad a Templom-hegyre. Miért ragaszkodnak mégis ahhoz, hogy zsidó
szentély álljon a mecsetek helyén? – kérdeztük Gerson Salomont.
– 1967-ben Izrael példátlan lehetőséghez jutott, amikor a hatnapos háborúban
sikerült visszafoglalni a bibliai örökségünkhöz tartozó földeket, Jeruzsálemet,
Júdeát és Szamariát, a Golán-fennsíkot, Gázát és a Sínai-félszigetet. Ez az
esemény történelmünk legfontosabb fordulópontja volt. A nemzeti helyreállítás a
visszatéréssel és az ősi földön megszületett modern állammal kezdődött.
Meggyőződésem, Isten kezdte el újra felépíteni Izraelt, hogy ezzel jelt adjon a
zsidóságnak és az emberiségnek is arról, hogy közel van a megváltás ideje. A
Szentírás szerint Izrael „szent nép”, amelynek fényforrásul kell szolgálnia a
nemzetek számára, hogy a létezésével az embereket az Örökkévaló Istenre és az
Őtőle kapott erkölcsi törvényekre emlékeztesse. Nem véletlen, hogy közel kétezer
évvel Jeruzsálem pusztulása után a világ négy tájára szóródott zsidóság
visszatérhetett. Ez a Történelem Urának a természetfeletti beavatkozása volt, a
végső idők kezdetének a jele, amelyből felismerhettük, hogy a zsidóság számára
ma is érvényes az a szövetség, amely őseink földjéhez köt bennünket. 1948
[Izrael megalapítása] és 1967 [Jeruzsálem elfoglalása] ennek bizonyítéka volt.
Isten visszaadta a várost, amely Izrael örök fővárosa, és amelynek a szíve a
Szentély hegye.
1967-ben az izraeli kormány mégis úgy döntött, hogy visszaadja a
Templom-hegyet az araboknak, és később az elfoglalt területek jelentős részéről
is kivonult. Mégsem történik meg a helyreállítás?
– Amikor Mose Dajan meglátta, hogy izraeli rabbik Tórával a kezükben
elkezdtek imádkozni a mecsetek előtti téren, nagyon megharagudott. „Mi ez itt?
Vatikán?” – kiabálta, és másnap magához rendelte a Jerikóba száműzött
jeruzsálemi főmuftit, akinek visszaadta a Templom-hegy kulcsait. Ez egy tragikus
és bűnös döntés volt, lázadás Isten akarata ellen. Az izraeli vezetés gyengesége
miatt nem sikerült negyven éve felszámolni az arab megszállást Jeruzsálemben. Ha
akkor véget vetettünk volna az ezerháromszáz éves törvénytelen muszlim
uralomnak, amelynek a mecsetek a jelképei, akkor Izrael, de az egész világ sorsa
is másként alakult volna. Negyven éve ennek a rettenetes hibának fizetjük az
árát. A Templom-hegy nélkül nincs értelme Izrael létezésének.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »