Az idén találkozik a naptárban a hanuka és a karácsony: december 24-én egy időben gyújtják meg a nyolcágú gyertyatartón és a karácsonyfán az első gyertyát. Abból az alkalomból, hogy a zsidóság és a keresztény világ egy időben ünnepel, arra keressük a választ, hogy milyen közös örökségben osztozik a kereszténység a judaizmussal a fények ünnepén.

A kedd estétől szerda estéig tartó 25 órás böjttel egybekötött engesztelés napját a világon mindenhol a legnagyobb zsidó ünnepnek tartják. Izraelben jóm kippur előtt leáll a közlekedés. A Ben Gurion reptér kedden délután indította és fogadta az utolsó repülőgépet. A katonaság lezárja a határátkelőket. Csak a rendőrség van teljes készültségben. Jeruzsálemben hagyományosan útakadályokat helyeznek a Kelet-Jeruzsálemből Nyugat-Jeruzsálembe vezető utakra, hogy a terrorcselekményeket megakadályozzák.

A Tóra-hű zsidóság online hangja, a Matzav.com videóján látható, hogy Rabbi David Lau főrabbi a legfelső rabbinikus bíróság jelenlétében szimbolikusan eladja Izrael földjét egy nem zsidó fiatalembernek. Megoldódott az arab-izraeli területvita? Nem, csak beköszöntött a szombatév, amikor nem lehet szántani-vetni, se eladni a föld termését Izrael földjén; kivéve, ha a föld nem zsidó tulajdonában van.

Izrael állama elismerte az arám kisebbséget mint önálló nemzetiséget. A Haaretz című napilap szerint szeptember 17-én Gideon Sa’ar belügyminiszter aláírta azt a rendeletet, amely szerint a lakossági nyilvántartásba bekerül az arám mint önálló nemzetiség, lehetővé téve mintegy kétszáz keresztény családnak, hogy magukat az ősi arám nemzetiséghez tartozóknak határozhassák meg, és ne arab nemzetiségűként tartsák nyilván. A rendelet három szakértői véleményt vett figyelembe, melyek szerint minden feltétel adott az önmeghatározáshoz származásuk, vallásuk, kultúrájuk, történelmi örökségük és közös nyelvük alapján.

A Teremtés könyvében szereplő ősi ígéret szerint születni fog egy ember, a jövő embere, aki az álnok kígyó fejét összezúzza, a rossztól az embert megszabadítja. A kereszténység legfontosabb ünnepének, a húsvétnak középpontjában ez a személy, a Békekötő áll, aki a jövőben nyugalmat hoz a földre, és a népek neki hódolnak. A türelmetlen emberiség régóta igyekszik saját választottjaival betölteni az űrt, amelyet Jézus hagyott a földön feltámadása és mennybemenetele után. Volt, amikor politikai messiásokról kellett hinni, hogy ők nyerik meg a békeharcot. Ma inkább a szabad világ alapjának hitt szekularizáció és a közgondolkodást és közízlést meghatározó kultúra igyekszik megrendíteni a Jézusba mint feltámadott Messiásba vetett hitet, de még azt a tiszteletet is, ami általában az emberek részéről megnyilvánul Jézus mint szent, igaz és jó ember felé. Eddig a média általában megelégedett a keresztények vagy az egyház tekintélyének lejáratásával, illetve bibliaellenes előítéletek lelkekbe oltásával. A Krisztus utolsó megkísértése, A Da Vinci-kód és a Jézus sírja című produkciók új korszakot jelölnek: magát Jézus Krisztus személyét és művét támadják meg. A tartalmától kiüresített, céljában eltorzított húsvét békehőse immár bárki lehet.

A hanukáról a nyolcágú gyertyatartó jut az ember eszébe. Hogyan tud kis fény is elűzni nagy sötétséget? Erről szól az a bátor felkelés, melyet az erőszakkal görögösítő szír birodalom vallásüldözése idején Júda Makkabi (Makkabeus Júdás) és testvérei győzelemre vittek. A nyolcágú gyertyatartó, az ünnep szimbóluma a nyolc napra emlékeztet, és arra a kis korsó szent olajra, aminél többet nem találtak Júdáék, de csodálatos módon nyolc napon át kitartott az ünnep során a Templom lámpájában. A kevés bátor emberhez hasonlóan, akik reménytelen helyzetben is kitartóan életben tartották, sőt egyre többeknek átadták Izrael jövőjébe vetett hitük lángját. A fények ünnepének is nevezett hanuka eredete a jeruzsálemi Templom újraszentelésének történetére nyúlik vissza.

Pünkösd ünnepe sokféle nevet kapott. Eredendően aratásünnepnek tekintették. Időpontjának kiszámolása hetek számlálásával történt, ezért a Tóra "a hetek ünnepének" nevezi, ami héberül hag ha-Savuót. Közismert neve pünkösd, ami a görög pentékoszté, azaz "ötvenedik", szóból ered, mivel az ünnep a húsvéttól számított ötvenedik napra esik.

A Biblia több ezer éves tanítása a történelem célirányos és boldog korba torkolló útjáról szétoszlatja a reménytelen küzdelem rémképét, kiemelte és ma is képes kiemelni a nemzeteket a vaksors, a végzet és a nemzethalál víziójának sötétségéből. Nem a véletlenen, hanem az eljövendő kor uralkodójához való viszonyon áll vagy bukik egy nemzet jövője. A Sátorok ünnepe prófetikus mondanivalója a Messiás fősége alatt megvalósuló békekorszak, az édeni állapot helyreállása.