Jakab, József fia, Jézus testvére: 2000 éves felirat a Betlehemben (képünkön) született Jézusról és családjáról Fotó: Reuters/MTI
A közel kétezer éves mészkő temetkezési láda oldalán olvasható feliratról Lemaire a Biblical Archaeology Review cím? folyóirat e héten megjelent legfrissebb számába írt részletes tanulmányt. Az arám nyelv? szöveg a francia tudós szerint Jézus testvérére, Jakabra vonatkozik, akit néhány évvel Jeruzsálem római megszállása előtt kivégeztek. Ez a Jakab az Újszövetség beszámolója szerint a jeruzsálemi őskeresztény gyülekezet vezetője volt, a Názáreti Jézus egyik féltestvére, Mária és József fia.
Amint arról Lemaire a CNN-nek beszámolt, az első századi ládát egy Jeruzsálemben élő zsidó m?gyűjtő mutatta meg neki, aki tizenöt évvel ezelőtt vásárolta azt kétszáz dollárért egy régiség-kereskedőtől. Az ilyen ládákat – tudományos nevükön osszáriumokat – nem a temetéshez használták közvetlenül, hanem a sziklába vájt kősírokban hagyott tetemek csontjait helyezték beléjük, általában egy év után. Ez a temetkezési szokás nem számított bevett gyakorlatnak Izraelben, alig egy évszázadig használták. Valamikor az i. e. 1. század végén jelent meg: a legkorábbi ilyen osszárium i. e. 20-ból származik, és a jeruzsálemi templom lerombolása, i. sz. 70 után meg is szűnt az ilyen temetkezés.
A tulajdonos – aki a neve elhallgatását kérte – saját bevallása szerint azért tudott potom áron hozzájutni a kétezer éves tárgyhoz, mert a csontok őrzésére szolgáló ládák nem számítanak népszerű gyűjtési területnek ("Ki akarna a szobájában ilyen régiségeket?" – idézte a m?gyűjtőt Hershel Shanks, a régészeti folyóirat főszerkesztője). Az illető egyébként nem volt tudatában a birtokába került lelet valódi jelentőségének, mivel fogalma sem volt arról, hogy Jézusnak voltak testvérei. A másfél évtizeden át a raktárában porosodó kőláda felirata egy véletlensorozatnak köszönheti, hogy nyilvánosságra került. A gyűjtő tavaly egy vacsorán ismerkedett össze a Jeruzsálemben kutató francia tudóssal, aki az ókori nyelvek nemzetközi szaktekintélyének számít. Elhívta Lemaire-t, hogy megmutasson neki a gyűjteményében lévő tárgyakon megörökített néhány arám nyelv? feliratot. A találkozó sokáig nem jött össze, ám amikor idén júniusban, amikor a tudós elolvasta a Jakab-láda oldalán található sort, meglepetten kérdezte a gyűjtőt, hogy tudja-e, milyen különleges lelet van a birtokában? Az illető – a Biblical Archaeology Review főszerkesztőjének beszámolója szerint – az égnek emelte a kezét és felkiáltott: "Miként létezik az, hogy Isten fiának testvére van?"
A CNN riportja felidézi, hogy az elmúlt hetekben a ládát megvizsgálta az izraeli kormány által felkért két szakember, akik egybehangzóan megállapították: a felszínén található patina és a felirat több, mint ezerkilencszáz éves, tehát az osszárium nem lehet utólagos hamisítvány. A felirat nyelvészeti vizsgálatából kiderült, hogy az arám nyelv? szöveg kurzív (döntött) írásmódját kizárólag i. sz. 10 és 70 között használták Palesztinában. Ez alapján Andre Lemaire a felirat keletkezési dátumaként i. sz. 63-at jelölte meg. A tudósok az újszövetségi iratok alapján úgy tartják, hogy Jakabot egy évvel korábban, i. sz. 62-ben ítélték el és kövezték halálra Jeruzsálemben. Csontjait egy évvel később helyezhették a ládába. (A Jakab-osszárium egyébként ma már üres.)
Azt a francia tudós is elismeri, hogy mindhárom név (Jakab, József, Jézus) nagyon gyakori volt abban a korban. Ezért statisztikai vizsgálatot is elvégeztetett, amelyből kiderült, hogy Jeruzsálem akkori negyvenezer lakója közül maximum húsz olyan Jakab nev? személy élhetett, akinek apját Józsefnek, testvérét pedig Jézusnak hívták. Azonban közülük aligha lehetett egynél több olyan személy, akinek híres Jézus nev? testvére volt. Márpedig a feliraton szereplő testvérnek kiemelkedő jelentőségűnek kellett lennie ahhoz, hogy az általános szokástól eltérően az apa mellett az ő nevét külön is feltüntessék a sírfeliraton.
2002. 10. 25. (VI/43)
