Tóth Alex pályafutása újabb mérföldkőhöz érkezett: a Ferencváros és a magyar válogatott 20 éves középpályása hivatalosan is az angol élvonalban szereplő AFC Bournemouthhoz igazolt. Ennek alkalmából most teljes terjedelmében elérhetővé tettük a vele készített interjúnkat.
Nagyon intenzív két év van mögötted. Melyik az a három kulcspillanat, ami meghatározó volt a számodra?
Amikor először kezdtem az Újpest ellen, az volt az első telt házas, komoly meccsem, itt jó teljesítményt is tudtam nyújtani. Az Alkmaar elleni hazai meccs, ahol Robbie Keane-nél először voltam kezdő az Európa-ligában. Valamint egyértelműen az első válogatott meccsem.
Az elmúlt időszak inkább fizikailag vagy mentálisan volt megterhelőbb?
Őszintén? Nem tudom, mert a focin kívül nem tudtam figyelni semmire sem. Egyszerűen csak rendkívüli módon élveztem azt, amit csinálok, talán ezért nem éreztem különösebben megterhelőnek. Mindig is erről álmodtam, erre vártam, úgyhogy örülök, hogy ezt csinálhatom.
Tóth Alex menedzsere, Papp Bence (képünkön) is részt vett az interjún, és időnként átvette a szót védencétől. Ez tudatos csapatjáték náluk: míg a felkapott válogatott játékos a pályán nyújtott teljesítményére koncentrálhat, Bence közvetít a Ferencváros és az érdeklődő csapatok között. A menedzser szerint Alex legnagyobb erőssége a játékintelligencia. „Ritka a magyar és a nemzetközi futballban, hogy egy játékos már 19 évesen ennyire tudatosan olvassa a játékot, és hoz páratlan döntéseket a pályán” – fogalmazott, és véleményét nemcsak saját 15 éves tapasztalatára alapozza, hanem külföldi szakemberek, edzők és sportigazgatók értékeléseire is. Példaként említette a portugál válogatott elleni mérkőzést, ahol Ali a világklasszis középpályásokkal Vitinhával, Bruno Fernandesszel szemben is megállta a helyét, technikai különbség nélkül. A futsalos múlt, a heti három meccs és a tudatos fejlődés mind hozzájárultak ennek a szintnek az eléréséhez, nem mellesleg Alex sokáig kitűnő tanuló is volt. Az esetleges klubváltással kapcsolatban elmondta, hogy a következő lépés elsősorban a csapatok döntésén múlik. „Bármennyire is próbálja az ember befolyásolni a piac dinamikáját, a döntések többsége a klubok kezében van. Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Ferencvárossal közösen tudunk gondolkodni a projektről.” Papp Bence szerint Magyarországon egyedül a Ferencváros képes ilyen hosszú távú, tudatos projektet végigvinni. Ez lehetővé teszi, hogy a játékos a pályán teljes mértékben a játékra koncentráljon, miközben a klub és a menedzsment biztosítja a megfelelő szakmai támogatást és feltételeket. Bence hangsúlyozta, hogy a Ferencváros egy komoly klub, ahol valóban lehet megfontoltan, középtávon gondolkozva közösen dolgozni. Bár az ilyen együttműködés ritka a magyar futballban, szerencsés módon náluk ez megvalósul. A legfontosabb továbbra is a sérülések elkerülése, és Tóth Alex mentális-lelki egyensúlyának megőrzése, miközben a játékos a pályán minden tőle telhetőt megtesz.
Egyik barátom hívta fel a figyelmemet a neved jelentésére: harcra kész férfi. Ez nagyon összecseng a Fradi mottójával: „Küzdeni mindig, feladni soha.” Te mindig is ilyen mentalitású voltál?
Igen, igyekeztem (mosolyog). A szüleim nevelték belém ezt úgy igazán, hogy tényleg mindig minden helyzetből a maximumot akarom kihozni. Rengeteg mindent tettek és tesznek értem a mai napig is.
Mennyire volt nehéz ilyen fiatalon beilleszkedni a profi futball világába, közegébe, a Fradiba, aztán pedig a válogatottba? Mindig akadt egy mentor, aki a szárnyai alá vett?
Már egy ideje itt vagyok az első csapat környékén, úgyhogy így könnyű volt a beilleszkedés, lassan két éve úgymond a csapat tagja vagyok. A válogatott is egy befogadó közeg, szerencsére rengeteg Fradi-játékos van ott is, az egész közeg nagyon családias, úgyhogy nem volt gondom.
Naby Keïta hasonló poszton játszik, mint én, vele nagyon jó a kapcsolatom. Tőle nagyon sok mindent el tudtam lesni, rendszeresen ad tanácsokat. De persze mindenkinek van egy jó szava, tanácsa hozzám, legyen az az edző vagy a csapattársak, ezeket igyekszem mind megfogadni.
A bemutatkozásod óta Robbie Keane már a negyedik edző, akinek a keze alatt játszhatsz. Hogyan tudnád összehasonlítani ezeket az erős karakterű szakembereket?
Jó, hogy ezt ilyen fiatalon megtapasztaltam, hogy a profi labdarúgásban ilyen gyorsan is történnek edzőváltások, és hasznos tapasztalat, hogy ennyi különféle kultúrából érkező edzővel tudtam együtt dolgozni, ez nagyon hasznos.
Milyen a közös munka Robbie Keannel?
Kiváló, nagyon élvezem. Sokat követel, tényleg arra törekszik, hogy sose adjuk alább, hogy mindig legyen meg egy alapszint, és csak hozzuk és hozzuk a teljesítményt.
Az miért van, hogy a Fradi lubickol az Európa Ligában, közben az NB1-ben meg szenved néha? Ekkora ütembeli különbség van a kettő között? Ennyire nehéz ráhangolódni az egyikre, a másikra meg könnyebb?
Teljesen más a kettő. Kettős terhelésben vagyunk, miközben a többi NB1-es csapatnak van egy hete felkészülni egy meccsre, nekünk van három napunk jó esetben, de van, hogy csak kettő, amiből egyiken regenerálunk, a másik pedig már a meccs előtti. Nyilván olyan a játékoskeretünk és edzői stábunk, hogy ezt meg tudjuk oldani, de nem könnyű. Az erősebb európai csapatok ugyanezzel néznek szembe egyébként, ez nem egyedi jelenség.
Abban a korban vagy, amikor kétféle irány közül választhatnak a magadfajták, az egyik az, hogy bulizni kell, most kell kiélni a fiatalságot, a másik meg az, hogy most dolgozni kell, most kell beleadni mindent, hogy később majd jobb legyen. Mit gondolsz erről?
Igen, mondják, hogy egyszer vagy fiatal, ki kell élni magad. Az a helyzet, hogy én most azzal élem ki magam, hogy a pályán lehetek, játszom és sokat edzek. Engem ez tesz boldoggá. Más lehet, hogy elmegy bulizni, vagy minden este elmegy valahova vacsorázni vagy csajozni. Engem most az tesz boldoggá, hogy játszhatok, és hogy szeretnek az emberek.
Aki azt mondja, hogy karriert kell építeni, azt valószínűleg az teszi boldoggá. Őt az elégíti meg, hogy pénzt keres, amit el tud költeni, félre tud tenni, be tud fektetni.
Mit tudnál üzenni a fiatal srácoknak, akik arról álmodoznak, hogy erre a szintre eljussanak, mivel tudnak kitűnni a többiek közül?
Adja magát a pályán, merjen vállalkozni, legyen bátor, merjen hibázni. Akkor tud az ember igazán jó focista lenni, hogyha meg tudja magát mutatni a focipályán, hogy valójában kicsoda is ő igazából. Úgy gondolom, hogy a foci a labdarúgóknak valamennyire már a személyiségük része, úgyhogy önazonosnak kell lenni.
Hogy kezeled a megnövekedett népszerűséget? Vannak, akik nagyon hamar elszállnak. Például az FC Barcelonában játszó Lamine Yamal, aki 18 éves kora ellenére már rengeteg botrányon van túl. Te ennek a szöges ellentéte vagy.
Igyekszem ugyanaz az ember maradni, mint aki mindig is voltam. Ez juttatott el idáig, ezen nem szabad változtatni. Szerencsére, ha kicsit is elindulnék rossz irányba, a körülöttem levő emberek szólnának, visszahúznának a földre.
Egyre többször neveznek téged az új Szoboszlainak. Hallottál már róla?
Persze. Ez óriási bók. Amit Dominik hétről hétre nyújt a Liverpoolban, az előtt le a kalappal.
Amikor megkaptad a válogatott behívót, milyen érzés fogott el? Úgy voltál vele, hogy ennek már itt volt az ideje, vagy azért meglepődtél?
Azért mégiscsak félig gyereknek mondom magam, úgyhogy nagyon boldog voltam. Mondhatni meg is lepett, mert nyilván olyan gyorsan történt minden: három hónap alatt kerültem az NB II-ből a válogatottba. Még saját magam számára is meglepő volt, hogy ilyen gyorsan tudtam teljesíteni az álmomat.
Van esetleg a válogatottnál valamiféle beavatási ceremónia?
Van persze, az újaknak énekelni kell az első közös vacsorán. Úgyhogy az is megvolt. Nem emlékszem már pontosan, mit is énekeltem, de Osváth Attilával együtt lettem beavatva.
Mennyire volt nehéz alkalmazkodni a válogatottbeli elvárásokhoz, szerepkörökhöz? Hiszen nem teljesen ugyanazt a posztot játszod itt, mint a Fradiban…
Rossi nagyon jó edző, elmondja tisztán, hogy mit kér, mit vár. Nekem ott is teljesen mindegy, hogy hol játszom, mindig szeretném magamból kihozni a maximumot. Az a lényeg, hogy pályán legyek.
Ami pedig a beszokást illeti, nyilván az első nap még kicsit a varázsa alatt álltam ennek az egésznek, de mindenki nagyon kedves és közvetlen volt, úgyhogy hamar áttörtek ezek a dolgok.
Azt tudom, hogy Cristiano Ronaldo a példaképed, mi az, ami leginkább inspirál az ő személyén keresztül?
Minden. Amit a pályán és a pályán kívül mutat, amilyen életútja volt, ahogy eljutott idáig, amennyit dolgozott – úgyhogy tényleg minden. Nagyon nagyra becsülöm.
Milyen csapatkapitány Szoboszlai Dominik?
Nagyon jó, könnyen lehet vele azonosulni a pályán és pályán kívül is, úgyhogy jól kijövünk, én szeretem.
Hogy éltétek meg a kiesést?
Nagyon rosszul. Napokig magam alatt voltam.
Köztudott, hogy pályára lépés előtt és után mindig keresztet vetsz. Milyen súlya van a hitéletednek a fociban?
A hitet is a szüleimtől kaptam, már egészen kisgyerekkorom óta járunk templomba. Hiszek Istenben, ahogy az egész családunk, ez nagyon fontos része az egész életemnek, karrieremnek. Fontos, hogy a körülöttem levő emberek is hasonlóan gondolkodjanak, ettől erős a kapcsolatunk.
Van egyébként mérkőzés előtti rutinod?
Szeretem, ha van egy megszokott napi rutinom, mert akkor sokkal komfortosabban tudok pályára lépni, tudom, hogy megvolt minden, és minden rendben van körülöttem.
Hogyan készülsz az ünnepekre? Van már valami terved?
Lesz családi wellness, úgyhogy egyelőre csak az van betervezve.
Nem tartasz tőle, hogy felismernek és megállítanak?
Nekem ez egyáltalán nem probléma. Ez része az életnek, és amúgy szeretem is, hogyha megállítanak, mert ez is boldogsággal tölt el. Mutatja, hogy jó úton haladok, és erőt ad.
Egyre több európai nagy csapattal hoztak hírbe. Hallani lehetett a Juventus vagy akár a Newcastle érdeklődéséről is. Hogy tudod kezelni a megnövekedett érdeklődést?
Eljutnak hozzám, persze, nyilván örülök, hiszen már az is jó dolog, hogy ilyen csapatokkal egyáltalán szóba hoznak. Ugyanakkor van a menedzserem és köztem egy megállapodás ezekkel a dolgokkal kapcsolatban. Ez az ő területe, ezzel én komolyabban nem foglalkozom. Én a pályán dolgozom, Bence (Papp Bence, Alex menedzsere – a szerk.) pedig a pályán kívül. Az ilyen hírek azért röppenhetnek fel, mert valószínűleg a pályán minden rendben van – és azért is van minden rendben, mert eddig ez a szereposztás volt közöttünk, én csak azzal foglalkozom, amivel kell. Ha esetleg valamikor a jövőben odakerülünk, akkor nyilván elmondja a komoly lehetőségeket, de amíg nekem itt van feladatom, addig nem foglalkozom ezzel.
20 éves korodra a hazai porondon mindent elértél: magyar bajnok és kupagyőztes vagy, a Ferencváros egyik alapembere. Mik a távlati céljaid? Mi motivál?
Nyilván szeretnék én is a világ legjobb klubjaiban játszani. Sajnos most a vébészereplés nem jött össze, ami azért elég mély nyomot hagyott bennem.
A jövőben mindenképpen szeretnék vébén és Eb-n pályára lépni a válogatottal. Igazából még minden előttem van, ez még tényleg csak a kezdet.
Közreműködött: Kajdy Áron
