Ez év szeptember 24-én, a zsidó naptár szerinti újévkor elkezdődött a teremtéstől számított 5775. év, egyben a 466. szombatév a földosztástól, amikor a földnek pihennie kellene. Nem mindenki lelkesedik azért, hogy a Tóra parancsát hagyományosan egy jogi kiskapu segítségével megkerülik, hogy a mezőgazdasági munkát ebben az esztendőben is folytatni lehessen. Érdekes módon nemcsak vallási körökből jelentkezik igény a szombatév helyreállítására, hanem olyanok részéről is, akik a társadalmi esélyegyenlőséget és az egészségesebb környezetet tűzték zászlajukra.
A zsidó kalendárium az időt hetes egységekre osztja, és közismert, hogy szombat nélkül nincs zsidó élet. Kevésbé ismert, hogy a földnek is van pihenőideje – ami minden hetedik évben egy évig tart –, amikor parlagon kell, hogy heverjen a föld. Ahogyan a zsidó közösségekben a szombat különleges nap, a hetedik évet is kezdik a naptárban úgy feltüntetni Izraelben és a diaszpórában egyaránt mint figyelemre méltó időszakot. Régebben csak ortodox és ultraortodox körökben keltett érdeklődést, mára azonban a fenntartható fejlődés, az élhetőbb és egészségesebb környezet iránt elkötelezett szekuláris zsidóság is felfigyelt rá, számos gazdálkodással és ökológiával foglalkozó szervezettel együtt. Akik szerint a szombatév aktuális válaszokat ad a ma kihívásaira, hangsúlyozzák, hogy mindenki a föld terméséből él, még ha maga nem is gazdálkodó. Az egészséges élelmiszertermelés alapja mindig is a termőföld volt és az marad – ezért a gazdálkodás ősi zsidó elveit a földet védő intézménynek tartják, ami a környezetet kíméli, a megújulását biztosítja.
Adósmentés hétévente
2014. 10. 10. (XVIII/41)
