hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kőbe vésett kézírás
Az arám feliratról

2002. 11. 03.
A Hetek múlt heti számában címlapon szerepelt a nemzetközi feltűnést keltett bejelentés a Jeruzsálemben talált temetkezési ládáról, amely oldalán a "Jakab, József fia, Jézus testvére" felirat olvasható. (A legősibb bizonyíték, 2002. október 25.) Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért arám nyelven rögzítették a ládán a jeruzsálemi zsidó családra vonatkozó feiratot? A szálkás óhéber bet?írás helyét a babiloni fogság után a szabályos, szögletes arám írásmód vette át. A betűk mintha egy négyzet oldalaihoz igazodnának, vonalvezetésük jellegzetesen vízszintes és függőleges irányba halad. A Talmud az arám írást "assuritnak", aszszírnak nevezi; egyesek szerint ez a babiloni származásra utal, mások szerint ez a szó "egyenest" jelent, ami az írásképre mutat rá. Éppen szögletessége miatt nevezik ma kvadrátírásnak. Elterjedését a zsidó nép körében Ezra (Ezsdrás) pap korához kötik. Az arám nyelv és írás a babiloni, majd főként a perzsa hatóságok hivatalos érintkezésének eszköze volt, s mint ilyen, a nemzetközi diplomácia "világnyelve" is, amelynek Egyiptomtól a Kaukázusig elterjedt voltát feliratok és más írásos emlékek tanúsítják. 



A Kidron-völgy Jeruzsálemben a Templom-hegy keleti oldalánál. Itt temették el Jakabot 

A hivatalos arám írásból az i. e. 4. századtól kezdődően egy sor nemzeti írás fejlődött ki a térségben. A szír, a perzsa (pársz), a pártus (pahlavi), a nabateus, majd az abból kialakult arab írás ősének egyaránt az arám folyóírást tekinthetjük. A héber kvadrátírás az i. e. 200-as évektől vált nemzeti jellegűvé, és ennek írásképe már a mai héber írás csírájának tekinthető. A hasonlóság oly feltűnő, hogy egy mai izraeli iskolás különösebb gond nélkül el tudja olvasni a bibliai régészet eddigi legszenzációsabb leletét, a 2000 éves Jesája (Ézsaiás)-tekercset. A főként héber szöveghez használt írással arám nyelv? iratokat is rögzítettek, hiszen a köznapi nyelv már az arám valamelyik változata volt, amely a héber nyelv közeli rokona. Az "assurit", vagy arám betűtípussal jegyezték le a Holt-tengeri tekercseket, de Maszadán és Heródiumon fönnmaradtak hasonló cseréptöredékek.

A Második Templom idején használatos zsidó írásra jellemző, hogy – ellentétben a latin írással – nem ismerte azt a fajta lapidáris stílust, ami a kőbe vésett latin feliratok sajátja, és amit a kortársak például a cézáreai Pilátus-feliraton alkalmaztak. Nem volt szabályos, "monumentális" betűtípus az épületek, emlékművek vagy sírkövek felirataihoz, ezért csaknem ugyanúgy néztek ki a betűk, ha az írást kőbe vésték, mint amikor az Írásokat bőrtekercsekre másolták. A betűk különállnak, ligatúra (kötés) nélkül, de szorosan egymás mellett. A kis- és nagybetűt ez az írás nem ismeri. Hasonló, szabályos kézírással vésték kőbe a Jeruzsálemi Templom egyik feliratát, amely hajdan "a kürtölés helyét" jelezte, és a párkányról a mélybe zuhant. A felirat a Siratófal délnyugati sarkánál került elő a törmelék alól. 



"Jakab, József fia, Jézus testvére" 

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!