Marcello Rossi, az aerobikpap a pápai mise után is fellépett
A világ legkatolikusabb régiójában az utóbbi évtizedekben a protestantizmus –
és azon belül is a pünkösdi-karizmatikus irányzat – dinamikus térnyerése volt
jellemző, különösen Brazíliában és Közép-Amerikában. Egyes felmérések szerint,
míg 1980-ban a lakosság közel 89 százaléka vallotta magát katolikusnak, mára ez
az arány 74 százalék közelébe csökkent, miközben ugyanezen időszak alatt az
evangéliumi protestánsok száma 7 százalékról 15 százalékra nőtt.
Ez a trend már II. János Pál pápát is aggasztotta, amikor 1980-ban Brazíliába, a
világ legkatolikusabb országába látogatott. A jelenség idővel olyannyira
fenyegetővé vált a Vatikán számára, hogy 1992-ben a latin-amerikai püspökök
dominikai konferenciáján II. János Pál a pünkösdieket és más „szektákat” olyan
„ragadozó farkasoknak” titulálta, amelyek „felfalják Latin-Amerika katolikus
nyáját, továbbá megosztásokat és diszharmóniát okoznak a közösségekben”.
A pünkösdi előrenyomulás azonban megállíthatatlannak bizonyult. Ma a szegényebb
városi negyedekben különösen nagy számban találhatók ilyen gyülekezetek: Rio de
Janeiro államban például egy négy kilométeres útszakaszon az utazó harminc
gyülekezetet találhat, s ezekből csupán egy katolikus. A szociológusok szerint a
pünkösdi tanítások segítenek a családoknak megszabadulni a káros szokásoktól és
a bűnözésből – például az alkoholizmusból, a dohányzásból, a szerencsejátékok, a
prostitúció és a drog függőségéből –, ami megnyitja számukra az utat az anyagi
és társadalmi felemelkedés előtt. Ha bármi nehézséggel szembesülnek – például
elveszítik a munkájukat –, akkor a gyülekezetben kiépített szociális védőhálók
révén gyors segítséghez jutnak. A pünkösdi hívekre jutó egyházi vezetők és
tanácsadók száma is jóval kedvezőbb, mint a katolikus egyházban.
Latin-Amerikában tízszer nagyobb a paphiány, mint Észak-Amerikában vagy
Európában.
Bár elődjéhez hasonlóan XVI. Benedek is az evangéliumi gyülekezetek szaporodását
tartja a legnagyobb kihívásnak, a vatikáni hangnem módosult: a szekták bírálata
helyett az önkritika és a belső reformok kerültek előtérbe a közelmúltban. „Nem
a szektákkal van a gond, hanem a saját híveinkkel” – nyilatkozta idén januárban
David Gutiérrez, a latin-amerikai püspökök sajtóirodájának igazgatója, aki már
akkor is leszögezte: XVI. Benedek látogatásának egyik fő célja a katolikus hívek
visszanyerése lesz.
A katolikus egyházfő számít a fiatalokra
Fotók: AP
2007. 05. 18. (XI/20)
